Nem sok eredménnyel zárult a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legújabb brüsszeli fordulója. Igaz, sokan már azt is óriási eredményként könyvelték el, hogy tegnap mégis sikerült egy tárgyalóasztalhoz ültetni Aleksandar Vučić szerb államfőt és Albin Kurti koszovói kormányfőt, így magának a találkozónak a tényét is pozitívumként könyvelték el az európai uniós diplomaták. Korábban még abban sem volt egyetértés, vajon a tárgyalások folytatásának, vagy a folytatásról szóló előzetes egyeztetésnek számít-e a tegnapi megbeszélés. Kurti ragaszkodott hozzá, hogy azt senki se kezelje a dialógus folytatásaként, később az efféle pristinai hangok lehalkultak. A két nyugat-balkáni politikus előbb Josep Borellel, az EU külügyi főbiztosával és Miroslav Lajčákkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó európai különmegbízottal egyeztetett, majd közvetítésükkel kezdetét vette a háromoldalú találkozó is, melyen elsősorban arról volt szó: hogyan tovább?
Lajčák és Borell is azt állapította meg, hogy a találkozó egyértelműen bizonyította: csakis a viszonyok normalizálása jelentheti a jövőt, mindkét vezető nyitott volt a nehéz kérdések rendezésére, s ez egy olyan kiindulópontot jelent, amelytől eredményeket lehet várni, állapították meg a diplomaták. Borell örömét fejezte ki, hogy folytatódik a párbeszéd Belgrád és Pristina között. Kiemelte, tisztában van azzal, hogy a tárgyalás nem könnyű, de rámutatott, jó, hogy az egyidejűleg zajlik Joe Biden amerikai elnök EU-látogatásával, akit első kézből tájékoztathat az elért eredményekről. Július végéig a tárgyalások még egy fejezetét megtartják Brüsszelben, jelentette be.
Aleksandar Vučić úgy ítélte meg a brüsszeli találkozót: Pristina azzal érkezett, hogy elérje célját és Belgrád elhagyja a dialógust, és magát tüntesse fel jó fényben. Mint mondta, ez természetesen nem következett be, Belgrád, ígéretéhez hűen, továbbra is elkötelezett a kompromisszumos megoldás mellett. Semmilyen megállapodás nem született – értékelte az újságíróknak adott nyilatkozatában a szerb államfő –, és július végéig még egy találkozót tartanak, erősítette meg.
GOEBBELS ÉS A TÖMEGSÍROK
Mint mondta, addig a két fél tárgyalócsoportja egyeztet majd a háborús történések ideje alatt eltűnt személyek kérdéséről, bár, tette hozzá, igazán nem tudja, miről fognak beszélgetni, amikor Szerbia ennek kapcsán már mindent megtett. Vučić Brüsszelben is elmondta, hogy nagyon fontos megállapítani, hol temették el az összes albán és az összes szerb áldozatot. Ebben az álláspontjában támogatta őt Borell és Lajčák is, így voltaképpen nem sok megbeszélnivaló maradt. Akármelyik helyre mutat rá Pristina, mint potenciális tömegsírra, áldozatok helyére, Belgrád azt kész azonnal feltárni és a nyilvánosságnak megmutatni, értékelte Vučić, ebben a kérdésben nincsenek ellentétek. Szerbia is javaslatot tett azonban kilenc koszovói hely feltárására, mert fennáll a gyanú, hogy meggyilkolt szerbek nyugszanak azokon a helyeken, Pristina azonban azt válaszolta, ez nem lehetséges, mert nem megfelelő az illetékes szerbiai bizottság összetétele, s azt követelte Belgrádtól, a testületből távolítsák el Veljko Odalovićot, akit Goebbelsszel hasonlított össze. Vučić erre azt felelte, sokkal inkább az efféle hozzáállás illethető goebbelsi jelzővel.
NEM KELL A RECIPROCITÁS
Az államfő arról is beszélt, hogy a megbeszélés során az uniós közvetítők teljesen korrekt álláspontot képviseltek, újságírói kérdésre megerősítette, hogy néhány alkalommal közbe is avatkoztak, ezeknek a részleteiről azonban nem szándékozott beszélni. Mint mondta, mind a két uniós diplomata, de különösen Borell, teljesen értette a helyzetet, s a lehető legmegfelelőbb hozzáállást tanúsította, húzta alá. Mint mondta, egy meglepetést is rendezett Pristina a találkozón, minden bejelentés nélkül azt közölte Kurti, hogy a szerbek számára Koszovóban a szerb községek közössége helyett olyan nemzeti tanácsot állítanának fel, amilyennel az albánok rendelkeznek Szerbiában, a reciprocitás elvét kívánja követni. Mint azt a köztársasági elnök elmondta, elutasították ezt az ötletet, a szerb községek közösségének megalapítását Pristina már 2013-ban aláírta. Nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek, jegyezte meg Vučić.
NÉGYBŐL LEGFELJEBB EGY
Konstruktív hangnemben zajlott a párbeszéd, jelentette ki Albin Kurti, aki ismertette: Pristina négy ajánlatot is tett. Az egyik a SEFTA nevű kereskedelmi unió megalapítására vonatkozott, amely a jelenlegi CEFTA-t helyettesítené a továbbiakban. Mint mondta, Belgrád ezzel kapcsolatban még nem nyilatkozott, a többi javaslatot viszont azonnal elutasította: Veljko Odalović eltávolítását a szerbiai testületből, a Szerb Nemzeti Tanács megalapítását Koszovóban a községek közössége helyett, valamint a kölcsönös meg nem támadási szerződés aláírásának ötletét is. Kurti azt mondta, Belgrád csupa régi ötlettel rukkolt elő, míg Pristina új javaslatokat készített a találkozóra.
A VÁLASZTÁSOK ÉRDEKLIK ŐKET
A delegációk egyébként már korábban is tárgyaltak az ingatlanokról, az eltűnt személyekről és a szerb községek közösségéről, ezek a kérdések azonban most újra napirendre kerültek. Az EU illetékeseinek jelentése alapján az aktuális tárgyalási folyamatot 2011-ben kezdték el, nem új tárgyalásokról van tehát szó, ahogyan azt Kurti korábban elmondta. Vučić jelezte, szerinte Pristina képviselőit nem igazán érdekli a párbeszéd, inkább az októberre bejelentett koszovói helyhatósági választásra összpontosítanak.
A szerb és a koszovói fél utoljára december 10-én találkozott, akkor Szerbiát Petar Petković, a koszovói ügyekkel megbízott kormányiroda igazgatója képviselte.
