2021. július 25., vasárnap
G7-csúcs

Új Atlanti Charta készült

Biden első külföldi útján szövetséget erősít, és figyelmezteti Oroszországot

II. Erzsébet királynő is fogadja az amerikai elnököt, aki egyhetes látogatásra érkezett Európába. Első hivatalos külföldi utazásának első állomása Nagy-Britannia, ahol részt vesz a ma kezdődő G7 csúcstalálkozón. Ezt megelőzően (tegnap) Boris Johnson brit kormányfővel tárgyalt. A jövő héten Brüsszelben a NATO és az EU vezetőivel, ezt követően (június 16-án) pedig Vlagyimir Putyin orosz államfővel találkozik.

Vasárnap az Egyesült Királyság uralkodója, II. Erzsébet is fogadja Joe Biden amerikai elnököt, aki januári hivatalba iktatása óta első hivatalos külföldi útján először látogat Nagy-Britanniába, illetve Európába. Az egyhetes program keretében tegnap Boris Johnson brit kormányfővel folyatott megbeszélést, amelynek során – a tervek szerint – egy új Atlanti Chartát is aláírtak, ezzel mintegy felújítva a nyolcvan évvel ezelőtti Roosevelt–Churchill megállapodást. (Az 1941-ben elfogadott dokumentum a II. világháború utáni új világrendről alkotott brit és amerikai elképzeléseket foglalta magába.)

Az Atlanti Charta szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia továbbra is azokat az értékeket vallja, mint nyolc évtizeddel ezelőtt. Napjainkban pedig ugyanúgy egyesítik az erejüket a globális kihívások leküzdése érdekében, mint a világháború után tették. A brit kormányhivatal szerint a két ország közösen lép fel a globális védelmi és biztonsági együttműködés, a koronavírus-járvány utáni jobb világ megteremtése, az éghajlatváltozás megállítása és a kibertámadások okozta fenyegetések elhárítása érdekében.

Az új Atlanti Charta egyértelmű jelzése annak, hogy London és Washington ismét együtt küzd majd. Az ellenséget nem mindig nevezik meg név szerint, ám a brit és amerikai politikusok eddigi utalásaiból kiderül: a demokráciát elutasító országok és az önkényuralomra törekvő vezetők között lehet keresni őket.

Biden szerdán este érkezett Nagy-Britanniába, ahol gépe a délkelet-angliai Mildenhall közelében működő légitámaszponton landolt. Már a helyszínen ismertette európai útjának fő célkitűzéseit. Ezek között említette a transzatlanti szövetség megerősítését, mert szerinte csakis a demokráciák adhatnak hatékony válaszokat az önkényuralmi rendszerek és az új diktátorok megerősödése jelentette XXI. századi kihívásokra. Utalt arra, hogy mindenkinek választania kell ismét: az autokraták és diktátorok mellé áll, vagy a demokráciát részesíti előnyben.

A G7-csúcsnak a cornwalli Carbis öbölben levő St. Ives városkában található Cornish resort ad otthont, így az öbölben most járőröző hadihajóból és csónakból bőven akad (Fotó: AP via Beta)
A G7-csúcsnak a cornwalli Carbis öbölben levő St. Ives városkában található Cornish resort ad otthont, így az öbölben most járőröző hadihajóból és csónakból bőven akad (Fotó: AP via Beta)

Útja jelzésértékű, és azt igyekszik demonstrálni, hogy Washington, az előző elnök nevéhez fűződő négyéves ciklust lezárva, ismét törődni akar európai szövetségeseivel. (Donald Trump ugyanis folyamatosan támadta az EU-t és a NATO-t, sőt G7-országok vezetőivel sem jött ki jól.) Szinte biztosra vehető, hogy Biden egyértelmű elköteleződést vár az USA európai szövetségeseitől a demokrácia ellenségeinek tartott hatalmakkal szemben, amelyek között Washingtonban gyakran merül fel Kína, Oroszország és még néhány másik állam neve.

Az is nyilvánvaló, hogy a Fehér Ház meg akarja erősíteni a transzatlanti szövetséget. A Mildenhallhoz közeli légitámaszponton Biden – a helyszínen állomásozó amerikai katonák előtt – erről a következőket mondta: az Egyesült Államok ismét itt van, elkötelezettsége a NATO mellett sziklaszilárd, és a világ demokráciái újból vállvetve szállnak szembe a jövőjüket érintő legkeményebb kihívásokkal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Washington stabil kapcsolatokra és nem konfrontációra törekszik Moszkvával. Vlagyimir Putyin elnökkel a jövő héten (június 16-án) találkozik Genfben, ahol – mint mondta – felhívja majd a figyelmét arra, hogy következményekkel jár, ha valaki megsérti a demokratikus országok szuverenitását.

A genfi egyezkedésig Biden más programokon is részt vesz. Bekapcsolódik az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, USA és plusz tagként az EU alkotta G7-csoport háromnapos csúcsértekezletének munkájába. A találkozó kiemelt napirendi pontjai közé tartozik a koronavírus-járvány elleni globális küzdelem is. A vendéglátó brit kormányfő ezzel összefüggésben már jelezte: a résztvevőket konkrét kötelezettségvállalásra kéri annak elősegítésére, hogy 2022 végéig a világ teljes lakosságát be lehessen oltani.

Biden a jövő hetet Brüsszelben kezdi, ahol hétfőn a NATO, kedden az EU vezetőivel találkozik. Már Nagy-Britanniába érkezésekor kinyilvánította azt is, hogy brüsszeli tárgyalásain kinyilvánítja hazája szilárd elkötelezettségét a katonai szövetség és a tagsági szerződés V. cikkelye mellett, amely a kollektív védelemről rendelkezik.

Mindez arra utal, hogy Washington visszatér a Trump előtti NATO- és EU-párti külpolitikájához.