2021. szeptember 26., vasárnap
CÍMLAPTÖRTÉNET

A kishuszár bajnok

Kiváló tanuló és szenvedélyes lovas a kishegyesi lány

Az idei Vajdasági Vágta kishuszár kategóriáját egy kishegyesi lány nyerte. Erdei Anna Dorka most fejezte be az általános iskolát, és ősztől Szabadkán jár majd gimnáziumba. Dorka volt a generáció diákja, ami azt jelenti, hogy kimagaslóan jó tanuló, de az igazi szenvedélye a lovaglás. A fiatal lány úgy érzi, hogy egész életében jelen lesznek a lovak. Elsőként arról kérdeztük, hogy mióta lovagol, és miért kezdett ezzel foglalkozni?

Ötéves korom óta lovagolok, és valószínűleg azért szerettem akkor bele a lovaglásba, mert a mesékben a hercegnők is lovon járnak. A hercegnő korszakom már régen elmúlt, de a lovak imádata megmaradt, szerintem most már örökre. Kisgyerekként úgy képzeltem el, hogy felnőtt koromban mindenhova lovon járok majd. Most már tudom, hogy elég fura lenne, ha például a bevásárlóközpont elé kikötném a lovam, amíg vásárolok, de az biztos, hogy mindig lesz legalább egy ló az életemben, akivel bebarangoljuk majd az egész határt.

Hol lovagolsz, és mennyit?

Fotó: Facebook
Fotó: Facebook

Kipróbáltam már a lovaglás különböző ágait, pl. a díjugratást Zobnaticán, de a kishegyesi Cékus-istálló az a hely, ahol a legtöbbet tanultam meg a lovakról és a lovaglásról. A tereplovaglástól kezdve a galoppig, a lovak tartásán át a karüsszelig. Ráadásul családias légkörben. Legalább heti öt alkalommal kint vagyok a lovardában, nyáron, amikor táborok vannak, akkor pedig egész héten. Kiskoromban táborlakóként vettem részt minden lovastáborban, most pedig már segítő vagyok. Nagyon jó érzés, hogy segíthetem a kisgyerekek lovas szárnypróbálgatásait, és próbálom kitalálni, melyikük az, aki hozzám hasonlóan elköteleződik majd a lovak mellett.

Honnan az ötlet, hogy részt vegyél a vágtán?

A Cékus család vetette fel az ötletet, hogy elindulhatnék Bohóccal az idei vágtán. Majd kiugrottam a bőrömből örömömben, alig vártam, hogy elkezdjük a foglalkozást. Régi álmom teljesült, mert már nagyon régóta szerettem volna versenyezni a Vajdasági Vágtán. És az meg csak hab volt a tortán, hogy pont Bohóccal indulhattam, hiszen ő a kedvencem az önfejű, makacs természete miatt.

Hogyan nézett ki a felkészülés?

Cékus Noémi volt az edzőm, aki pontos edzéstervet készített a felkészüléshez. Heti öt alkalommal dolgoztunk keményen, közben ő is készült a versenyre, felnőtt korosztályban versenyzett, és szintén bejutott a budapesti Nemzeti Vágtára. Így most mindkettőnknek szurkolhatnak a kishegyesiek. Most is volt szurkolótáborunk a szabadkai lóversenypályán, míg mások otthon, a tévé előtt biztattak bennünket. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, és szívélyes gratulációkat. Köszönet értük!

Fotó: Gergely Árpád
Fotó: Gergely Árpád

Mit kell tudni a lóról, amellyel részt vettél a versenyen?

Bohóc egy 12 éves arab félvér póni, nehéz természetű, öntörvényű teremtés. Sok idő kellett, mire összeszoktunk. Szereti, ha a döntés nála van, és jó néhány hirtelen döntéshozatalának őrzöm a nyomát magamon. De egy jó lovas megszokja ezt is, és nem csinálunk ügyet egy-két bokaficamból vagy ínszalagsérülésből.

Milyen volt számodra a vágta, hogyan élted meg?

Nagy élmény volt. Rengeteg új tapasztalatra és ismerősre tettem szert. Az első futam előtt még nagyon izgultam, de a döntő futamban már alábbhagyott a lámpalázam. Most már nagy örömmel gondolok vissza rá.

Fotó: Gergely Árpád
Fotó: Gergely Árpád

Nehéz volt-e megszerezni az első helyet?

Sorsolással osztották be a csoportokat, és két előfutam volt. Az én előfutamomban egy nagyon felkészült ló és lovasa volt az ellenfél. Ráadásul a külső sávban futottunk, ami további nehezítő tényező volt. Végül sikerült megnyerni az elődöntőt, és bejutni a döntőbe. A döntőben egy többszörös Kishuszár Vágta győztes ló is versenyzett köztünk, de bíztam a lovamban, és reméltem, hogy sikerül lehagyni őket. Így is történt.

Mit vársz a budapesti vágtától, és hogyan készülsz fel rá?

Már az is óriási eredmény és megtiszteltetés, hogy kikerültem oda. Igyekszünk a maximumot kihozni magunkból. Viszont tudni kell, hogy ott már a legjobbak legjobbjai versenyeznek, nekem pedig ősztől megkezdődik a gimnázium. Szabadkán tanulok majd tovább, tehát kevesebb időm jut majd Bohócra és az edzésekre.

Fotó: Gergely Árpád
Fotó: Gergely Árpád

A generáció diákja lettél, jut-e időd mindenre, amit szeretnél?

Ügyes időbeosztással sok helyen lehet teljesíteni. A lovaglás a szabad levegőn nemcsak jó sport, hanem felfrissülés is az agynak, ami után könnyebben ment a tanulás. A barátokkal a hétvégén találkoztunk, sőt, némi házimunka is belefért a napomba.

Mik a távlati terveid?

Szabadkára megyek tovább, gimnáziumba. A tanulás mellett a létező összes szabadidőmet szeretném a lovakra fordítani. Középsuli után valami lovakkal vagy lovaglással kapcsolatos továbbtanulási lehetőséget fogok keresni. Vagyis azt szeretném, hogy a lovak mindörökké részei maradjanak az életemnek!

Fotó: Gergely Árpád
Fotó: Gergely Árpád