2021. szeptember 26., vasárnap

Árháború is fenyeget a kőolajpiacon

Több hónapnyi emelkedés után júniusban véget ért az ipari nyersanyagok világpiaci árának szédületes tempójú emelkedése. Sőt más is történt: csökkent a faanyagok és a színesfémek ára.

Az energiapiacon azonban ennek semmi jele nem tapasztalható. A kőolajért vagy a szénért ráadásul egyre többet kell fizetni, és a drágulás folytatódhat.

Tavaly tavasszal példátlan krízis alakult ki a nemzetközi kőolajpiacon a túlkínálat miatt, amire sokan talán már csak halványan emlékeznek. A jelenlegi helyzet azonban egészen más: immár túlkeresletről beszél mindenki, amit a nemzetközi gazdaság lassú felélénkülése gerjeszt. Az egyre fokozott vásárlási kedv pedig egyre magasabbra pumpálja az árakat is.

Az erőteljes kőolajbeszerzés a világpiacon a koronavírus-járvány elleni intézkedések jelentős enyhítésével, illetve az újranyitással párhuzamosan lódult meg. A két legjelentősebb nyersolajtípus, a West Texas Intermediate (WTI) és az északi-tengeri Brent árfolyama ennek köszönhetően több csúcsot is megdöntött a nyáron. Az utóbbiért július 5-én már csaknem 77,16 dolláros rekordárat kellett fizetni hordónként (a hét derekán már 75,64 dollárért is hozzá lehetett jutni), az előbbi júliusi csúcsára azonban, amelyet 1-jén jegyeztek fel, valamivel alacsonyabb volt: „csupán” 75,23 dollár, bár a hét elején sem állt rosszul, hiszen 74,55 dollárba került.

A váratlanul nagyarányú érdeklődés, illetve fogyasztásélénkülés meglepte a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) és külső támogatóinak, azaz az OPEC+ néven ismert informális közösségének a tagországait is. Olyannyira, hogy július elején össze is vesztek. Pedig az OPEC-en belül és kívül a kitermelők többsége azt remélte, hogy sikerül megegyezni, és a kitermelés további emelésével lefékezni az áremelkedést.

Az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) azonban megvétózta a többi OPEC-tag javaslatát a kőolaj-kitermelés (év végéig esedékes) fokozatos növeléséről és a jelenlegi kvótarendszer 2023-ig szóló meghosszabbításáról. Az UAE a csapok korlátlan és teljes kinyitását támogatja (sőt már alkalmazza is a gyakorlatban), hogy minél több bevételhez jusson, amíg ilyen magas áron meg tud szabadulni a portékájától.

Az eljárást sokan élesen bírálták az OPEC-ban, sőt az ágazat egyik meghatározó szereplőjének számító Szaúd-Arábia össze is veszett az UAE-val. Olyannyira, hogy az utóbbi az OPEC elhagyását fontolgatja. Szeme előtt alighanem Katar példája lebeg. Ez az ország ugyanis – 60 év OPEC-tagság után – 2018 decemberében elhagyta a szövetséget. Azóta szabadon dönthet a kőolaj felszínre hozásáról, és a kitermelés növelésének mértékét tagországonként szabályozó kvótarendszerhez sem kell igazodnia.

Az OPEC+ meghatározó hatalmai valószínűleg megpróbálják majd lecsillapítani a kedélyeket. Vélhetően úgy, hogy az árak is nekik kedvezzenek, és a kőolajból is jusson valamicskével több a jelenleg előírt mennyiségnél. Ám – a túlkereslet ellenére is – csak fokozatos termelésnövelés mellett. A békéltetés, illetve a köztes megállapodás elérése azonban eltarthat még egy ideig; talán hetekig is, vagy akár tovább. (Megegyezés híján a tagországok valószínűleg nem tartják majd magukat a rájuk vonatkozó kvótákhoz, ami akár újabb árháborút indíthat el.)

Augusztusban valószínűleg még nem lehet számítani a kitermelés fokozására az OPEC+ országaiban, ami akár kaotikus piaci állapotokat idézhet elő. Az elemzők többsége ezért arra számít, hogy továbbra is szerény marad a kínálat, s ezért a kőolaj világpiaci ára tovább emelkedik. Így már a jövő hónapban elérheti akár a hordónkénti 80 dollárt, később pedig a 90 dollárt is.