2021. augusztus 5., csütörtök

A nyelvi jog akkor él, ha élnek vele

A polgár anyanyelvéhez való ragaszkodása nélkül a jogszabályi keret mit sem ér

Pénteken megtartott huszonharmadik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács megvitatta, majd egyhangúlag elfogadta a 2021 és 2026 közötti időszakra szóló hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát. „Anyanyelvi és nemzeti létünket nem képzelhetjük el jelenünk és múltunk ismerete, illetve tisztelete nélkül, hiszen belőlük megtartó erőt és irányt nyerhetünk jövőnk építéséhez" – fejtette ki a stratégiát előterjesztő mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Mint hozzátette, ennek okán közös felelősség megteremteni azokat a feltételeket, amelyek között a közösség megtarthatja anyanyelvét és nemzeti önazonosságát. Ennek a felelősségnek a tudatában készült el az MNT hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája, emelte ki Hajnal Jenő, majd elmondta, hogy a dokumentum kidolgozása során a legnagyobb hangsúlyt a nyelvhasználati jogok tényleges gyakorlására, de még inkább az építhető és építendő anyanyelvi készségekre helyezték, hiszen egy-egy közösség anyanyelv-használati hajlandósága nélkül nem tartható meg sem anyanyelve, sem nemzeti önazonossága.
– Az anyanyelv közösségben születik, éppen ezért csak a közösség használhatja, építheti és tarthatja fenn. Meggyőződésünk, hogy az anyanyelv hivatalos használatának csak akkor lehet értéke, ha a közösségi, a természetes anyanyelvhasználatnak a kiterjesztéseként él. Ezért szenteltünk a korábbi stratégiához képest a nyelvpolitika mellett nagyobb figyelmet a nyelvi tervezésnek is – fogalmazott Hajnal Jenő.
Az MNT elnöke arra is emlékeztetett, hogy a stratégia tervezetét a Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottság közvitára bocsátotta, ez április 15 és 30 között zajlott, a járvány miatt online felületen.

Hajnal Jenő: Egy-egy közösség anyanyelv-használati hajlandósága nélkül nem tartható meg sem anyanyelve, sem nemzeti önazonossága (Gergely Árpád felvétele)
Hajnal Jenő: Egy-egy közösség anyanyelv-használati hajlandósága nélkül nem tartható meg sem anyanyelve, sem nemzeti önazonossága (Gergely Árpád felvétele)

Felszólalásának folytatásában Hajnal Jenő a stratégia fő elemeit ismertette: „A stratégia fő céljai: a Vajdaságban a magyar nyelv hosszú távú fennmaradása; fenntartása az összes használati, funkcionális területen; vonzerejének fenntartása és növelése; a minőségi teljesítmény felismerése, elismerése és hasznosítása; a vajdasági magyar nyelvközösség autonómiájának és koherenciájának megőrzése, valamint a perem- és szórványterületek fenntartása és a nyelvcsere akadályozása. A felsorolt célok megvalósítása kézzel fogható, elvégzendő és számon kérhető intézkedések formájában jelennek meg, íme néhány a sok közül: az igényes nyelvhasználat fejlesztése az iskolai anyanyelvi nevelésben, valamint a közéleti publicisztikában és a médiában; a vajdasági magyar közösség anyanyelv- és hivatalos nyelvhasználat iránti viszonyának javítása, továbbá a magyar nyelv használatának kiterjesztése a nyilvánosság minden területén, a Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda működtetésével és fejlesztésével, valamint egy mobiltelefonos alkalmazás kidolgozásával; a magyar nyelv vonzerejének növelése nyelv- és iskolaválasztáskor, presztízsének, használati és gazdasági értékének növelése; a vajdasági magyar regionális köznyelv szerves fejlődésének elősegítése és az anyanyelven beszélők motiválása, a magyar–szerb középszótár és a szerb–magyar nagyszótár megírása és kiadása; a határtalanítás, a nyelvi műveltség színvonalának folyamatos növelése és végül, a nyelvvesztés helyett az értékőrzést és értéktöbbletet felmutató nyelvi-kulturális többnyelvűség ösztönzése és támogatása, valamint a meglévő multifunkcionális szórványközpontok fenntartása, stabil, tervezhető működtetése és egy újnak a létrehozása Pancsován."
Az elmúlt időszakban azon dolgoztak, és ezt folytatják a jövőben is, hogy szoftvermegoldásokkal, azaz fordító alkalmazásokkal is segítsék egységesíteni a helyi önkormányzatok által használatos nyelvet, számolt be a nemzeti tanácsnak Lulić Emil hivatalvezető. Hozzátette, hogy első körben 7 olyan önkormányzat számára tervezik ezt beszerezni, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van és a fordítószolgálatok igénylik ezt. Később az alkalmazást szeretnék kiterjeszteni és hálózatba kötni, hogy például a szabadkai terminológiát a kishegyesi önkormányzat is használhassa, hiszen ekképpen letisztult és már ellenőrzött terminológia állna az önkormányzati fordítók rendelkezésére, emelte ki Lulić Emil.
Losoncz Dávid (Magyar Összefogás), a Végrehajtó Bizottság tagja szerint a stratégia jó és minőséges, egyrészt azért, mert sikerült egyensúlyt teremteni a jogi és az általános nyelvhasználati kérdések között, másrészt pedig azért, mert a stratégia felvázolja a jelenlegi helyzetet, célokat, valamint elvárásokat fogalmaz meg, továbbá az eredmények számokban való kimutatását, ami alapján fel lehet majd mérni a dokumentum hatékonyságát. Jó, hogy a közvita során a dokumentumhoz jogászok és nyelvtudósok egyaránt hozzászóltak, hiszen így alakult ki a stratégia végleges szövege, emelte ki Losoncz Dávid. Mint hozzátette, a stratégia olyan, hogy annak mentén a nyelvet a jogszabályi környezet változásai mellett is meg lehet majd tartani.
A stratégia azt is megpróbálta megfogalmazni, hogy a magyar nyelv hivatalos használata a digitalizáció folyamataiban sem veszhet el, mutatott rá a képviselő, majd kiemelte: „Az az elvárásunk, hogy az egyes intézmények és állami szervek, valamint a közjegyzők mindenhol következetesen alkalmazzák a magyar nyelv használatára vonatkozó szabályokat, de az is, hogy amikor a magyar nyelv megjelenik egy jogi eljárásban, arra ne teherként, vagy egzotikumként, hanem a vajdasági jogi folyamatok természetes elemeként tekintsenek, hiszen az is. Persze az is egyértelmű, hogy amíg nincsen magyarul tudó közigazgatásunk és igazságszolgáltatásunk, addig nem lehet annyira ügyfélbarát a nyelvi környezet, de az is fontos, hogy a magyar ajkú polgárok éljenek nyelvi jogaikkal."
Hasonló szellemiségben szólalt fel Sárközi István (MÖ), aki egyebek mellett a jogászképzés, azaz a magyar jogászutánpótlás fontosságát hangsúlyozta, valamint emlékeztetett arra, hogy nemrégiben nyílt meg az MNT jogászösztöndíj-pályázata. Szükség van a magyar ajkú jogászokra, most pedig egyedülálló lehetőség adódott arra, hogy az általános MNT-ösztöndíj mellett ezzel az ösztöndíjjal is éljenek az érdeklődők, emelte ki Sárközi István.
Dr. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) szavai szerint a beterjesztett stratégia koncepciót váltott a korábbi hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiához képest, hiszen nemcsak az állam és a polgár közötti kommunikációra összpontosít, hanem a magyar nyelvnek, mint anyanyelvnek a megőrzésére egyaránt. A nyelvromlás megállításának valóban fontos célnak kell lennie, tette hozzá.
– Remélem, hogy anyanyelvünk szélesebb spektrumba való állítása nem megy a hivatalos nyelvhasználat rovására. Jó lenne, ha utóbbi ugyanolyan fontos maradna, mint amilyen eddig volt. Azt is kérném, hogy az MNT a jogsértések okán való tevékenysége ismét váljon aktívabbá. A stratégia valóban terjedelmes, egyedül azt hiányolom, hogy nem derül ki, a valós életben miként, mennyire és hol élnek nyelvhasználati jogaikkal a polgárok. Egyetértek azzal, hogy a részarányos foglalkoztatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani hivatalos nyelvi jogainkat, jó lenne, ha előrelépés lenne jellemző ebben a tekintetben. Mindkét fél felelős azért, hogy a nyelvi jogokkal a gyakorlatban is élni lehessen, úgy az állam, mint mi, akiknek jogokat szavatolnak a jogszabályok – fogalmazott Zsoldos Ferenc.
Mengyán Pletikoszity Ildikó (MM) szavai szerint a stratégia, a korábbiakhoz képest, nagyon szerteágazó és komoly. Ugyanakkor terjedelméhez képest az oktatással viszonylag keveset foglalkozik, tette hozzá, valamint rámutatott arra, hogy habár az elmúlt 30 évben a nyelvhasználati jogi keret bővült, a gyakorlati használat szűkült.
– Amikor a kilencvenes években elkezdtem az oktatásban dolgozni, az iskolai dokumentáció jelentős része magyarul készült el. Ehhez képest, amióta az iskolák kötelesek iskolaprogramjaikat az MNT elé terjeszteni, azzal szembesülünk, hogy ezek szerb nyelven íródnak. Nem tilos magyar nyelvre is lefordítani ezeket a dokumentumokat, ám mivel több száz oldalasak, ez óriási terhet róna az oktatásban dolgozókra. Az oktatás az egyik olyan terület, amelyen talán számon kérőbbek is lehetnénk, hogy ne csak az egyéni felelősségen múljon a dolog, de persze az is jó lenne, ha az iskolák támogatásban részesülnének a terjedelmesebb dokumentumok magyar nyelven való elkészítésében. Arra is rámutatnék, hogy habár azt gondolhatnánk, ahogyan bővül a jogi keret, úgy csökken az elvándorlás, ez nem így van. Számos támogatás is elérhető, ám lélektanilag mindez nem elegendő. Lélektanilag arra van szükség, hogy a fiatalok szabadok legyenek, ennek pedig az az alapfeltétele, hogy ne párthovatartozás alapján helyezkedhessenek el – fejtette ki Mengyán Pletikoszity Ildikó.

Az MNT egyhangúlag elfogadta a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát (Gergely Árpád felvétele)
Az MNT egyhangúlag elfogadta a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát (Gergely Árpád felvétele)

Az ülés folytatásában a képviselők egyhangúlag elfogadták a Topolya Község Művelődési Házának a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségűvé való nyilvánításáról szóló javaslatot, majd számos, az oktatás területéhez kapcsolódó beterjesztést szavazott meg a tanács – egyebek mellett igazgatóválasztási eljárásokhoz, magyar nyelvű tankönyvek jóváhagyásához, valamint kis létszámú tagozatok megnyitásának a javasolásához kapcsolódóan.