2021. augusztus 2., hétfő

Pék: Meg kell őrizni környezetünket gyermekeinknek

Pék Zoltán, a VMSZ képviselője a vízszennyezésről, és az ártéri erdők eltűnésének következményeiről kérdezett és beszélt ma a parlamentben. Kérdéseit Irena Vujović környezetvédelmi miniszterhez intézte. A képviselő kiemelte, hogy vízszennyezés hatással van az emberek életére és egészségére.

„A folyók és egyéb vízkészletek szennyezésének fő forrása Szerbiában az ipari üzemek, a háztartásokból származó szennyvíz és a mezőgazdaság” – mondta, majd hozzátette, hogy az ország egyik legszennyezettebb vize a DTD-csatorna, de ide sorolta a „holt folyónak" is nevezett Borska folyót is, amelyet az egyik legszennyezettebb európai folyóként tartanak számon. A képviselő hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni a folyók szennyezésének kérdését.

„A folyó bármilyen szennyezése befolyásolja kémiai rendszerének és természetes állapotának változását. Ennek hosszú távú következményei vannak az ökoszisztémára – az élőlények és az élettér egységére, különösen a folyó és közvetlen környezete, valamint a vízi világ változására. Sajnos a tiszta vizekben élő halfajok, például a tokhal, kihalásának vagyunk tanúi, valamint bizonyos invazív fajok megjelenésének, amelyek valamivel gyengébb minőségű vízben élhetnek” – mutatott rá a problémára. Hozzátette, hogy a folyószennyezés talajvízszennyezést is eredményez, mivel ezek a rendszerek többnyire összekapcsolódnak.

„Szerbia nem túl gazdag vízkészletekben, különösen a környező országokkal összehasonlítva, éppen ezért gondoskodnunk kell az ivóvízről” – emelte ki a képviselő, majd rámutatott arra a problémára, hogy Szerbiában a gyáraknak csak egy töredéke tisztítja a vizet.

„A helyzet kissé javulni látszik, főként a nagyobb iparágakban és vállalatokban, amelyeknek lehetőségük van beruházni az ipari víztisztítók építésébe” – tette hozzá.

Természetes ártéri erdők pusztítása a faipar miatt

„A síkságon fekvő folyók (például a Tisza) melletti erdők nagyon fontosak a vadvilág, de az emberek számára is, és döntő fontosságúak az ivóvízforrások megőrzése szempontjából, de védenek az áradások ellen is” – emelte ki a képviselő. Hozzátette, hogy ezekből az ártéri erdőkből azonban nagyon kevés maradt a kontinensen. Európában már 90 százalékuk eltűnt. Az ártéri erdőket Európa legveszélyeztetettebb természetes ökoszisztémáinak tekintik, ezért az európai élőhelyekről szóló irányelv „kiemelt erdei élőhelytípusként" jelöli – hangsúlyozta.

Pék elmondta, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019-es jelentése szerint egyes európai folyók – köztük a Tisza is – elvesztették korábbi árterük közel 100 százalékát.

„Ritka, hogy egy folyó annyira megváltozik, mint Szerbiában a Tisza. Az emberek eltulajdonították az árteret, és felszántották” – mutatott rá a problémára. Hozzátette, hogy ez számos állatfaj eltűnésével járt, és még a méhpopulációra is veszélyt jelent. A képviselő a fafeldolgozó ipart is kiemelte.

Elmondása szerint Vajdaság területén a természetes nyárfák, fűzfák és kocsányos tölgyek ártéri erdeinek jelentős részét nagyrészt hibrid nyárfák váltották fel. Kiemelte, hogy a Tartományi Természetvédelmi Intézet adatai szerint a fűzfa és nyárfa természetes ártéri erdők a Tisza folyó körüli területének csak 7% -át fedik le, míg a kocsányos tölgyesek erdői csak 0,14% -ot tesznek ki.

„A kérdés az, hogy ki gondoskodik ezen ártéri erdők fenntartásáról és megőrzéséről? Mit tettek az illetékes hatóságok vagy intézmények a hibrid ültetvények egyes részeinek természetes vegyes erdőkké történő átalakításával kapcsolatban?” – tette fel a kérdést a képviselő, majd hangsúlyozta, hogy szerinte a legfontosabb feladatunk most, hogy megőrizzük erdőinket és folyóvizeinket gyermekeink és unokáink számára.

„Úgy gondolom, hogy az a feladatunk, hogy megőrizzük és visszaállítsuk a Tisza folyó menti ártéri erdők területének eredeti állapotát a 30-50 évvel ezelőtti állapotba” – fejezte be.