2021. július 24., szombat
OROSZ–AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ

A hangvétel megfelelt, az eredmény elmaradt

Biden és Putyin első találkozója után ismét kiderült: atomháborút nem lehet megnyerni

A hangnemmel elégedettek voltak, apró gesztust is gyakoroltak egymással szemben, de komoly politikai alkut nem kötöttek, más államok rovására pedig pláne nem. Ilyen vélemény is megjelent tegnap a nemzetközi sajtóban Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap Genfben tartott első találkozójával kapcsolatban. Médiaértékelések szerint nem nyitottak új fejezetet az amerikai–orosz kapcsolatokban, talán azért, mert nem bíznak egymásban.

Az Egyesült Államok és Oroszoroszág bebizonyította, hogy még a kapcsolataikat terhelő feszültségek közepette is képesek előrelépni a közös célok megvalósítása érdekében. A két ország közötti együttműködés hozzájárul az atomháború veszélyének csökkentéséhez. Egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei – olvasható abban a közös közleményben, amelyet Joe Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök adott ki szerdai genfi csúcstalálkozója után. A dokumentum megjegyzi: Moszkva és Washington „hamarosan átfogó kétoldalú párbeszédet indít a stratégiai stabilitásról, amely érdemi és erőteljes lesz”.

Biden és Putyin megbeszélésén sokkal többre nem jutottak, bár néhány gesztust tettek egymás irányába. Így vélekedik legalábbis a nemzetközi sajtó az egynapos találkozóról. A 3,5 órás egyezkedés után a két elnök a hagyományoktól eltérően nem együtt, hanem külön tartott sajtóértekezletet.

Elsőként Putyin szólalt meg. Elmondta: az orosz nagykövet visszatér washingtoni állomáshelyére, az USA oroszországi külképviseletének vezetője pedig Moszkvába. Emellett Bidennel megállapodtak, hogy a két ország képviselői konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról. Putyin konstruktívnak nevezte a tárgyalásokat, amelyeken szerinte nem volt ellenséges a hangulat; igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ám óvott az illúzióktól.

Alekszej Navalnij ügyéről szólva elmondta: az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte az érintett szándékosan sértette meg a törvényt. Biden viszont közölte Putyinnal, hogy pusztító következményei lesznek annak, ha Navalnij meghal a börtönben.

Az amerikai elnök is megerősítette: a megbeszélések pozitív légkörben zajlottak. Az orosz államfőnek pedig jelezte, hogy bizonyos amerikai infrastruktúrák érinthetetlenek. Ezekről listát is adott tárgyalópartnerének, akit tájékoztatott arról is, hogy az Egyesült Államok válaszol minden lépésre, amely saját vagy szövetségesei alapvető érdekei ellen irányul. Emellett megjegyezte: Putyin nem akar újabb hidegháborút az USA-val. Az amerikai elnök elmondta: van kilátás a kétoldalú viszony javítására.

A nemzetközi sajtó szerint látványos sikert nem értek el (a Biden kezdeményezte találkozón), és valószínűleg alkut sem kötöttek (más államok rovására), sőt új fejezetet sem nyitottak az orosz–amerikai kapcsolatokban. Talán azért nem, mert nem bíznak eléggé egymásban, annak ellenére sem, hogy a tárgyalás hangnemével mindkét elnök elégedett volt.

A csúcsértekezlet minimális eredményt hozott, ha egyáltalán annak lehet nevezni azt, hogy a két fél visszaküldi egymáshoz a nagykövetét és némely területen szakértői egyeztetést kezd – állapítja meg több külföldi lap is. A budapesti Népszava szerint a két elnök közül Putyin dolga volt egyszerűbb. Csak meg kellett jelennie és már el is érte célját: hazája egy napra ismét megkerülhetetlen hatalomnak, az USA-val egyenrangú nemzetközi szereplőnek tűnt. A CNN amerikai hírtelevízióban ezzel összefüggésben egy szakértő megjegyezte: a magát nagyhatalomnak képzelő Oroszország bruttó hazai összterméke kevesebb, mint Kanadáé.

A brit Guardian napilap pedig felidézi Biden (hazautazása előtti) kijelentését, amely szerint Oroszország görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is nagyhatalomként kezeljék, miközben Kína egyre erőteljesebb nyomást gyakorol rá. Moszkva emiatt „nagyon nehéz helyzetbe került” – állapította meg Biden.