2021. szeptember 28., kedd
RÁFORDÍTÁSOK

Nem mind arany, ami zöld

Az aranyfedezet megszűnte utáni időszakban is voltak ugyan ingadozások, de összességében az arany ára csökkent. Azt hihettük, ez így is marad, de az ezredforduló után fordulat történt, és az ár csendesen emelkedni kezdett. A piaci szereplők olcsónak találták a nemesfémet, de a kereslet is elkezdte felhajtani az árát. Igazából a 2008-as válság után változott meg az arany megítélése. Szerepe ismét felértékelődött.

A viszontagságos időszakban több jegybank is aranyvásárlásba kezdett. A folyamatot a legmegbízhatóbb állampapírok rendkívül alacsony hozama is csak serkentette. Kína, India, Oroszország, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok is a legnagyobb vásárlók között volt. Az Egyesült Államok és Németország pedig sosem csökkentette jelentősen a tartalékait. Az USA tartaléka nagyjából 8000 tonna, ami a világ jegybanki aranykészletének negyedét jelenti. A világ jegybankjai jelenleg az eddig kibányászott arany nagyjából 20 százalékát tartják maguknál. A többi a lakosság tulajdonát képezi.

Az ezredforduló után megalkotott kriptopénzekre sokan digitális aranyként tekintettek. Az arany értéke ugyanakkor már évezredekkel ezelőtt kialakult. Ez elsősorban különleges fizikai tulajdonságai miatt alakult ki. Az arany ugyanis nem oxidálódik, mint például a réz, mely képes megzöldülni bizonyos hatásoknak kitéve. Ezért is lehet a rézből hamisított aranyat leleplezni. Azért értékes még emellett, mert korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Az utóbbi időben is emelkedik az arany ára, de korunk aranyát, a jelek szerint, most a zöldbefektetések képezik.

A ZÖLDBEFEKTETÉSEK MOZGATJÁK A PIACOKAT

Azt tapasztalhatjuk, hogy a zöldbefektetések jövedelmező üzletté váltak. Bizonyos számítások szerint globális szinten naponta 3 milliárd dollár áramlik a zöldalapokba. Az utóbbi három évben megháromszorozódott a környezetvédelemre koncentráló befektetési alapok vagyona. Becslések szerint globálisan már kétezer milliárd dollár van ezekben az alapokban. Az elmúlt évek történései gerjesztik a folyamatot. Az éghajlatváltozásra adott reakcióként felgyorsult a fenntartható gazdaság megteremtésének igénye.

Valójában azt látjuk, hogy olyan innovatív megoldások születnek nap mint nap, amelyek célja a civilizációnk éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának tompítása, a károsnak tekinthető folyamatok lelassítása, esetleges visszafordítása.

Az Egyesült Államok és Kína beszállt ebbe a versenybe, de az európai és a régiós célok is mind jelentősebb igényeket generálnak a zöldmegoldásokra. Európa arra készül, hogy 2050-ig – a kontinensek közül elsőként – klímasemlegessé váljon. Az Unió több finanszírozási programot is elindított a klímavédelmi céljainak eléréséhez. Akár örvendetes fejleményként is tekinthetünk arra, hogy a zöldbefektetések egyfajta modern kori aranyláz formáját öltik.

ZÖLD, VAGY CSAK ZÖLDRE „MOSOTT”?

Ma már azt tapasztaljuk, hogy az öko címkével felruházott termékek egyre szélesebb rétegnek adhatók el jó pénzért. A „profit mindenekfelett” elv azonban csak annyiban más most, hogy a cégek a globális felmelegedés miatt kitört szorongást is képesek a bevételeik növelésére felhasználni.

Félő azonban, hogy csupán a várható eladási számokat látják maguk előtt, és valójában nem azon aggódnak, hogy jut-e még elég víz vagy nyersanyag az unokáinknak. Megfigyelhető, hogyan igyekeznek „zöldnek” titulálni azokat a termékeket is, amelyeknek valójában nem sok közük van a környezetvédelemhez. Divat lett zöldnek lenni, mert jó pénzt lehet keresni vele? Sajnos igen, és sok esetben valóban csak kamu az egész.

Valójában tényleg nagyon nehéz, szinte lehetetlen meghúzni a határt abban, mikortól számít környezettudatosnak egy termék, és mi az, ami csak megtévesztés. Amikor egy vállalat igyekszik azt sugározni felénk, hogy a tevékenységével egyáltalán nincs negatív hatással a környezetre, ezt mindig fenntartással kell fogadni.

Azt is mondhatnánk azonban, hogy nem sok új van a nap alatt, csak most másképp van tálalva. Korábban is jellemző volt ugyanis, hogy azok a cégek, amelyek visszafogták, vagy lehetőségeikhez mérten beszüntették az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket takarítottak meg. A sikeres jövő, vagy egyszerűen csak a jövő záloga, hogy a cégeknek úgy kell átalakítaniuk a tevékenységüket, rövid és hosszú távú stratégiájukat, hogy abban központi szerepet kapjon a környezettudatos gazdálkodás, valamint a társadalmi felelősségvállalás. A gazdaság és társadalmunk új korszakba lépett. A fenntarthatóságnak egyre fontosabb szerep jut, ami a foglalkoztatás terén is változásokat eredményez. A világ, amelyben élünk, nem korlátlanul biztosítja számunkra az erőforrásokat, így ahhoz, hogy a következő generáció számára is rendelkezésre álljanak, elengedhetetlen, hogy valóban fenntartható módon éljünk. Ehhez azonban további hatékony intézkedésekre és rendszerszintre lenne szükség, valamint tudományos hozzáállásra, hogy kiszűrhető legyen, ha összességében nem is olyan zöld valami, mint amilyenek a reklámokban lefestik.