2021. szeptember 22., szerda
Filmkuckó

„A közös és jó cél érdekében mindig össze tudnak jönni az emberek”

Beszélgetés Hais Dorottyával

Hais Dorottyát, a kisfilm egyik főszereplőjét kérdeztem arról, hogy benne milyen érzelmeket váltottak ki a filmben történő események. Dorottya Lizát alakítja a filmben, azaz a tehetséges, jó hangú lányt.

Szerinted a mai világban mennyire van jelen az oktatási intézményekben, hogy egy-egy tanár valamilyen szinten megkülönböztetést tesz az osztályon belül? Történt-e veled esetleg hasonló, vagy a közvetlen környezetedben?

– Szerintem főleg az általános iskolákban van jelen tapasztalatom alapján. Ott nincsenek kiválogatva a gyerekek, és jó tanulótól kezdve van a bukás szélén állóig, vagy csendes és motiváltaktól az órát végigőrjöngő gyerekig, akit semmi sem érdekel. Ilyen széles körben, ekkora különbségekkel nyilván kialakulnak a tanárokban, hogy kik a számukra szimpatikus és unszimpatikus tanítványok, akiket olykor tudásuk vagy viselkedésük alapján elég erősen képesek megkülönböztetni. Gimnáziumban ez már kevésbé van, hisz ott mindenkit a saját szintjén álló iskolába vesznek fel, tele vele hasonló tudású és érdeklődésű emberekkel, így a tanárok is kevésbé különböztetik meg a tanulókat. Hangsúlyoznám, hogy csak saját tapasztalataimból tudok beszélni. Lehet, ez másnál teljesen máshogy van. Nyilván történt velem hasonló, mondjuk, én főleg pozitív megkülönböztetésben részesültem, valószínűleg azért, mert mindig a jó tanulók közé tartoztam, de kiugró példa a környezetemben szerencsére sosem volt.

Mennyire volt könnyű vagy nehéz ezzel a szereppel azonosulni? Hogy te vagy a „tehetséges”, jó hangú lány, ellentétben a társaddal, akinek a „tehetségtelen” lányt kellett alakítania. Mit tudnál javasolni azoknak, akik esetleg hasonló helyzetbe kerülnek?

– Nekem ez a szerep sokkal könnyebb volt azonosulás szempontjából, hiszen a való életben is hasonló a személyiségem, mint a karakternek. A hangom viszont borzalmas. Semmilyen szempontból nem tudok énekelni, úgyhogy ha innen nézzük, voltak akadályok a szereplővel való azonosulásban. Hogy most pont a tehetséges vagy tehetségtelen lányt játszottam, nem volt különösebb nehézség vagy könnyedség a kettő között. Furcsa volt viszont végignézni a két véglet közti különbséget. Azt tudom ajánlani azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, hogy azért, mert őket megáldotta a sors tehetséggel, ne nézzék le azokat, akiket nem, sokkal inkább tiszteljék őket, mert nekik meg kell küzdeni ugyanazért a dologért, ami másoknak természetesen jött.

Mit gondolsz, hogy az ilyen kijelentések vagy momentumok mennyire hatnak ki egy gyermek későbbi életére?

– Ismereteim alapján azt tudom válaszolni, hogy nagyon kihat a későbbiekre egy-egy ilyen kijelentés. Az önbizalmat például biztos, hogy teljesen ledönti, és ki tudja, kinek milyen helyzetben fog ez a trauma kijönni a későbbi élete folyamán.

A film egy igen jelentős összetartással zárul, a diákok kiállnak társaik mellett, és nem szólalnak meg. Mit gondolsz, ha ez nem egy film lenne, hanem a való életben történne, akkor mernének a diákok valóban egy ilyen „társadalmat” alkotni, hogy megvédjék magukat és társaikat?

– Szerintem a közös és jó cél érdekében mindig össze tudnak jönni az emberek, és kiállni egymásért, úgyhogy én határozottan azt mondanám, hogy igen, ha a való életben történne ilyen, akkor mernének a diákok így összeállni. Nem azt mondom, hogy nem lenne egy-két olyan ember, aki inkább kimaradna ebből, mert, mondjuk, neki pont jó helye van az ügyben, vagy mert félti magát, hisz mindig van legalább egy ilyen ünneprontó ember, de a többség biztos, hogy kiállna egymásért, és ez a lényeg. Az, hogyha van melletted egy tényleg igaz barát, akire tudsz támaszkodni, az egyik legfontosabb dolog egy ilyen szituációban. Ezt az egészet egyedül szinte lehetetlen végigcsinálni.

Szerinted mi a film legfőbb tanulsága?

– A filmnek rengeteg tanulsága van, de talán az, hogy mindig képesek vagyunk a változásra és a változtatásra. A lehetőség adott, és a döntés a mi kezünkben van, de ha igazán akarjuk, és összefogunk, bármire képesek vagyunk.

Kiknek ajánlanád leginkább?

– Ezt a filmet az összes embernek ajánlom. Nincs kifejezetten célkorosztály, de azoknak biztos többet segít, akik voltak ilyen szituációban, mint azoknak, akik még nem, ez azonban nem azt jelenti, hogy a film csak nekik szól. Szerintem pont azért nyert ennyi közönségdíjat, mert ez a film mindenkié. A címe sem véletlenül ez.

 

A Mindenki című kisfilm 2017-ben Oscar-díjat kapott, a legjobb élő szereplős rövidfilm kategóriában.