2021. szeptember 23., csütörtök

Visszatartanák az uniós pénzeket

Magyarországot és Lengyelországot éri a legtöbb bírálat a kedden kiadott jogállamisági jelentésekben

Věra Jourová és Didier Reynders illetékes biztosok vezetésével mutatták be kedden Brüsszelben az Európai Bizottság a kedden kiadott jogállamisági jelentését, amely Magyarországot egy sor ügy miatt – egyebek mellett az elégtelen korrupcióellenes intézkedések és a média szabadsága – ítélte el Brüsszel. Az EU jogállamisági biztosa közölte, amíg nem lesznek mélyreható reformok az elvárt irányban Magyarországon és Lengyelországban, addig visszatartanák az uniós pénzeket ezektől a tagországoktól.

Az Európai Bizottság immár másodjára készítette el az EU tagállamairól a jogállamisági jelentését. A Magyarországról szóló jelentésében az igazságszolgáltatással, a médiapluralizmussal, a korrupciós helyzettel, valamint a fékek és ellensúlyok meglétével kapcsolatban tesz kritikus megállapításokat a brüsszeli testület.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatban megállapítja, hogy a magyar igazságszolgáltatás működése az eljárások hosszát és a digitalizáció szintjét tekintve jól teljesít, és a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése is folytatódik. A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy a bírói függetlenség és az igazságszolgáltatással kapcsolatos fejlemények azonban a már eddig is fennálló aggályokat tovább erősítették. Ezek az Európai Parlament által kezdeményezett, a 7. cikknek (1) bekezdése szerinti eljárás keretében is kifejezésre jutottak – teszi hozzá testület.
Didier Reynders, az EU jogállamisági biztosa keményen fogalmazott, szerinte a magyar és lengyel kormánnyal kimerült a párbeszéd lehetősége. Amíg nem lesz mélyreható reform a korrupció üldözésében és az igazságügyben, visszatartanák a támogatásokat.
„Mivel a jogállamisággal rendszerszintű problémák vannak Magyarországon, ezért az Európai Bizottság nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet (magyarán egy jókora uniós támogatási pakkot), amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják" – nyilatkozta a biztos Hvg.hu-ra publikáló Euroogusnak.
Emlékezetes, a jelentéseken keresztül zajló „jogállamisági párbeszédet" az EB még 2019-ben úgy indította meg, hogy ahhoz sem Magyarország, sem Lengyelország részéről nem járultak hozzá. Arról a két tagállamról van szó, amelyek a legtöbb „jogállamisági" kritikát kapják Brüsszelből, s amelyekkel szemben úgynevezett jogállamisági, hetes cikkely szerinti eljárás zajlik.
Nem csoda tehát, hogy a friss magyar és a lengyel országjelentések pusztán terjedelmüket tekintve is a leghosszabbra sikerültek. Věra Jourová kezdte a keddi bejelentését, elmondta, hogy
levelet küldtek a varsói kormánynak, amiben utasították őket, hogy hajtsák végre az Európai Unió Bíróságának múlt heti, a lengyel bírák ügyét érintő ítéletét. Amennyiben a lengyelek ezt nem teszik meg augusztus 16-áig, Brüsszel potenciális pénzügyi szankciókat is maga után vonó kötelezettségszegési eljárást indít az ország ellen – mondta Jourová, kijelentve, hogy az uniós jognak elsőbbsége van a nemzeti joghoz képest.
Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa pedig elmondta: a jelentéscsomag következtetéseit a szlovén EU-elnökség égisze alatt a tagállamokkal is megtárgyalják majd az uniós Tanácsban. A biztos szerint a kép „összetett", sok helyen történt előrelépés – a bizottság ugyanis az előző jogállamisági jelentésekben foglaltakhoz képest elemezte a tagállamok mostani helyzetét. Jourová és Reynders egyaránt hosszan beszéltek az európai újságírók helyzetéről, kritikus fontosságúnak nevezve azok biztonságos munkakörnyezetét.