2021. július 25., vasárnap

Washington megtartaná Irán elleni szankcióit

Új elnököt választ a jövő héten Irán, amikor is új tárgyalási forduló következhet az ország atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, amely három éve felrúgta az egyezséget. Ám ezúttal azt üzeni, hogy az Irán elleni szankciói jó részét akkor sem szünteti meg, ha a tárgyalási folyamat eredménnyel zárul. Álláspontját azonban még módosíthatja.

Az Iránnal szemben bevezetett amerikai szankciók közül akár több száz is érvényben maradhat még akkor is, ha Teherán és Washington – a témával kapcsolatban zajló kétoldalú tárgyalássorozat eredményeként – visszatér az atommegállapodáshoz (JCPOA). A véleményt megfogalmazó Antony Blinken amerikai külügyminiszter a szenátus egyik bizottságában kedden arról is beszélt, hogy az említett büntetőintézkedések csak abban az esetben maradnak „ha nem állnak ellentmondásban a JCPOA-val” és Irán nem változtat a viselkedésén.

A Fehér Ház még februárban javasolta a tárgyalásokat, amelyek áprilisban meg is kezdődtek Bécsben. A céljuk, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ös hathatalmi atommegállapodáshoz. A nagy jelentőségűnek tartott JCPOA-t az USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország kötötte meg Teheránnal több mint tíz évig tartó egyezkedés után. Az alku szerint Irán oly mértékben korlátozza a külföldön sokat vitatott nukleáris programját, hogy ne legyen képes atomfegyvert előállítani, cserébe pedig fokozatosan feloldják a vele szemben bevezetett nemzetközi szankciók többségét.

Donald Trump előző amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette hazáját az – ENSZ-ben is jóváhagyott – egyezségből arra hivatkozva, hogy az katasztrofális, s eredeti rendeltetésével ellentétben nem hozott békét, sem biztonságot, és a garanciái sem elégségesek. Ráadásul Teherán még a vállalt köztelezettségeit sem tartja be. Trump döntése nemzetközi felháborodást keltett.

Ennek ellenére Washington megújította az Irán elleni szankcióit, amire a közép-keleti ország hamarosan válaszolt: sorra visszalépett a szerződésben vállalt fontosabb kötelezettségeitől. Sőt a JCPOA-ban megengedettnél csaknem tizenhatszor nagyobb mennyiségű és sokkal jobb minőségű urániumot állított elő. Teherán nemrég korlátozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreinek munkáját is az iráni nukleáris létesítményekben.

Az országot több külföldi kormány már régóta azzal gyanúsítja, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. (A dúsított urán ugyanis nélkülözhetetlen az atombomba készítéséhez.) Irán tagadja ezt, s rendszerint azzal érvel, hogy az uránt polgári célokra használja fel.

A tervek szerint a jövő héten ismét tárgyal egymással az amerikai és az iráni küldöttség az osztrák fővárosban. A találkozó előtt Teherán máris megüzente, hogy ragaszkodik eddigi követeléseihez, illetve álláspontjához. És ezen nem változtatnak a június 18-ai iráni elnökválasztás után sem.

A választáson induló hét jelölt legutóbbi televíziós vitájában is szóba került a JCPOA. Ebrahim Raiszi, a keményvonalasok favoritja szerint az új kormányzatnak semlegesítenie kell a szankciókat, egyszersmind arra kell törekednie, hogy véget vessen az országot, illetve a gazdaságot fojtogató büntetőintézkedéseknek. A mérsékeltnek számító Abdolnaszer Hemmati ugyanakkor azzal vádolta a keményvonalasokat, hogy harciasságukkal csak elmérgesítik a viszályt Washingtonnal és a Nyugattal, miközben maguk hasznot húznak a szankciók kijátszásából.