2024. április 24., szerda

A csúcstartó

Amikor 2009. július 5-én Roger Federer a wimbledoni döntőben 5:7, 7:6, 7:6, 3:6, 16:14 arányban legyőzte Andy Roddickot, pályafutása 15. nagy serlegét nyerte el, amivel megdöntötte Pete Samprasszal addig közös 14-es csúcsát. Az akkori szaksajtó úgy tartotta, hogy ezt a csúcsot a svájci még megjavíthatja, egyesek merészen 18 GS-serleget jósoltak neki, más viszont közelébe sem férkőzhet, ami a józan ésszel összeegyeztethető jövendőmondásnak tűnt, hisz Rafael Nadalnak akkor még csak hat titulusa volt, Novak Đokovićtyal mint lehetséges csúcstartóval pedig éppenséggel senki sem foglalkozott, hisz az akkor 22 éves szerb még csak egy 2008-as melbourne-i serleget tudott felmutatni.

Valószínűleg kevesen akadtak volna, akik ki merik mondani, hogy ennek a triónak mindegyike jóval a 30. életéven túl is serleggyűjtő lesz, az pedig végképp csakis a Roger-szurkolók álmaiban lehetett elképzelhető, hogy kedvencük és szakcsapata 2021-ben meg lesznek győződve, hogy a svájci 40 évesen is versenyképes lehet. Az idei Roland Garros és Wimbledon megmutatták, hogy nagyot tévedtek, és szerintem minimális esélye sincs annak, hogy Roger valaha is nagy tornát nyerjen még. A 2009-es „merész” jóslatot viszont kettővel túlszárnyalta. Abban a pillanatban, a 2018-as Australian Open után, Nadal már nem járt messze a 16 serleggel, Đoković viszont 12-vel még messze mögöttük kullogott. Valóban butaságnak tűnt elfogadni, hogy a szerb mindössze három év alatt, a 2018-as Wimbledontól kezdve a mai napig, még nyolc alkalommal veheti át a serleget.

Đoković, aki ma a 329. hetét kezdte meg a ranglista élén, és e tekintetben fölényes csúcstartó, vasárnap Londonban a tenisz másik nagyon fontos rekordját is átvette. Egyelőre ugyan hármas társtulajdonosként, de ez már két hónap múlva New Yorkban, a US Openen megváltozhat. Nem tudom, hogy Novak most mennyire gondolja komolyan a tokiói olimpiát. Ha igaz célja az aranyérem, az csakis azért lehet, mert még hiányzik a gyűjteményéből. Ez esetben a US Openen kicsit nehezebb dolga lehet. A New York-i nagy torna ugyanis nemcsak neki, hanem Nadalnak is szép alkalom a 21. GS-serlegre, mindkettőjüknek pedig sokat jelenthet, hogy az egykor utolérhetetlennek tartott Federer közeli szemlélője lesz a párbajnak. Novak célja, hogy a naptári évben nyerje el a Grand Slamet, Nadalé pedig, hogy ebben meggátolja. Ha viszont megnézzük, hogy az idei nagy döntőkben Novak nem a neves és idős vetélytársaival mérkőzött, hanem sorrendben Danyiil Medvegyevvel, Sztefanosz Cicipasszal és Matteo Berrettinivel, máris világos, hogy Đoković sokkal közelebb lesz az új csúcshoz, mint bárki más, hisz nemcsak küldetése van, hanem fizikai és pszichikai téren is egy ideig még a többiek előtt jár.