2021. október 27., szerda

A kapcsolatjavítás az orosz–amerikai csúcs tétje

Először találkozott elnökként Biden és Putyin – Genfben tüntetők is megjelentek

A már-már kritikus államközi viszony javítása érdekében ült tárgyalóasztalhoz tegnap Genfben az amerikai és az orosz elnök. Joe Biden és Vlagyimir Putyin először találkozott ebben a hivatali „beosztásban”, majd (lapzártánk után) külön-külön értékelték a találkozót. A megbeszélés napirendjén sok téma szerepelt. Köztük a hadászati stabilitás, továbbá a kiberbűnözés, a klímaváltozás és a koronavírus elleni küzdelem, a regionális válságok rendezése és az iráni atomprogram.

Országuk vezetőjeként először találkozott tegnap személyesen Joe Biden és Vlagyimir Putyin. Az amerikai és az orosz elnök a rendkívül szigorúan őrzött genfi Villa La Grange kastélyban ült tárgyalóasztalhoz. Ezúttal fokozott járványvédelmi óvintézkedéseket is bevezettek, a küldöttségek tagjai számára is kötelező volt a PCR-szűrés. (Biden korábban szenátorként és Barack Obama alelnökeként többször is egyeztetett Putyinnal.)

A genfi csúcstalálkozó kora délután szűk körű megbeszéléssel kezdődött, majd a két államfő és a két külügyminiszter, az amerikai Antony Blinken és az orosz Szergej Lavrov részvételével folyatódott. Ezután a két küldöttség kétszer is találkozott kibővített létszámban, és minden alkalommal hosszas tárgyalást folytatott.

Az eredményről – a hagyományoktól eltérően – Putyin és Biden külön-külön sajtóértekezleten számolt be (lapzártánk után). A találkozó kezdetén az orosz elnök kifejezte reményét, hogy eredményes lesz a megbeszélésük. Hangsúlyozta, hogy az orosz–amerikai kapcsolatokban már sok az olyan kérdés, amelyeket a legfelsőbb szinten kell megvitatni. Biden is egyetértett azzal, hogy sokkal jobb személyesen találkozni és tárgyalni.

A megbeszélések előtt az orosz elnök elmondta: akadnak olyan kérdések, amelyekben „valóban hatékonyan tudunk együttműködni” és ha sikerül munkamechanizmusokat kialakítani ezeken a területeken, az már jó lenne, „elmondhatnánk, hogy a találkozó nem volt hiábavaló”.

Az előzetes tájékoztatás szerint a csúcsértekezleten a két vezető bármilyen témát felvethet a napirendre szánt kérdések mellett. Az utóbbiak között kiemelt helyen szerepelt a kétoldalú kapcsolatok javítása és fejlesztése, hiszen ezek a mélypontra kerültek a hidegháború befejezése óta. Ezt Putyin az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott, és hétfőn sugárzott interjújában is elismerte. Akkor úgy fogalmazott, hogy kiszámíthatóságra és stabilitásra van szükség az orosz–amerikai kapcsolatokban. Külpolitikai tanácsadója még keményebben fogalmazott. Jurij Usakov ugyanis a csúcstalálkozó előtti napon azt mondta, hogy a kapcsolatok „állapota közel van a válságoshoz”, és ez ellen tenni kell valamit. Szerinte minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül ilyet elérni, hasznára válik mindkét félnek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője néhány órával az elnökök találkozója előtt megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban „el kell takarítani a romokat”. Közölte: a két ország közötti párbeszéd az amerikai fél miatt szakadt meg.

A kétoldalú viszony kedvező irányú megváltoztatása mellett a – Biden által áprilisban kezdeményezett – megbeszélés napirendjén sok egyéb téma is szerepelt. Közülük is kiemelkedik a hadászati stabilitás, továbbá az információbiztonság, a kiberbűnözés, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és az új típusú koronavírus elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, valamint az Északi-sark vitatott területeinek tulajdonlása. A regionális kérdések (köztük a Közel-Kelettel kapcsolatosak), illetve válságok (mint amilyen a líbiai, a szíriai vagy a jemeni) és problémák megoldása (beleértve az iráni nukleáris programot, az afganisztáni rendezést, a Koreai-félsziget atommentesítését és Ukrajna ügyét) szintén a több órás megbeszélések részét képezték. (Biden a héten hipotetikusan elképzelhetőnek nevezte Ukrajna belépését a NATO-ba, amit korábban amerikai elnök még nem mondott. Moszkva erre azonnal felfigyelt és Putyin alighanem közölte is Bidennel, hogy elfogadhatatlannak tartja az ukrán NATO-tagságot.)

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyijában megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után az orosz és az amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére Washingtonba, illetve Moszkvába. A két misszióvezető azt követően utazott haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi interjúban igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak „meg kell fizetnie” az amerikai elnökválasztásba való beavatkozásáért.

„Feltételezem, hogy az eredmények egyike a vezetők azon döntése lesz, hogy a nagykövetek visszatérnek, és hozzáfognak az egyetértés, vagy a csúcson elérendő megállapodások megvalósításához. Ez fontos jelzés lenne, és az is, hogy valami új kezdődik” – mondta Rjabkov, aki a lapinterjúban azt is elárulta: amerikai részről nem tapasztalt készséget a külképviseletek normális munkájához való visszatérésre.

Némelyek úgy vélik, hogy különösen fontos, mire jut a két elnök Genfben, hiszen az nemcsak az orosz–amerikai kapcsolatokat befolyásolhatja, hanem a következő időszak nemzetközi politikáját is. Mások szerint ez a találkozó egyáltalán nem olyan jelentős, mint amilyen jónéhány korábbi orosz–amerikai csúcsszintű megbeszélés volt. Napjainkban ugyanis Oroszország már nem olyan fontos szereplője a világpolitikának, mint az USA és Kína.

A csúcskonferenciáról többen tiltakozással is véleményt nyilvánítottak Genfben. Az orosz elnök pedig külön bírálatot kapott. Egy demonstráló Putyin-álarcban jelent meg, és békés társaihoz hasonlóan sürgette Alekszej Navalnij szabadon engedését. (Az orosz ellenzéki politikus jelenleg két és fél éves börtönbüntetését tölti hazájában.) A tüntetők egyebek mellett Putyin-mentes Oroszországot követeltek.