2021. augusztus 2., hétfő

MagyarZó Pistike messéi

Az utóbbi időben másról sem hallani, csak a kínaiakról. Ha felkapcsolom a tévét, ha fellapozom az újságot, ha a zinterneten szörfölök, mindenhol csak a kínaiakról megy a duma. A héten a zősök is bekapcsolódtak eme rettentően izgalmas disputába.

– Azt olvastam, hogy Peking új imázst épít – mondá amama –, egy fejlett nagyhatalomhoz illőt.

– Az kétségtelen, hogy javítania kell az imidzsén – ismeré el atata –, főleg azok után, hogy onnan indult el a koronavírus-járvány, amely világszerte eddig 3,7 millió emberéletet követelt.

– Peking immár a kultúrán keresztül is szeretne hatást gyakorolni a világra – fejté ki az öreglány.

– Sokak szerint viszont igazából mindenkit megtéveszt, és suttyomban gyarmatosítja az egész világot – ada hangot aggodalmának a fater.

– Ugyan már, Tegyula – méltatlankoda a muter –, tán csak nem dőlsz be ezeknek az összeesküvés-elmélet-gyanús rémtörténeteknek?!

– Azt nem tudom, Tematild, mennyi ebben a valóság és mennyi a félelemből eredő képzelgés – vakará meg a fejét az öreg –, de azt tudom, hogy Szun-ce 2500 éve íródott A háború művészetéről című traktátusa áthatja a kínai gondolkodást. És abban olyat lehet olvasni, hogy „aki igazán ért a hadviseléshez, úgy foglalja el az idegen városfalat, hogy nem ostromolja meg, így a fegyverek alkalmazása nélkül is biztosítani tudja magának az előnyöket”.

– Az efféle háború bizony mindig a megtévesztés útját járja – fűzé hozzá az éppen betoppanó Zacsek –, így a hódítás sokáig ki sem derül az érintettek előtt.

– Nektek, úgy látszik, megártott a sok foci – hüledeze amama –, bár most az egyszer örülnék annak, ha a túlzott zigorúsággal megítélt büntető vagy a kicentizett leshelyzet miatt megsemmisített gól okán dühöngenétek.

– Nézd, Tematild, a tények önmagukért beszélnek – magyaráza atata –, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, technológiai téren a kínaiak irtó nyomulnak. Az afrikai helyi ipar jelentős részét ellenőrzik, gazdaságilag befolyásolják Latin-Amerikát, nem utolsósorban: épül az Új Selyemút!

– És ez a politikai, gazdasági és védelmi célokat ötvöző komplex geopolitikai-stratégiai terv keretében Kína mintegy hetven ország projektumait hitelezi – részleteze a Zacsek. – A Nyugatról arra figyelmeztetnek, hogy egyes országok adósrabszolgaságba kerülhetnek.

– Mindemellett arról nem is beszélve, hogy szinte minden országban folyamatosan növekszik a kínaiak száma – fűzé hozzá a fater. – A volt amcsi elnök, a Trump Donald a napokban még tovább ment, és azzal vádolta meg Kínát, hogy a koronavírus igazából laborszökevény, amelyet a világ nyakába varrt, és ezért tízbillió dollár… azaz tízezer milliárd dollár kártérítést kellene, hogy fizessen Ámerikának és a világnak a pusztításért, amit okozott.

– Ezek szerint – csillana fel az öreglány szeme –, lehetséges, hogy a denevérek totál ártatlanok ebben a koronavírus-mizériában?!

– A jelenlegi főseriff Biden Dzsó pedig felszólította az EU-t, hogy közös erővel álljanak ellen a globális kínai kolonizációnak – mondá a Zacsek.

– Erről a jelenségről a maga módján már a Nikolics Tómó is szót ejtett hét évvel ezelőtt – legyinte az öreg. – Egy kétszáz éves zerb jóslatot felidézve számolt be a kínai kormányfőnek, hogy „keletről érkeznek majd emberek, sárga emberek, akik uralkodni fognak a világon, és vizet isznak majd a Moravából”.

És hogy kissé feldobja a hangulatot, a Zacsek elmeséle egy viccet a barátságról.

Pistike

A zerb atyafi és kínai barátja, Lí egy kávézóban társalognak.

Egyszer csak a hazai krapek megkérdi:

– Mondd, testvérem, Lí, zavar-e téged, amikor azt mondják, hogy minden kínai hasonlít egymásra?

Mire a társ:

– Lí elment sörért, én a felesége vagyok!

– Mi tagadás, felénk is van néhány érdekeltségük – nyugtáza a muter. – Üzemek, bánya, vasútépítés, autóutak kivitelezése. Bár nem is értem, hogy az utóbbira minek van szükség, amikor nemsokára úgyis elkészülnek majd a repülőautók.

– Közben épül a megaberuházás – fűzé hozzá atata –, a LingLong gumiabroncsgyár Nagybecskereken. És a muzslai kertek alatt kínai hitelből hamarosan kezdetét veszi majd a Belegrád–Becskerek–Noviszád autópálya kiépítése is, biztos azért, hogy a napi ezer kamionnyi gumit gyorsabban szállíthassák. Arról azonban kevés szó esik, hogy környezetvédelmi tekintetben vajon mi lesz a környéken élőkkel, akárcsak a vízimadarairól és jellegzetes mocsári élőhelyeiről ismert közeli Császár-tó természeti rezervátummal!

– A potenciális környezetszennyezés miatt a hétvégén tüntettek is a helyiek az épülő gyár bejárata előtt – mondá a Zacsek. – Különböző pártok, mozgalmak és egyesületek képviselői pedig tiltakozó levelet próbáltak kézbesíteni a kínai nagykövetségnek. A levélben többek között azt követelik, hogy, függetlenül az eddigi beruházás értékétől, azonnal állítsák le a LingLong körüli munkálatokat, amíg nem rendeződnek a felgyülemlett problémák. Állításuk szerint ugyanis a kínai cég nem tartja be Zerbia törvényes előírásait és társadalmi normáit.

– Több száz zöld aktivista és helyi polgár fejezte ki elégedetlenségét a perlaszi Feitiansuye gyár előtt is a kínai üzem környezetre mért káros hatása miatt – sóhajta a fater. – Úgy vélik, a műanyag-újrahasznosítót azonnal be kell zárni, mert a Becskerekhez közeli településen az élet elviselhetetlenné vált. Az egybegyűltek a gyár mögötti földterületen műanyag- és fémdarabokat ástak ki, amelyeket a gyár dolgozói állítólag illegálisan temettek be.

– Szendrő, Bor, Becskerek – sorola amama. – A jelenlegi ellenzék tutyimutyisága mellett úgy érzem, hogy a zöld mozgalmak lesznek a haladók legnagyobb ellenfelei a jövőre esedékes választásokon.

– Akárhogy is nézzük – gondola bele a Zacsek –, semmilyen beruházás nem lehet fontosabb az emberek egészségének a megőrzésénél.

– Arról nem is szólva, hogy a Béga-partiakat senki semmiről meg sem kérdezte – szögezé le az öreg –, holott a Vučko nemrég bejelentette, hogy a potenciális jadaritbányászás kapcsán majd népszavazást szerveznek. Arról kell majd a jónépnek döntenie, hogy akarja-e vagy sem, hogy a Rio Tinto bányászati multi kiaknázza az egyedül Loznica környékén található, lítiumot tartalmazó jadarit ásványt, amit zerb kriptonitnak is hívnak, merthogy vegyi összetétele alapján hasonlít arra a kitalált elemre, amely sebet ejthet a film- és képregényhős Zupermenen. A bányászása azonban a természetvédők szerint elfogadhatatlan, mert súlyos kárt tesz majd a környezetben, elsősorban a folyókban, és ökocidot emlegetnek.

– Szerintem a becskerekieknek majd megpróbálják másra terelni a figyelmüket – spekulála a Zacsek. – Azt rebesgetik, hogy némi változtatással idén megtartják a hagyományos sörnapokat a városban, amelyen állítólag a jugoszláv könnyűzene ikonikus előadója, a Zdravko Čolić is fellép majd.

– Azt gondolom, hogy a helyiek zöme drága nosztalgiabuli helyett sokkal jobban örülne, ha végre-valahára víznapokat tartanának a városban – jegyzé meg csípősen atata.

– Bizony, bizony – bólogata az öreglány. – A közösségi oldalakon egyre többen keresik azokat a tudósokat, akik vizet fedeztek fel a Marson, hogy látogassanak már el Becskerekre. Azért mégiscsak szégyen, hogy a zilletékesek már több mint 17 éve nem tudják biztosítani az iható vizet a városban!

– Így van! – bólogata a fater. – Számítások szerint a Béga-partiak naponta húszezer eurót költenek palackozott vízre, mert még főzésre is kénytelenek azt használni, miközben rendszeresen fizetik a fogyasztásra alkalmatlan vezetékes vizet! Abból a pénzből, amit éves szinten ásványvízre költenek, nyugodtan elmehetne nyaralni minden család.

Amiről a Zacseknak a következő vicc jutott az eszébe.

Két felbarnult, izmos férfi beszélget.

– Ez aztán az élet! Napfény, homok, víz…

– Ne filozofálj annyit, hanem lapátold a cementet a keverőbe!

 

Pistike, a Zöld Zupermen