2024. március 29., péntek

Tanulni a hibákból

Interjú a moholi Szőke Adriánnal, aki már a felnőttválogatottba is kapott meghívót

A Magyar Szó hasábjain hosszú ideje figyelemmel kísérjük Szőke Adriánt, aki idén a korosztályos Eb mellett a felnőtt nemzeti csapatnál is keretbe került. Szőke az elmúlt időszak tapasztalatairól beszélt lapunknak, a múlt mellett pedig természetesen a jövőt is érintettük azzal kapcsolatban, vajon mi várhat a fiatalra egyénileg, és mi lehet a magyar válogatottal a kontinenstornán.

Aki követi a pályafutásod, tudja, hogy a németországi éveid után a Heracles együtteséhez igazoltál. A tartalékcsapatban, majd a felnőtteknél is pályára léptél. Hogyan értékeled eddigi teljesítményed Hollandiában?

– Igazából egy tökéletes lépés volt a Köln tartalékcsapatából a holland bajnokság. Első évben csak a fejlődésre koncentráltam, mindent megpróbáltam kivenni a tartalékcsapatos lehetőségekből, ami jól is sikerült. Az Eredivisie gólkirálya volt előttem a sorban, de azért lassan építgettek be, és kaptam a játékperceket fokozatosan. A második év első fele, vagyis az elmúlt szezon már arról szólt, hogy a belső hierarchiában első számú centerré válok-e… Ez egy darabig jól haladt, de megtört a folyamat. A tavaszi szezonban már rendszertelen és kevés játéklehetőséget kaptam, ami sajnos kihatott a válogatottban nyújtott teljesítményemre is.

Az idén leginkább epizódszerepeket kaptál, de akadt pár meccs, ahol szinte végig a pályán voltál.

– Tavaly ősszel készen álltam a holland első osztályra egy év építkezés után. A második szezonomban szükségem lett volna 6-8 mérkőzésre egyhuzamban, hogy megtörténjen az áttörés, de ezt nem kaptam meg, vagy onnan is megközelíthetjük, hogy nem sikerült kiharcolnom. Ezért a tanulságok mentén minden részletet igyekszem a helyére tenni, és ettől függetlenül, hogy nem ideálisan alakultak a dolgaim, az irány még nem változik.

Hosszú távon tervezel a Heraclesben maradni?

– Úgy tűnik, még a klub sem mondott le rólam, mert éltek a szerződésemben megjelölt plusz egyéves opcióval. Tehát a felkészülést június 20-án Almelóban kezdem meg.

A szezon kiemelt jelentőségű eseménye az U21-es Eb volt, ahol a magyar válogatott tagjaként szerepeltél. Bár a generáció ígéretes, sajnos nem jött ki a lépés a kontinenstornán. Mit gondolsz az U21-es csapat szerepléséről?

– Én már nem leszek többé az U21-es válogatott tagja, mert kiöregedtem a korosztályból, de csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Számomra óriási megtiszteltetés volt Gera Zoltán hívása és bizalma, amellyel minden akaratom ellenére nem tudtam élni. Ehhez hozzájárult az is, hogy két nappal az első meccs előtt tudtam csatlakozni a kerethez, nem is voltam rendesen játékban, abszolút képtelenek voltunk lépéselőnyöket kialakítani és fenntartani a játékban, illetve, nincs mit tagadni, felültem a provokációnak, és kiállítás lett a vége. Egy esélyünk van a továbblépésre, hogy én is, és mások is megtanuljuk a leckét a hibámból.

Már a felnőttekhez is kaptál meghívót Marco Rossitól. Milyen érzés volt Magyarország legjobbjaival készülni?

– A felnőttválogatottnál megadták nekem a lehetőséget, hogy testközelből ismerkedhessek a légkörrel, az elvárásokkal, amit egy üzenetként értelmeztem, hogy hova juthatok, ha a klubkarrieremben jól veszem az akadályokat. Most nem ideálisan alakultak a dolgaim, de a motiváció maximálisan adott.

Gera Zoltán segédedzőként lesz ott a részben budapesti rendezésű Eb-n Rossi mellett. Miben segíthet a nemzeti tizenegynek a tornán?

– Gera Zoltán bármi lehet, ami lenni szeretne, hiszen emberi kvalitásaiban és tapasztalatait tekintve is a magyar futball hatalmas értéke. Amit én kaptam tőle, az a bizalom, ami a legtöbb, amit egy játékos kaphat. A másik pedig, hogy a nehéz helyzetekben is mindig korrekt ember maradt, bármekkora nyomás is nehezedett rá. Ez az én értékrendemben példaértékű.

Elképesztően nehéz csoportba kerültek a magyarok. Miféle szereplést remélsz tőlük?

– Nem hinném, hogy tőlem várnának bármiféle tanácsot, ott még azért nem tartok. Egyelőre egy leszek azok közül, akik tiszta szívvel szurkolnak majd minden meccsen a csapatnak, de tippelgetni nem szokásom. Az esélytelenek nyugalmával bármi megtörténhet, hiszen a jól időzített napi forma simán legyőzheti a papírformát.