2021. szeptember 27., hétfő

Véget ért a vereséggel felérő kivonulás

Az afganisztáni háború győztesei a tálibok lehetnek, és az USA helyére befurakodó Kína

Bár hivatalosan nem ismerik be, mégis csúfos kudarcnak, vereségnek bizonyult az Egyesült Államok és a NATO „szerepvállalása” Afganisztánban. Katonáik kivonása az országból hamarosan befejeződik, ám nem tudni, hogy az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett kormányerők meddig bírják a tálibokkal szemben, akik egyre nagyobb területeket foglalnak el. Elképzelhető, hogy a lázadók a hatalmat is megkaparintják. A háború igazi nyertese Kína lehet.

Az Egyesült Államok vezette NATO-koalíció kivonta csapatait Afganisztánból. Már csak amerikai katonák maradtak a közép-keleti országban, ám ők is csak kevesen. Az állomány több mint 90 százaléka ugyanis távozott (a tálibokkal tavaly Dohában aláírt egyezség értelmében). Az amerikaiak múlt pénteken hagyták el a legfontosabb központjukat, a Kabul közelében található bagrami légitámaszpontot, ahonnan éjjel, köszönés nélkül léptek le. Pedig az volt a központjuk az elmúlt majdnem húsz évben.

Még a bázis új parancsnokát, Aszadullah Kohisztani tábornokot sem tájékoztatták. Az afgán kormánykatonák így csak másnap érkeztek meg, de addigra a fosztogatók már elvittek mindent. Választék volt bőven, hiszen a menekülő amerikaiak nemcsak ezernél is több katonai és civil járművet hagytak hátra, hanem könnyűfegyvereket, lőszert, nagy mennyiségű élelmiszert és egyebet.

A kivonulással egyúttal a katonai műveleteiket is befejezték Afganisztánban, ahová 2001 őszén vonultak be, miután – szövetségeseik és a NATO támogatásával – megbuktatták a tálib rezsimet. A beavatkozást azzal indokolták, hogy az akkori afgán kormány megtűrte az országban az al-Kaida terrorszervezet vezetőit és tagjait, akik közül többen részt vettek a Világkereskedelmi Központ ellen New Yorkban 2001. szeptember 11-én végrehajtott repülőgépes támadásokban.

Hírek szerint az USA hadseregének már csak 650 fegyverese maradt Afganisztánban, akiknek a feladata a Kabulban működő amerikai nagykövetség védelme.

Sokan attól tartanak, hogy amerikai segítség nélkül az – eddig Washington segítségével működő – afgán kormány összeomlik, és ismét a szélsőséges iszlamista tálibok veszik át az ország irányítását. Erre akár már az idén sor kerülhet, de legkésőbb jövőre.

Az általuk helyesnek tartott iszlám kormányzás bevezetésére törekvő tálibok 1996 és 2001 között már hatalmon voltak. A külvilág figyelmét akkor brutalitással, véres megtorlásokkal, tiltásokkal, korlátozásokkal és egyéb drákói intézkedésekkel hívták fel magukra.

Megbuktatásuk óta látványos eredményeket nem sikerült elérni az országban. Az afgánok életminősége alig javult valamicskét, a biztonsági, gazdasági és humanitárius helyzet pedig katasztrofális.

A háborúban összesen legalább 170 ezer civil és (hazai meg külföldi) katona, illetve tálib halt meg. (Más források szerint kétszer ekkora lehet az emberveszteség). Az Egyesült Államok 2442 katonája és a civil biztonsági szolgálatok több mint 3800 tagja nem tért haza élve Afganisztánból. Rajtuk kívül a koalíció 1144 katonája is elesett.

A háború, amely a leghosszabb volt az USA történetében, csaknem 3200–4000 milliárd dollárt emésztett föl. Az összeg nagyobb részét, 2260 milliárd dollárt Washington költötte Afganisztánra (a katonákra, az ottani kormányra és a segélyekre), ám a pénzből csak egy kevéske hasznosult az eredeti szándéknak megfelelően.

Az al-Kaidát ugyan sikerült meggyengíteni, de a tálibokat nem, így egyre nagyobb térségeket szállnak meg az utóbbi időben. Nagy kérdés, hogy az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett afgán biztonsági erők meddig bírják tartani a frontot ellenük.

 

Kabul ugyan ellentámadásokkal riogat, de ettől nem igazán tartanak a tálibok. Mások azonban úgy vélik, hogy akár polgárháború is kialakulhat, további sok halottal.

Az afganisztániak egy része inkább a táliboktól tart, sőt retteg. Főleg az a csaknem 300 ezer helybeli, aki (tolmácsként vagy egyéb módon) segítette az amerikaiakat, a NATO-t, vagy üzletelt, együttműködött velük. Ők mindannyian a tálibok bosszújától tartanak.

A nemzetközi haderőt biztosító országok közül több is segítséget (különleges bevándorlási programot) ígért, de a segítők zömének kimenekítése Afganisztánból még nem történt meg. Pedig a tálibok már évek óta azzal fenyegetőznek, hogy megölik azokat az afgánokat, akik az amerikaiaknak vagy a NATO-csapatoknak dolgoztak.

A kabuli kormány is mással van elfoglalva, a saját túlélésének biztosításával, amit immár Kína segítségével próbál elérni. (Közben a tálibok is egyezkednek Pekinggel – a hatalomátvétel érdekében.). Egyre több jel utal arra, hogy Kína tölti majd be Afganisztánban azt a hatalmi vákuumot, amely a nemzetközi erők kivonásával keletkezett. Elsősorban gazdasági eszközökkel akarja elérni ezt a célt. Részben úgy, hogy az országot bevonja az Övezet és út (BRI) globális gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési programjába.

Az afgán vezetés állítólag már megkezdte a tárgyalásokat Pekinggel a BRI keretében megvalósuló, majdnem 62 milliárd dollár értékű Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) kiterjesztéséről. Ennek segítségével jobb közúti, vasúti és energiaszállítási összeköttetést akarnak biztosítani a két ország, illetve a szomszédos Afganisztán között.