2024. március 29., péntek

Belvárosi séta Belgrádban

Bemutatjuk Szerbia természeti és kulturális szépségeit

Szerbia Turisztikai Szervezete vendégül lát három magyarországi újságírót és médiaképviselőt annak érdekében, hogy megismerkedjenek az ország turisztikai kínálatának egy részével. A június 7-étől 12-éig tartó kiránduláson bemutatják a vendégeknek Szerbia természeti szépségeit, városait, a nép kultúráját, történelmét és szokásait. A tanulmányút célja, hogy népszerűsítse az ország turisztikai kínálatát Magyarországon.
– Magyarország és Szerbia között évek óta jó a gazdasági és a turisztikai együttműködés, de vannak még kiaknázatlan területek, a két szomszédos országnak jobban meg kellene ismernie egymás kultúráját, nevezetességeit és kirándulóhelyeit. A magyar turisták szerbiai látogatásuk során elsősorban Délvidékre, Vajdaságba mennek. Ez a terület méltán híres sokszínűségéről, de Szerbia többi része is sokat kínál, ezt szeretnénk mi megmutatni az újságíróknak – nyilatkozta Tamara Rašković, a kirándulás szervezője.
A csapat első állomása Belgrád volt. Az újságírók gyalog indultak a főváros felfedezésére. Ellátogattak a Skadarlija városrészbe, a város bohém negyedébe, amely Belgrád tizenkilencedik és huszadik század eleji költőinek és művészeinek gyűjtőhelye volt. A macskaköves utcácskán találhatók a város legpatinásabb éttermei és kávéházai, amelyek szinte visszarepítik a betérőt régmúltba. A negyed egyik végében található Belgrád legrégebbi, a tizenkilencedik század első felében alapított sörfőzdéje. Körbesétálták a belgrádi várat, megcsodálták többek között a szépen karbantartott parkot, az óratornyot, a Győztes szobrot, amely a vár és a város jellegzetes szimbóluma.

A vár idegenforgalmi attrakció (Ádám Jennifer felvétele)

A vár idegenforgalmi attrakció (Ádám Jennifer felvétele)

A programban szerepelt még Új-Belgrád, valamint Zimony környékének megtekintése is.
– Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar–bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14. században, a törökök terjeszkedésének megindulásakor stratégiai jelentősége ismét megnőtt. Az itt található vár, amelynek csak a romjai látszanak a Hunyadiak birtokában volt. Hunyadi János 1456-ban a nándorfehérvári diadal után itt halt meg – ismertette Marko Bogdanović, a csapat idegenvezetője.
1896-ban, a millenniumi ünnepségek keretében az akkori Magyarország területén hét országos millenniumi emlékművet emeltek a magyar állam szempontjából kiemelten fontos történelmi helyeken. Ennek a hét helynek az egyike volt Zimony Gárdos nevű városrésze, ahol a Hunyadiak egykori középkori várának megmaradt falai közt felépítették a díszes „zimonyi ezredévi emléket", a 37 méter magas, három csúcsban végződő tornyot.
A városnézés után vacsora következett, majd a vendégek elfoglalták belgrádi szállásukat, az estét ismerkedéssel és társalgással zárták. A keddi napot városnézéssel kezdték Belgrád központjában, megtekintették a városházát, majd a belvárosban körbejárták a Régi és az Új Palotát. Az Új Palota 1911 és 1922 között épült. 1934-ig volt királyi székhely, ezután a királyi múzeum talált benne otthonra, 1948-tól Jugoszlávia szerb tagköztársaságának kormánya működött itt. A Régi Palotát 1882 és 1884 között építették fel. 1903 és 1914 között volt királyi lakóhely, 1961 óta a Városi Közgyűlés tartja itt üléseit. Ebéd után a délutáni program részeként megtekintették a Szent Száva-templomot, mely a szerb ortodox egyház alapítójáról kapta nevét. Építése 1935-ben kezdődött. Méretei lenyűgözőek, kupolája 70 méter magas, a tetején látható aranyozott kereszt 12 méteres, akár tízezer hívő is tartózkodhat benne egyszerre. A következő program a Tito múzeum megtekintése volt, ahol Tito nyughelyét nézhették meg, illetve utazásait követhették nyomon. A nap zárásaként pedig megtekintették az épülő vízivárost. A kirándulás Zlatiboron folytatódik.