2021. július 31., szombat

A megalkotott világ tágassága

Zentán bemutatták Mák Ferenc új kötetét

A Forum Könyvkiadó Intézet és a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ közös szervezésében csütörtökön délután a Zentai Alkotóházban mutatták be élőben első alkalommal Mák Ferenc művelődéstörténész, irodalomtörténész Cicelle virágoskertjének díszei című, Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken (1867–1920) alcímű kötetét. A szerzővel Virág Gábor, a Forum igazgatója beszélgetett.

Az esemény előtt Virág röviden nyilatkozott lapunknak a kötet jelentőségéről. Elmondta, a kiadvány a Forumnál 2020-ban jelent meg hosszú szerkesztői folyamatot követően. Úgy véli, a mű igazán monumentálisnak tekinthető már csak abból a szempontból is, hogy hatalmas mennyiségű művelődéstörténeti anyagot dolgoz fel az 1867-es kiegyezés és a trianoni békediktátum közötti kulturális, elsősorban irodalmi élet alakulásáról a Délvidéken. A szerző arra próbál rámutatni, hogy a visszás történelmi körülmények ellenére a kiegyezéssel elindult egy olyanfajta intézményesítési törekvés és fejlődés elsősorban az oktatásban, amire a mai napig büszkék lehetünk. Az 1910-es években már jelentős irodalomtörténeti munkák is születtek itt, így korántsem a semmiből kellett újrakezdeniük Szentelekyéknek a helyi irodalmi élet megszervezését a ’20-as években.

„A Délvidék magyar irodalma a XVIII. század végén, a XIX. század elején született meg az elnéptelenedett vidék honfoglaló írástudóinak a tollából – úgy, hogy többségük minden bizonnyal nem ismerte a középkori, XIV–XVI. századi előzményeket. Tetten érhető tehát az a pillanat, amikor már érdemes szólni a korábban még oly felettébb idegen táj, a meghódított, de lassan művelésbe vont parlag nyomán kelt érzésekről” – tudhatjuk meg a könyv ismertetőjéből, majd a szerző ugyanitt felteszi a kérdéseit: „Miért lenne oly szemérmetesen rejtegetni való a szülőföld és a haza írói, irodalmi szolgálata a Délvidéken? Miért lenne szégyenletes egy sután hangszerelt vers, egy rosszul befejezett elbeszélés, egy torzóban maradt történeti tanulmány, és miért teszünk röstelkedve mérlegre minden XIX. századi délvidéki műalkotást, intézményt, könyvet vagy iskolateremtő szándékot?”

Virág Gábor és Mák Ferenc (Fotó: Szögi Csaba)

Mák Ferenc munkájának megírásában a teljességre törekedett, bemutatva a Délvidék páratlanul gazdag kulturális életét a kiegyezéstől Trianonig terjedő időszakban, melyet a polgárosodásnak köszönhetett. Amint azt a könyvbemutatón Mák elárulta, éppen száz helyi szerző munkásságát dolgozta fel. A kötet felépítésében a korabeli helyi sajtóból és az iskolai évkönyvekből indult ki, kitért a területen akkoriban megtalálható kultúrák jótékony kölcsönhatására is, miközben végig igyekezett helyére rakni mindazokat a dolgokat, melyek a történelemhamisítás folytán tévesen élnek a köztudatban.

A rendkívül találó és szép végkövetkeztetést idézzük ismételtem csak a kötet ismertetőjéből: „Sem a táj, sem a lélek, sem az alkotói kedv nem sivárabb a Délvidéken más kultúrtájak megőrzött, megbecsült és évszázadok múltán hagyományként tisztelt értékeinél. És a megalkotott világ tágassága is ugyanazzal a jószándékkal mérhető, mint a magyar haza mindig és folyton újrateremtett égtájainak mindegyike.”