Ki ne örülne annak, ha 20 százalékkal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20 százalékkal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Könnyen lehet, hogy nem kell megtennie sem a munkavállalói, sem a munkáltatói szférának a jövő évre szóló béremelési javaslatait, mert úgy néz ki, hogy megteszi ezt a kormány. Sokaknak csillant fel ugyanis a szeme akkor, amikor meghallotta, hogy akár 200 ezer forint is lehet a minimálbér. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is tisztázatlan: már jövőre, vagy „csak” 2023-ban éri el ezt a szintet a legkisebb bér? Ha már 2022-ben, akkor bizony csaknem 20 százalékkal emelkedne a legkisebb bér, ami első pillantásra nagy örömöt hozna a háztartásoknak és komoly fejfájást okozna a vállalkozásoknak.
A minimálbér emelését ugyanis valakinek ki kell fizetnie. Ezt részben megteheti az állam azzal, hogy csökkenti az adóterheket, de az biztos, hogy a vállalatoknak is hozzá kell tenniük a maguk részét. Sőt, minden bizonnyal a béremelés nagyobb részét nekik kell kitermelniük. Mindez a magyarországi multinacionális vállalatoknak nem jelent problémát. Ők egyébként sem a minimálbért vagy a garantált bérminimumot fizetik a munkavállalóknak, hiszen a termelékenységük nagyjából háromszor akkora, mint a magyar vállalkozásoké. A minimálbér jelentősebb mértékű emelése még a nagyobb magyar tulajdonú vállalatokat sem hozza nehéz helyzetbe: nekik ugyan már általánosságban alacsonyabb a termelékenységük és kisebb a tőkeerejük, mint a multiknak, de az ő működésüket sem roppantja meg a nagy béremelés.
Az egyetlen kör, amelynek fája a minimálbér jelentős emelése, az nem más, mint a kisebb, magyar tulajdonú vállakozásoké.
A kis magyar cégek ugyanis mérethatékonysági problémákkal küzdenek és kevésbé jellemző rájuk, hogy fejlett technológiát alkalmaznának, tőkeszegénységük okán. Utóbbiak ugyanis már a válság előtt sem bírták a bérversenyt, sőt, még a minimálbér hatósági emelése is gondot jelentett egy részüknek. És ez még a koronavírus-válság időszaka előtt volt. Azóta annyit változott a helyzet, hogy sok cég nehezebb helyzetbe kerülhetett a vírusválság során, aminek két következménye lehet: ha fent akarják tartani a működést, akkor a feketegazdaság felé mozdulnak el, ha ezt nem vállalják, akkor leépítenek vagy bezárják a boltot. És így jutunk el oda, hogy egyre kevesebb településnek lesz például saját kisboltja – ami egyébként jelenleg is csökkenő trendet mutat –, és növekedhet a munkanélküliség ott, ahol már most is magas.
