2024. április 20., szombat

A múlt lezárása, vagy politikai hadjárat?

A közelmúltban a montenegrói képviselőház kétharmados többséggel szavazta meg azt a határozatot, ami tiltja a srebrenicai népirtás megtagadását, vagyis ezek után déli szomszédaink elítélnek minden kijelentést, fellépést és politikát, ami kétségbe vonja, hogy 1995 júliusában Srebrenicában népirtást követtek el.

A rezolúciót korábban a hatalmi koalíció, a Demokratikus Front még nem támogatta, végül azonban a hatalmi koalíció egy része ebben a kérdésben az ellenzék mellé állt. És amíg ez a belső politikai viszonyok felbomlását vetítette elő, Szerbia államvezetése is élesen reagált. Aleksandar Vučić államfő nyilvános felszólalásában arra mutatott rá, hogy Szerbia nem kíván ítéletet mondani azok felett, akik elfogadták a Szerbiával szembeni kedvezőtlen határozatot. Az államfő kiemelte: még számos hasonló dokumentumra lehet majd számítani a régióban, amelyek kapcsán hangsúlyozzák majd, hogy nem Szerbia és a szerb nép ellen szólnak, mégis a gazdasági felemelkedését hivatottak meggátolni. Vučić rámutatott, mindenkitől számítottak ilyen lépésre, de Montenegrótól, Szerbia legközelebbi szomszédjától, nem. Ez a lépés az elnök szerint nem törheti meg az országot és a nemzetet.

Arra pedig, miszerint a montenegrói kormány a rezolúciót azzal magyarázta, hogy annak meghozatalával a régió békéjéhez szeretnének hozzájárulni, és semmiképpen sem a kollektív bűnösség megerősítéséről van szó, úgy reagált, hogy a dokumentumban Montenegró nem nevezett meg egyéneket, így véleménye szerint egy nemzetet, a szerb népet bélyegezte meg. Ezt a montenegrói külügyminisztérium sajtóközleményben cáfolta. Rámutattak, a rezolúció nem irányul egy nemzet vagy állam ellen sem, és legkevésbé a szerb nép és a Szerb Köztársaság ellen. Közölték, nincsenek népirtó nemzetek, csak egyének, ezt a dokumentum szövegében világosan kifejtették.

De mi is áll a határozatban?

A BIRN oknyomozó újságírói szervezet közlése szerint a montenegrói parlament nyolc pontos állásfoglalása határozottan elítéli a srebrenicai népirtást, és rámutat, hogy a második világháború óta Srebrenicában történt a legnagyobb népirtás, hiszen több mint 8000 bosnyák személyt öltek meg. A szervezet rámutat, hogy a rezolúció harmadik pontja külön kiemeli, hogy a népirtás kapcsán egyetlen nemzetet sem nevez meg, illetve terhel. Éppen ellenkezőleg, elítéli a szerb, a bosnyák, a horvát vagy más nemzetek felelősségére, vagy bűnösségére irányuló kísérleteket. Kiemelik ugyanis, hogy a népirtás és az emberiség ellen elkövetett bűnök csak egyéneket terhelhetnek.

A rezolúció támogatja azt az elképzelést, hogy július 11-ét nyilvánítsák a srebrenicai áldozatok emléknapjává.

A srebrenicai mészárlások kapcsán Szerbia 2010 márciusában fogadott el egy saját határozatot, amelyben nem használja a „népirtás” szót, ugyanis Szerbia hivatalosan az 1995 júliusában történt bűncselekményre nem népirtásként tekint, ám határozottan elítéli a bosnyák lakosság ellen 1995 júliusában elkövetett bűncselekményeket.

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság 2007 februárjában úgy döntött, hogy a Srebrenicában elkövetett bűncselekmények népirtásnak minősülnek, de Szerbiát nem terhelik felelősséggel az elkövetéséért.

A montenegrói határozat kényes pillanatban született, hiszen néhány napja éppen a 2017-es ítélet elleni fellebbezés után Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg háborús vezetője életfogytiglani börtönbüntetését erősítette meg a hágai törvényszék, a srebrenicai népirtás és más háborús bűncselekmények kapcsán.

Miért pont most született meg egy ilyen rezolúció?

Miután Montenegró már csatlakozott a NATO-hoz, egyes politikai szakértők szerint az ország fel szeretné gyorsítani az EU-hoz való társulási folyamatokat is, és egy ilyen dokumentummal az európai elvárásoknak tesz eleget.

Érdekességnek számít, hogy a rezolúció kétharmados megszavazása a montenegrói hatalmi koalíció megosztottságát is mutatja, és a múlt évben Milo Đukanović ellen összetákolt Demokratikus Front most bomlani látszik, vagyis úgy tűnik, hogy a tavalyi választásokon alul maradt Szocialista Demokrata Párt (SZDP) újra szárnyra kapott. Habár a Bosnyák Párt kezdeményezte a rezolúció elfogadását, az SZDP lobbizott mellette. Úgy tűnik sikerrel. Így a hazai és a montenegrói politikai szakértők is előrehozott választásokat jósolnak Montenegróban, ami semmiképpen sem kedvez az ottani szerb politikai elitnek, hiszen a kampány várhatóan Szerbiára és az itteni elnökválasztásra, valamint az előrehozott parlamenti választásra összpontosít majd többek között.