2024. április 20., szombat

Soha többé ne legyen itt háború!

Nyolcvan évvel ezelőtt kezdődött a fasizmus elleni felkelés – A tartományi vezetőség tagjai adóztak az elesettek emléke előtt

A fasizmus elleni nyolcvan évvel ezelőtti felkelés emlékének adóztak ma az Ürögi-hágón (Iriški venac) található Szabadság emlékműnél a tartományi politikusok. A tartományi képviselőházat Pásztor István elnök és Nemanja Zavišić alelnök képviselte, a kormányt pedig Igor Mirović vajdasági kormányfő. Valamennyien koszorút helyeztek el az említett emlékműnél a fasizmus elleni küzdelemben elesett harcosok tiszteletére. Ekképp cselekedtek a szerbiai fehérorosz és orosz nagykövetség, továbbá a Szerbiai Katonaság, a népfelszabadító háborúk harcosegyesületeinek szövetsége (SUBNOR) és a helyi önkormányzatok képviselői is.

A helyszínen elmondott beszédében Mirović arra helyezte a hangsúlyt, hogy a szerb nép életekkel fizetett azért a győzelemért, amelynek köszönhetően elejét vették a fasizmus további térhódításának. Mindent megtett annak érdekében, hogy legyőzze a hatalmas gonoszságot, s ezzel beírta magát azoknak a népeknek a sorába, amelyek a legnagyobb áldozatot hozták a fasizmus nélküli modern kor érdekében. A SUBNOR Mirovićnak a szabadság elvű hagyományok ápolásáért és az áldozatok emlékének megőrzése érdekében elkövetett érdemekért plakettet adott át.

Jovo Baroševčić, a harcosegyesületek szövetségének vajdasági vezetője kiemelte, azzal a vággyal emlékeznek most a jubileumra, a felkelés nyolcvanadik évfordulójára, hogy soha többé ne legyen háború ezen a térségen. Milan Koljanin történész pedig arról beszélt, hogy egy történelmileg létfontosságúnak számító helyzetben Szerbia a megfelelő, progresszív, antifasiszta világ mellé sorakozott fel, a szabadság kivívása érdekében cselekedett.

Mint ismeretes, 1951-ben állították fel a Szabadság emlékművet, Sreten Stojanović szobrász művét az Ürögi-hágón, azóta minden évben július 7-én megemlékeznek a fasizmus elleni felkelés évfordulójáról és az elesettekről. A tartományi kormány nemrégiben restaurálta a szobrot, és a Bezdán melletti (batinai) kiskőszegi csata emlékére létrehozott múzeumot is felújította.