2021. szeptember 22., szerda

Olvasóbarát felületek a könyvtárakban

Interjú Bednárik Prokecz Zitával, a topolyai könyvtár informatikusával

A könyvtárak munkája nem csupán abból áll, amit a felszínen látunk. A könyvkölcsönzésen, könyvbemutatókon és az egyéb programokon túl a háttérben nagyon sok olyan feladat van, ami talán eszünkbe sem jut, ha a könyvtáros munkájára gondolunk. A XXI. században, amikor folyamatosak a technikai fejlesztések, nem elég pusztán a gépeknek és a rendszereknek fejlődniük, maguknak a könyvtárosoknak is kell. Az elmúlt évben Vajdaság tizenöt könyvtára – köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a zentai Történelmi Levéltár, a Szabadkai Városi Múzeum könyvtára, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, az Óbecsei Népkönyvtár – állt át egy új könyvtári rendszerre, a Qultóra, amiben nagy szerepe volt Bednárik Prokecz Zitának, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár informatikusának, aki koordinálta a vajdasági átállást.
Miért volt szükség erre a váltásra?
– Az előző könyvtári rendszer tulajdonosa jelezte, hogy ezen már nem lesznek fejlesztések, és úgy gondoltuk, hogy mivel háttértámogatás nélkül maradnánk egy régebbi rendszerrel, így érdemes lenne váltani.

Bednárik Prokecz Zita
Bednárik Prokecz Zita

Hogyan kell elképzelni az átállást?
– A pandémia miatt nem tudtunk egymással találkozni, elmaradtak a közös tájékoztató meetingek. Nehézség volt, hogy amikor megindult a konverzió és a telepítések, nem volt fizikai jelenlét, mindent virtuálisan oldottunk meg, különféle platformokon keresztül, az elejétől a képzések lezárásáig. A folyamat úgy nézett ki, hogy nyáron csináltunk egy állapotfelmérést a tizenöt csatlakozó könyvtárról, ahol arra voltunk kíváncsiak, hogy mi tartozik az állományokba, milyenek a munkamódszereik. Egy nagyon részletes tanulmányszerűség készült, és eldöntöttük, hogy melyik könyvtár mikor kerülne sorra. A következő lépésként megindult a konverzió a könyvtárakban, aminek ideje alatt a könyvtár munkája le is állt. Nagyon sok dologra kellett odafigyelnünk, hogy minimális legyen az eltérés, és a könyvtáros szinte ott tudja folytatni a munkáját, ahol az előző rendszerben abbahagyta. Szakmailag volt nagyon sok érdekesség, felemelő- és mélypont is. Ez a fázis 2020 szeptemberéig tartott, és ezt követően elindultak a telepítések és képzések, amelyek mind online folytak. Az egész vetésforgószerűen ment, mindig volt egy könyvtár, ami leállt, addig a másikon már ment a telepítés, a harmadiknál pedig már az oktatás. Tavasz óta működik a rendszer, és hamarosan elkészül a vajdasági közös katalógus, ahol a jelenleg csatlakozott tizenöt könyvtár adatbázisát is el lehet érni ugyanazon a felületen.

A két rendszer között milyen jellegű különbségek vannak?
– A régi egy telepített rendszer volt egy helyi számítógépen, amit osztottunk hálózatban, az új rendszer esetében pedig kis fátyolprogramok vannak a könyvtárakban, és az interneten a felhőben érik el az adatbázist. Egyik számítógépünkhöz sem kötött a rendszer, mi nem tárolunk semmilyen adatot jelenleg a gépeken, bárhol, ha feltelepítem ezt a fátyolprogramot, tudok csatlakozni a rendszerre a saját kódjaimmal, beléptetőimmel, akár otthonról is. Tehát az egyik legnagyobb forradalma, ami minket illet, hogy nincs fizikai számítógéphez kötve. Adatvesztés nem történhet.
Könnyebbé teszi ez a könyvtáros munkáját?
– Annyiban igen, hogy nem kell folyamatosan biztonsági mentéseket végezni, de sok kihívás is van. Többet tud, mint a régi, az állomány feldolgozása is részletesebb. Az olvasók meg tudják nézni ezentúl az interneten keresztül, hogy milyen könyvek vannak náluk, azoknak mi a státusza, a rendszer funkcionalitása összetettebb, van, hogy még kézikönyvből tájékozódunk mi is.

Szinte teljesen online valósult meg az átállás
Szinte teljesen online valósult meg az átállás

Szerbiában van még pár nagyobb könyvtári rendszer, és most már ez is közéjük tartozik?
– A szerbiai könyvtárak sem egy egységesített rendszerrel működnek, vannak olyanok, amelyek a Cobiss rendszeren vannak, mások pedig a Bisisen, és több kisebb rendszer is van, de ezek nem számottevőek, ez a tizenöt könyvtár már számottevőnek bizonyul.
Mennyire lesz lehetőség könyvtárközi kölcsönzésre?
– Erre eddig is volt lehetőség, a könyvtárosokon keresztül. Hogy ez az új rendszerben hogyan fog működni pontosan, azt még ki kell tapasztalnunk. Fontos viszont, hogy az olvasók tudják, hogy van egy Opac felület, amit neten keresztül tudnak használni, és nem kell minden apróságért bejönniük az épületbe, hanem otthon is gyorsan és egyszerűen tudnak könyveket előjegyezni, vagy éppen ellenőrizni egy adott könyv státuszát. Ez segítség az egyetemistáknak is, ha meg szeretnék nézni, hogy egy adott könyv, amire szükségük van, megvan-e Szerbiában. Folyamatosan fejlesztjük a rendszert. Még bőven van mit finomítani, de egy rugalmas, dinamikus rendszerről beszélünk. A rendszer maga kétnyelvű lesz az év végéig, így mindenki számára könnyen kezelhető lesz.