2021. szeptember 26., vasárnap

Pénzt, vagy jogot?

A parlamentben Fila az ügyvédeket, Martinović a párttársait védte

A köztársasági képviselőház napirendjén szerdán a Kragujevaci Fellebbviteli Bíróság, a pancsovai Felső Bíróság, valamint a belgrádi Gazdasági Bíróság elnökének megválasztása, illetve a nagybecskereki Szabálysértési Bíróság elnökének nyugdíjaztatása szerepelt. A napirendi pont kapcsán folytatott vita során azonban a képviselők megragadták az alkalmat, hogy olyan bírákat említsenek meg, akik véleményük szerint nem végzik becsületesen a munkájukat, visszaélnek a tisztségükkel, ugyanakkor az ügyvédek hétfői tüntetése miatt is egymásnak feszültek a képviselők.

A vita során Toma Fila ügyvéd, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője fontosnak tartotta elmondani, hogy a képviselőház feladata a törvényhozás, ám a bíróságok azok, ahol a törvényeket értelmezik, és ez így van jól egy jogállamban. Kiemelte, a parlamentnek joga van az autentikus törvényértelmezésre, ám véleménye szerint csupán azok a törvények esetében, amelyeket az adott képviselőház szavazott meg, hiszen nem tudja a jelenlegi képviselőház tolmácsolni a korábbi törvényhozók gondolatait. A jogot nem vitatta el, de szavai szerint az autentikus értelmezés jogával ritkán kell élnie a parlamentnek, nehogy felülbírálja a bírák döntéseit a törvények alkalmazásakor. Fila az ügyvédi közösség védelmére kelt, mondva, vannak köztük is, mint bármely más közösségben tisztességtelenek, legtöbbjük azonban becsületesen végzi a munkáját. Az alkotmányügyi és jogalkotási bizottságra beterjesztett három törvény több szakaszának autentikus értelmezésére tett javaslattal ő maga sem értett egyet, ezért állt a Szerbiai Ügyvédi Kamara oldalára parlamenti képviselő és az adott parlamenti bizottságnak tagjaként. Kiemelte, a bankok és a polgárok között létezik a konfliktus, több ezer bírósági eljárást indítanak a polgárok a bankok ellen, ám véleménye szerint nem a törvények értelmezésével kell a problémára megtalálni a megoldást.

Aleksandar Martinović, a Szerb Haladó Párt képviselője reagálva a szocialista képviselő felszólalására (a törvényértelmezést beterjesztő) párttársainak a védelmére kelt, akik ellen az ellenzéki média „hadjáratot indított”. Kiemelte, az ügyvédek félelmet akartak kelteni a parlamenti képviselők körében, rendszabályozni szeretnék őket, illetve megfosztani a joguktól. Kiemelte, a képviselőknek joguk van törvénymódosításokat kezdeményezni, illetve törvényrendelkezéseket értelmezni, amennyiben arra szükség mutatkozik.

Jelena Žarić Kovačević, az SZHP képviselője, a jogalkotási bizottság elnöke ugyanakkor, bár nem nevezte meg, de félreérthetetlenül Toma Filát okolta, hogy a Szerbiai Ügyvédi Kamara reagált. Szavai szerint ügyvéd kollégája visszaélt bizottsági tagságával, amikor értesítette a kamarát a törvényértelmezésekről.

Hivatalos adat ugyan nincs róla, de becslések szerint több mint százezer bírósági eljárás indult a bankok ellen. Az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a hitelfelvétel során a bankok nemcsak a kamatot fizettetik meg, hanem a hitelelszámolást is, ami több esetben a hitel 0,5-1 százaléka is lehet, illetve lakáshitel esetén biztosításra is kötelezik az ügyfeleket. A belgrádi Fellebbviteli Bíróság az obligációs viszonyokkal foglalkozó törvényre támaszkodva 2018-ban hozta meg ilyen ügyekben az első döntést arról, hogy a bankok nem fizettethetnek meg hitelelszámolási költséget. A Szerbiai Bankok Egyesülete panaszt nyújtott be, mondva, hogy ők a jogszabályokkal megfelelően járnak el. A Legfelsőbb Semmítőszék ezt követően megállapította, hogy a bankok szolgáltatásként megfizettethetik a hitelelszámolási díjat, amennyiben a költségeket világosan feltüntették a hitelfelvételnél.

Az ügyvédek magyarázata szerint azzal, ha a parlament értelmezte volna a fogyasztóvédelmi törvény, a pénzügyi szolgáltatások felhasználóinak védelmére vonatkozó törvény, illetve az obligációs viszonyokkal foglalkozó törvény egyes rendelkezéseit, a polgároktól megvonták volna a jogot, hogy ilyen esetekben pert indítsanak a bankok ellen. A bankoknak joguk lett volna megfizettetni a hitelelszámolásai díjat, minden előző figyelmeztetés nélkül, miközben azokat az eljárásokat is újratárgyalhatták volna, amelyekben az ügyfél már pert nyert a bankkal szemben. A Bírák és Ügyészek Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen értelmezés a bíróságok hitelének rombolásához vezetett volna. Sőt a Szerbiai Bírák Társasága szerint a törvényhozó szerv így a saját jogértelmezésével befolyásolta volna az igazságszolgáltatást.

A Szerbiai Fogyasztóvédelmi Szervezet kiemelte, a bankoknak a hitelre számolt költségeket a kamatba kellene beleszámolniuk, és nem külön tételként feltüntetni.

A Szerbiai Gazdasági Kamara ugyanakkor a bankok egyesülete mellett állt ki, hiszen véleményük szerint a biztos beruházások érdekében a bankok helyzetének megerősítésére van szükség.

A törvényértelmezéseket visszavonták a parlamenti eljárásból, ám más megoldás a problémára egyelőre nem született.