Az idei év a bizonytalanság és kilátástalanság éve: nem az a kérdés, hogy a drágulás folytatódik-e, hanem, hogy milyen mértékben, és minek megy fel az ára – mondta az N1 televíziónak Radojka Nikolić, a Biznis magazin szerkesztője. A Szerbiai Gazdasági Kamara szakembere, Žarko Malinović szerint viszont a kiskereskedelmi áraknál nem tapasztalható jelentős változás. A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy csupán 0,5 százalékkal emelkedtek az árak a múlt év azonos időszakához képest.
A kereskedelmi minisztérium közleménye szerint az elmúlt egy évben 3,3 százalékos drágulást jegyzett a Köztársasági Statisztikai Intézet. A fogyasztói árak a tavaly decemberi állapotokhoz viszonyítva az idén júniusban átlag 3,5 százalékkal emelkedtek. Májustól júniusig 0,3 százalékos inflációt vallanak be az országos szervek: a legjobban, 2,2 százalékkal emelkedtek az árak a rekreáció és a kultúra esetében, a szállítási költségek 0,7 százalékkal növekedtek, az éttermek és a szállodák pedig 0,6 százalékkal drágítottak. Emelkedett ugyanakkor 0,5 százalékkal a bútor és a háztartási eszközök ára is. Az egészségügy 0,3 százalékkal, a szeszes italok, a dohányáruk, a ruhanemű és a lábbeli 0,2 százalékkal drágult. A vízért, a villanyáramért, a gázért, az üzemanyagért és az oktatásért viszont 0,1 százalékkal többet kell fizetniük a lakosoknak.
PAPÍRON JÓL ÉLÜNK
A kiskereskedelmi árak nem változtak jelentősen, és erről a vásárlók is meggyőződhetnek az üzletekben – állította a statisztikai adatokra hivatkozva a gazdasági kamara szakembere. Malinović hozzátette, hogy az általuk követett 23 alapélelmiszer közül csak az étolaj ára ugrott meg jelentősen, amelyért most gyártótól függően 149–205 dinárt kell fizetni.
A kamara szakembere kiemelte, hogy bizonyos gyümölcsök és zöldségfélék ára még csökkent is tavaly óta, amikor a járványhelyzet miatt egyes fajtákat nehezen lehetett beszerezni. A kereslet ehhez képest az idén jelentősen növekedett, így elsősorban a nyersanyag drágult meg: többet kell fizetni a nyersolajért, és egekbe szökött a vas, illetve más fémek ára is. Egyes húskészítmények is megdrágultak, mások viszont olcsóbbak lettek. Így számolják ki a statisztikusok az átlagos drágulást, amely viszont csak 0,5 százalékos a múlt évhez viszonyítva – állítja Malinović, aki szerint az életszínvonal sem változott lényegesen, hisz a régióban mi fizetünk legkevesebbet a kommunális szolgáltatásokért.
A szakember szerint a világkereskedelemben tapasztalt változások szerencsére elkerülnek bennünket. A közé a kevés piac közé tartozunk, amelyekben az értékesítésre bocsátott élelmiszer 85 százaléka hazai eredetű. Ez védett meg bennünket a koronavírus-járvány első hullámának idején is – fejezte ki meggyőződését a gazdasági kamara embere.
AZ ÉREM MÁSIK OLDALA: AZ ÜRES PÉNZTÁRCA
A világkereskedelmi változásokat illetően a Biznis magazin szerkesztője is egyetért Malinovićtyal, ám hevesen tiltakozik a fogyasztói árakkal és a kommunális költségekkel kapcsolatos állításai ellen.
A drágulás elárasztotta a hazai piacot – adott hangot meglátásának Radojka Nikolić, aki szerint az étolaj ára mellett szinte minden más termék ára megugrott. Alig van olyan cikk az üzletek polcain, amely ne drágult volna meg kisebb vagy nagyobb mértékben – erősítette meg a vásárlói egyesülések állításait az üzleti lap szerkesztője.
Kiemelte, hogy a 3,3 százalékos drágulás meghaladja a 2018-as évi 1,8 százalékos és a 2019-es évi 2 százalékos inflációt is. A fogyasztói árak tehát harmadával megnövelték az idei inflációt, ami már jelentős drágulásnak számít – indokolta meg állítását a gazdasági szakember. Rámutatott arra is, hogy a kereskedelem valósította meg a legnagyobb nettó jövedelmet az országban. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint ez a jövedelem 81,2 százalékkal nőtt az elmúlt időszakhoz viszonyítva. A második legnagyobb növekedés az építőiparban volt tapasztalható, ugyanis 72 százalékkal nőtt a nettó jövedelem. Ezekben az ágazatokban tehát jelentősen változtak az árak – magyarázta Nikolić.
A lakosok kommunális költségeivel kapcsolatban elmondta, hogy valóban mi fizetjük a szolgáltatásért a legkevesebbet a régióban, ám ez összhangban van azzal, hogy messzemenőleg alacsonyabbak a fizetések, mint Közép-Európában. Nem fizethetünk ugyanannyit az 500 eurós átlagjövedelemből, mint amennyit az 1200-1300 eurós átlagból fizetnek az európaiak – hangsúlyozta Nikolić.
Az üzleti magazin szerkesztője szerint az árak továbbra emelkedni fognak országunkban. A kilátástalanság évében már csak az a kérdés, hogy elviselhető keretek között mozognak-e, vagy túllépik a lakosok fizetőképességét – zárta gondolatait a szakember.
