Az Európai Bizottság jelentése szerint Szerbiában kiváló jogszabályok vannak életben, ugyanakkor azok alkalmazása hagy kivetnivalót maga után. Ezen probléma megoldását jelenthetné a társadalmi párbeszéd fejlesztése, hogy egy-egy törvény, jogszabály, döntés meghozatala előtt minden érintett fél kifejezhesse véleményét, ami jobb döntéseket eredményezhetne. Ez volt az egyik témája a tegnap Palicson megrendezett Társadalmi dialógus és fenntartható fejlődés című találkozónak, amelyen az észak-bácskai körzet helyi önkormányzatainak, civil szervezeteinek, állami intézményeinek képviselői vettek részt.
A találkozó apropóján Gordana Čomić, emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter nyilatkozott a média képviselőinek.
– Ez a huszonegyedik állomása azon körutunknak, amelynek során ellátogatunk a közigazgatási körzetekbe annak érdekében, hogy megismertessük a döntéshozókkal a fejlesztési tervek rendszeréről szóló 2018-ban elfogadott jogszabályokat, és ezáltal lehetővé tegyük azt, hogy a különböző jogi folyamatok jobb eredményekhez vezessenek. Ehhez arra van szükség, hogy mindazok, akik különböző tisztségeket töltenek be, a civil szervezetek és a nemzeti tanácsok képviselői, a szakmai szervezetek és az állami intézmények, a rendőrség, a szociális és egészségügyi intézmények, iskolák küldöttei, vagyis mindazok, akiknek valamilyen módon köze van adott témához, a jövőben a dialógusokon keresztül hozzák meg az összes döntést a körzetben. A minisztériumunk ebben szeretne segíteni a döntéshozóknak. A fenntartható fejlődésben is rendkívül fontos a párbeszéd. A polgároknak el kell mondaniuk, hogy milyennek szeretnék látni a környezetüket 2030-ban, hogy milyen gazdasági miliőt kívánnak, és hogy milyen állapotban szeretnék látni a természetet. 2030-ra igyekszünk a minimálisra csökkenteni a környezetszennyezést, a víz, levegő és a talaj szennyezését, illetve azt szeretnénk elérni, hogy a diszkrimináció és az erőszak, beleértve a nők elleni erőszakot is, teljesen megszűnjön. Az Európai Bizottság jelentésében már három éve rendszeresen megjegyzik, hogy Szerbiában kiváló jogszabályok vannak érvényben, de azokat nem minden esetben alkalmazzák. A mi célunk az, hogy ezen mondat második felét teljesen el tudjuk törölni – fogalmazott Gordana Čomić.
A találkozón jelen voltak a civil szektor, a helyi önkormányzatok, valamint az állami intézmények képviselői is
Bojan Šoralov, az észak-bácskai körzet vezetője a Palicsi-tó problémájára hívta fel a jelenlévők figyelmét.
– A mai találkozónkon jelen vannak a civil szektor, a helyi önkormányzatok, valamint az állami intézmények képviselői, vagyis mindazok, akiknek döntéshozó szerepe van. Szerbia 2015-ban aláírta az ENSZ integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszerét, az Agenda 2030-at, ami a fenntartható fejlődés 17 célját fogalmazta meg, amelyek fontos szerepet töltenek be a mai ülésen is. Bízunk abban, hogy 2030-ra valóban sikerül nullára csökkentenünk a környezetszennyezés mértékét. Gordana Čomić ígérete szerint a következő találkozónkat a Palicsi-tó témája köré szervezzük. A tó körül rendkívül magas szintű infrastruktúra van, és az elmúlt időszakban számos beruházás valósult meg, de maga a víz továbbra is rossz állapotban van. Reméljük, hogy a jövőben egy dialógussal sikerül megoldást találnunk a problémára, és ebben számítunk az Emberi és Kisebbségi Jogi és Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztériumra és a Környezetvédelmi Minisztériumra is – mondta a körzetvezető.
