2024. március 28., csütörtök

Az emberiség és Isten elleni vétek

A szabadkai zsidók deportálásának 77. évfordulójára emlékeztek a Zsinagógában

Tegnap volt a szabadkai zsidók deportálásának 77. évfordulója. Ebből az alkalomból tegnap koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Zsinagógában. Az esemény az Újvidéki Zsidó Hitközség szólistáinak fellépésével vette kezdetét, majd Kovács Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség irodájának koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. A megemlékezésen Stevan Bakić, Szabadka polgármestere mondott beszédet, amelyben a június 16-ára való emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy az idén volt Szabadka 1941. április 12-ei megszállásának nyolcvanadik évfordulója. Ez a dátum vezetett el szerinte a zsidók három évvel későbbi deportálásához. Hozzátette, hogy a megszállók Szabadka minden itt élő nemzetének kárt okoztak, azoknak is, amelyeket leigáztak, és azoknak is, akiknek a nevében elfoglalták a várost. Ezért, a polgármester szerint október 10-ére, Szabadka felszabadulásának napjára mindenkinek emlékeznie kell. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy 1944-ben ezt a napot a szabadkai zsidók közül csak kevesen érhették meg. A holokausztnak még a Zsinagóga egyik tervezője, Komor Marcell is áldozatául esett. Alkotása Európa második legnagyobb és egyik legszebb zsinagógája évtizedekig romos állapotban állt a város központjában. 2018-ban azonban a helyzet megváltozott, amikor Magyarország és Szerbia együttműködésének köszönhetően felújításra került az épület. Stevan Bakić szerint a felújítás szimbolikus esemény is, amellyel a két állam kifejezte tiszteletét a zsidó közösség, a zsidó kultúra és a zsidó áldozatok iránt.
A polgármester után a zsidó közösség nevében Bodzsoni István szólalt fel. Beszédében a felelősség kérdését helyezte előtérbe, ugyanis meglátása szerint nem csak azok bűnösek a holokausztért, akik végrehajtották a rémtetteket.
– Azok felelősségéről beszélek, akik békeidőben zsidótörvényeket hoztak, akik zsinagógákat és zsidó üzleteket gyújtottak fel, akik zsidók tízezrei elől zárták el a menekülés útját, és lökték őket a mészárosok karmai közé, akik nem akartak tudomást venni arról, ami a gettókban és haláltáborokban történik – mondta Bodzsoni István, és arra figyelmeztetett, hogy a népirtások, az emberiség elleni bűncselekmények a II. világháború befejeztével sem értek véget.
A holokausztot Bodzsoni István nemcsak a zsidók, hanem az egész emberiség és Isten elleni véteknek nevezte. Hozzátette: ha ezt nem értjük meg, akkor hiábavaló volt a szabadkai és a többi hatmillió zsidó áldozat.
Dr. Steinfeld Josua, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke beszédében arra világított rá, hogy 1944-ben már világos volt, hogy a németek és szövetségeseik elvesztették a háborút, mégis minden erejüket a zsidó nép kiirtására fordították. Arra figyelmeztetett, hogy ha a múlt feledésbe merül, akkor a történelem megismételheti önmagát. Ezért mindenkit arra kért, hogy tegyen meg mindent azért, hogy többé ne történhessenek meg a holokauszthoz hasonló szörnyűségek, majd köszöntötte az eseményen megjelent szabadkai holokauszt túlélőit, akiket a második világégés során történt szörnyűségek élő tanúinak nevezett.
Végül Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke állt a szószékhez. Kiemelte, hogy a holokauszt azért különösen kegyetlen népirtás, mert azt egy állam tervszerűen, minden kapacitását felhasználva hajtotta végre, és akkor sem hagyott fel vele, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a németek elvesztették a háborút. A beszédek után Kovács Róbert mondott imát az áldozatokért, majd megkoszorúzták a szabadkai zsidó áldozatoknak a Zsinagóga udvarában álló emlékművét. A szabadkai önkormányzat, az észak-bácskai körzet, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának, Horvátország Szabadkai Főkonzulátusának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Horvát Nemzeti Tanácsnak, Szabadka Kommunistái – Tito Központnak, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének, a szekszárdi, újvidéki, belgrádi, nagybecskereki és a szabadkai zsidó hitközségnek a képviselői, valamint a százhárom éves Perl Zita helyezte el a kegyelet virágait.