2021. szeptember 22., szerda

Bejelentés nélkül távoztak a NATO-erők Afganisztánból

Újabb megbeszélést tartottak az afganisztáni harcok lezárásáról szombaton Katarban a kabuli kormány és az ellene harcoló tálibok képviselői. Bár már 2020-ban megkezdték a béketárgyalásokat, egyelőre nem történt lényegi előrelépés.

Pedig az idő sürget, mert a tálibok egyre nagyobb területeket foglalnak el. Ellenállást alig tapasztalnak. A NATO – majd’ két évtized után – csöndben, feltűnés nélkül a napokban véget vetett afganisztáni missziójának. Az országban maradt maroknyi külföldi fegyveres irányítása így átkerült a nemzeti parancsnoki láncolatok alá.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások után avatkoztak be katonailag Afganisztánban, amelyet akkor a tálibok irányítottak. Washington azért csapott le, mert szerinte Kabul menedéket adott az al-Kaida terrorhálózat több tagjának és vezetőjének, Oszama bin Ladennek, aki a New York-i repülőgépes robbantásokat kitervelte.

A NATO vezetésével 2014 végéig a nemzetközi haderő (ISAF) működött Afganisztánban, csúcsidőben 140 ezer fős katonai kontingenssel. Az ISAF gyakran vett részt a kormányerők szélsőségesek elleni bevetéseiben. A missziót 2015-től az Eltökélt Támogatás (RS) fedőnevű művelet váltotta fel, amelynek külföldi katonákból álló tagjai elsősorban a helyi biztonsági erők kiképzésére és támogatására összpontosítottak.

Hivatalosan még nem jelentették be a NATO-misszió végét. Ennek az lehet az oka, hogy a műveleti tervet eddig nem helyezték hatályon kívül. További okként merül fel, hogy az USA nemzeti művelete még tart. Joe Biden amerikai elnök szerint várhatóan augusztus végéig. Washington a NATO-misszió keretén kívül is állomásoztatott katonákat az országban, ami lehetővé tette számára az afgán hadsereg támogatását is, mert arra a NATO-megbízatás részeként 2015-től már nem lett volna lehetőség.