2021. szeptember 21., kedd

Pásztor: A bizalomépítés az egyik legfontosabb kulcs abban, hogy ma itt tartunk

Kerekasztal beszélgetés a határon túli magyarság helyzetéről Kanizsán

A határon túli magyarság a XXI. században címmel tartottak kerekasztal beszélgetést pénteken este a Kanizsa Feszt berkein belül negyedik alkalommal megtartott Közösségi Napokon. Az est vendége Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának alelnöke volt.

A beszélgetés kezdetén közösen áttekintették a határon túli magyarság 30 éves múltját, valamint jelenlegi helyzetét, sikereit, eredményeit, de akár kudarcait is. Ezzel kapcsolatban Berényi elmondta, hogy az 1994-es nagygyűlést követően egy nagyon erős nacionalista hullám következett be Szlovákiában. Ahogyan fogalmazott, komoly elnyomást éltek meg. A magyar kérdések napirendre tűzése a háttérbe szorult, és igyekeztek ezt legyőzni azokkal a szlovákokkal, akikkel szót lehetett érteni. Rámutatott, hogy az egyik legnagyobb dolog, amelyet elértek az a Magyar Egyetem kialakítása volt Komáromban, de a többi kérdés még mindig nyitott.

– A gyökerekhez való visszatérés nem is olyan egyszerű jelen pillanatban. Nem tudjuk felvenni a magyar állampolgárságot, mert a szlovák hatalom továbbra sem engedi ezt, így ez még mindig egy nyitott kérdés. Bár most komoly támadások irányunkba nincsenek, de komoly lépések sem – magyarázta Berényi.

Pásztor úgy vélte, hogy a vajdasági magyarok helyzete könnyebb, mint a felvidéki magyarságé, hiszen folyamatosan arra törekedtek, hogy legyen bátorságuk, erejük és emberanyaguk ahhoz, hogy meg tudják magyarul hallgatni és fogalmazni a magyarok politikai és közösségi ambícióit. Emellett arra törekedtek, hogy ehhez partnereket keressenek és találjanak.

– Nekünk folyamatosan sikerült újra és újra definiálni a célkitűzéseket úgy, hogy nem íróasztalnál, pártgyűléseken, pártvezetőségi összejöveteleken tettük meg, hanem folyamatosan kapcsolatban voltunk a saját közösségünkkel. Az elmondottakat próbáltuk politikai módon, érthetően megfogalmazni, és ehhez próbáltunk, úgy gondolom sikerrel, partnereket keresni a többségi politikai oldalon – hangsúlyozta Pásztor.

Hozzátette, hogy ezt a fajta politikát a Kárpát-medencében két szervezet próbálta csinálni: RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és a VMSZ.

– Soha nem az az alapállásunk, hogy megmagyarázzuk, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Mindig úgy gondolkodtunk, hogy hogyan tudjuk megvalósítani, azt, amit a megmaradás, az egzisztenciateremtés, a szülőföldön magyarként való boldogulás szempontjából fontosnak tartunk – mutatott rá Pásztor, majd hozzátette, hogy ennek pár fontos eleme van, amelyek közül az egyik, hogy meg kell próbálni megteremteni a közösségi egységet, a szót értést.

– Nem akarom elhallgatni azt, amit a Fidesz Európa Parlamenti képviselője szokott mondani: ha mi nem vagyunk elégedettek saját magunk teljesítményével, és nem nézünk fel saját magunkra, akkor ki fogja ezt megtenni? – tette fel a kérdést Pásztor.

Tavaly augusztusban megkezdődött egy hosszú, nehézkes folyamat Szlovákiában, amikor a magyar pártok, vagy részben magyar pártok, egyesülése elkezdődött. Ezzel kapcsolatban Berényi elmondta, hogy már a második ilyen pártegyesülést éli meg, de ezek a tárgyalások sokkal bonyolultabbak, mint az 1998-asok voltak. Bízik benne, hogy a végén sikerül kialakítani, és létrejöhet ez az egység, mert mindenki tudja, hogy ha nem lesz egy közös jelöltlistájuk az országos választáson, akkor nem jutnak be a parlamentbe. Hozzátette, hogy az viszont tény, hogy a helyi szintű választásokon a Magyar Közösség Pártja a legerősebb.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lett ilyen jó a vajdasági magyarok helyzete, illetve, hogy ez összefüggésben van-e a szerbiai vagy a magyarországi választásokkal, Pásztor elmondta, hogy a bizalomépítés az egyik legfontosabb kulcs abban, hogy ma itt tartunk, hiszen még a 2000-es évek elején sem tudtak kilépni abból a bizonyos árnyékból.

– A bizalomépítésnek több rétege van. Első sorban önkörben ki kellett alakítani egy bizalmi minimumot, amelyik arról szólt, hogy ha egy olyan politikát képviselünk, amelyik a kölcsönös megbecsülésen alapul szerbek és magyarok között, akkor az nekünk jó lesz. Ez nem önfeladás vagy nemzetárulás, hanem ez egy normális válasz egy reális kérdésre a 21. század elején – mutatott rá a VMSZ elnöke, aki úgy véli, hogy sikeresek voltak ebben.

Hozzátette, hogy másrészt a szerbek irányába is ki kellett építeni azt a bizalmi viszonyt. Ennek a bizalmi rendszernek a létrejötte és megerősödése eredményezte azt, hogy a konfliktusok másként jelentek meg, vagy eltűntek, emellett megváltozott a magyar közösség megítélése Szerbiában. Pásztor elmondta, hogy ehhez természetes szükség volt egy erős anyaországra és annak a kormányára.

– Ez hozott bennünket abba a helyzetbe, hogy ősszel, a két ország kormányával egy együttes ülésre kerül sor, ahol aláírnak egy megállapodást Magyarország és Szerbia partnerségi viszonyról. Ez arról szól, hogy a két ország egymást stratégiai partnereként fogalmazza és éli meg – jelentette be Pásztor.

Arra vonatkozólag, hogy megtartható-e ez az állapot, Pásztor elmondta, hogy egészen addig fenntartható, amíg Magyarországot az a politikai erő irányítja, amelyik az elmúlt 12 évben is.

– Ha van valami, vagy van valaki, akinek ez húsbavágóan fontos, akkor azok mi vagyunk. Emellett nagyon fontos, hogy a Szerb Köztársaság elnökének a személye is ugyan az maradjon. Nem arról beszélek, hogy ki szereti, vagy ki nem. Én arról beszélek, hogy mik a számunkra fontos, pozitív folyamat fenntartásának a feltételei – hangsúlyozta.

A határon túli magyar pártok viszonyáról Berényi elmondta, hogy ezek a pártok egy fajta kapcsolatot alakítottak ki az egymás között, azonban ez különbözik az anyaországi pártokkal való kapcsolattól. Hozzátette, hogy amikor a Gyurcsány-kormány megszüntette a MÁÉRT-et (Magyar Állandó Értekezlet), és megalakult a kis MÁÉRT, ami a határon túli magyar pártok egyeztető fóruma volt, akkor is találkoztak egymással.

Fotó: Gergely József
Fotó: Gergely József

– Azt tudom mondani, hogy amikor az MKP elnöke voltam, nagyon sokat jelentett az, amikor eljöttek hozzánk, meglátogattak bennünket, akár Pásztor István, akár Kelemen Hunor (RMDSZ elnöke), és elmondták azt, hogy ez az az út, amit járni kell, ki kell tartani, és tovább kell haladni, még ha a sikerek nem is jönnek rögtön – mesélte Berényi. Hozzátette: ezek nagyon fontos üzenetek voltak.

Pásztor úgy véli: fontos az egymásra való odafigyelés, tapasztalat átadása, kampányokban való részvétel, azonban, ahogyan fogalmazott, a feladatokat mindenkinek magának kell otthon elvégeznie. Véleménye szerint nem mindegy, hogy az ember mellé odaállnak-e vagy sem, a támogatásnak van egy felhajtó ereje.

Pásztor elmondta, hogy gyakran szokta hallani, hogy a magyar közösség azért fontos, mert Szerbia még az Uniós csatlakozás előtt áll.

– Az az igazság, hogy mindig vissza kell fognom magamat, hogy hangosan ne nevessek. Azért, mert nyolc-tíz év után a tárgyalási fejezeteknek még felét sem nyitottuk meg, amikor egy fejezetet csuktunk be. Amikor azt látjuk, hogy az Unió döntéshozatali impotenciától szenved, akkor mindenki számára világos, hogy az a perspektíva, amiről ma itt beszélünk, vagy József beszél Szlovákia és Magyarország vonatkozásában, az a számunkra nem egy reális perspektíva. Nem elérhető. Nem azért, mert mi nem vagyunk képesek teljesítményeket lerakni az asztalra, hanem azért, mert nincs meg az ehhez szükséges politikai döntés Brüsszelben. Utolsóként Bulgária, Románia, Horvátország vált uniós tagországgá. Állítom, hogy abban a pillanatban, amikor azzá váltak, egy milliméterrel nem voltak előttünk. Úgy csináltak a döntéshozók, mintha előttünk lettek volna, és bevették őket. Minket nem fognak bevenni – fejtette ki véleményét Pásztor. Hangsúlyozta, hogy Szerbia, a politikai súlyánál fogva, és úgy, hogy nem tagállam, jobban tud hatni erre a folyamatra, mint sok Európai Uniós tagország, amelyik már régóta tag.

– Szerintem ez a feladat – állapította meg.

Hozzátette, hogy az az Unió, amely mindannyiunk célja és törekvése volt, ma már nem létezik.

– Mára az Unió átalakult az erős országok akaratrealizálási mechanizmusává. Az erős országok eldöntik, hogy nekik mi a jó, és megpróbálják ráerőltetni mindenkire. Ez az egész arról szól, hogy ezek az országok és a szövetségeseik hogyan próbálják meg az Unión belül megerőszakolni az összes többit – jelentette ki a VMSZ elnöke. Hozzátette, hogy bár nem Európai Unió-szkeptikus, nincs is ellene, de az életéből több mint 30 évet rááldozott arra, hogy azt mondja mindenkinek, hogy arról győzze meg az embereket, hogy mi az, amivel közelebb juthatunk vagy mi az, ami érdekessé tehet minket, hogy, ahogyan fogalmazott, bevegyenek bennünket a klubba.

– Nem igazolták vissza az erőfeszítésünket – vonta le a tapasztalatot.

A beszélgetés végén szót ejtettek a Minority SafePack-ről, amellyel kapcsolatban elmondták, hogy Románia és Szlovákia egyből megtámadta ezt, mert attól félnek, hogy velük is megtörténhet az, ami Szerbiával, Koszovó ügyét tekintve. Pásztor úgy véli, hogy az ellenséges hozzáállás az erdélyi és a felvédi magyarok miatt volt.

– Ha az elmúlt több mint 100 évnek van tanulsága, akkor egyrészről arra vonatkozik, az én számomra, hogy magyar érdeket, kisebbségben, csak etnikai alapon szerveződő párt tud képviselni. A másik tapasztalat a bizalomépítés fontossága, egymás és többségi nemzet irányába is. Bármennyire is nehéz, de azt gondolom, hogy ez mindig visszaigazolódik, és mindig eredményt tud hozni – mondta el záróakkordként Pásztor.