2021. július 28., szerda

Folytatódik a tálibok előrenyomulása

Átalakította az afgán kormányt az ország elnöke

Kormányátalakítást jelentett be szombaton Asraf Gáni afgán elnök, távozik a védelmi, valamint a belügyi tárca vezetője is.

Az elnöki hivatal közleménye szerint a védelmi minisztérium élén 2018 óta álló Aszadullah Hálidot Biszmillah Motavakkil tábornok váltja, Hajatullah Haját belügyminiszter utódja pedig Abdulvakíl Mirzakval lesz. A két politikus ügyvivői tisztséget lát el, amíg a törvényhozás jóvá nem hagyja a kinevezésüket.

A kormányátalakítást a tálib előrenyomulás közepette jelentették be: péntek óta a radikálisok legalább hat új körzetet foglaltak el az országban, megadásra vagy menekülésre kényszerítve az e zónákban állomásozó biztonsági erőket. Hivatalos források szerint az elfoglalt területek Tahar, Farjáb, Dzsauzdzsán, Szamangán, Farah és Paktia tartományokban találhatók.

Az Egyesült Államok és a NATO-csapatok május 1-jén megkezdett kivonása óta legalább 35 körzet került a kormányellenes lázadók kezére. Az ENSZ egyik jelentése összevetésképpen rámutatott arra, hogy tavaly a tálibok mindössze öt körzetet tudtak irányításuk alá vonni, s közülük négyet a kormányerők néhány napon belül visszafoglaltak.

Afganisztánban 34 tartomány és körülbelül 400 körzet található.

Az afganisztáni tálib lázadók a külföldi csapatok kivonása után nem fogják támadni az ország területén tartózkodó külföldi diplomatákat, állampolgárokat és humanitárius szervezetek dolgozóit, sőt oltalmazni fogják őket – fogadkozott vasárnap Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok katari politikai irodájának vezetője.

Az al-Dzsazíra pánarab televízió idézte vasárnap Baradart, aki szerint az afgán földet nem fogják használni más országok veszélyeztetésére. Követelte azonban a nemzetközi közösségtől, hogy adjon esélyt az afgánoknak arra, hogy maguk döntsenek az országuk sorsáról.

Az irodavezető szerint a dohai egyezményben foglaltak végrehajtása előtt álló számos akadály ellenére ez a megállapodás nyújtja az egyetlen esélyt a stabilitás megteremtésére Afganisztánban. A tálibok elkötelezettek a béketárgyalások iránt, és Afganisztánban valódi iszlám rendszert akarnak kiépíteni, amely a kulturális hagyományokkal és vallási szabályokkal összhangban biztosít jogokat a nőknek. Az ilyen iszlám rendszer szerinte a legjobb eszközöket kínálja minden afganisztáni probléma rendezésére.

Baradar nem részletezte, hogy esetleges hatalomra kerülésük után a tálibok hagyják-e például, hogy a nők közfeladatokat lássanak el, illetve a munkahelyeken és iskolákban lesz-e nemi alapú elkülönülés. Májusban amerikai hírszerzők elemzésükben azt írták, hogy az iszlamisták az afgán nők jogainak érvényesítésében elért haladást jórészt visszájára fogják fordítani.

A tálib uralmat megbuktató, amerikaiak vezette 2001-es afganisztáni invázió előtt a tálib mozgalom a szigorú iszlám törvények szerint irányította az országot, lányok nem járhattak iskolába, a nők csak otthon dolgozhattak, és férfi nélkül nem tehették ki lábukat az otthonukból.

A tavaly februárban, a katari Dohában megkötött megállapodással összhangban tavaly szeptemberben béketárgyalások kezdődtek a kabuli kormány és a szunnita iszlamista lázadók között, hogy véget vessenek a két évtizede dúló háborúnak. A tárgyalások azonban néhány forduló után megrekedtek, és kiszélesedett az erőszak, amióta az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok május elsején megkezdték csapataik kivonását Afganisztánból.