2021. június 15., kedd
Nagyszünet

Gondolatok az elsőbe indulók felmérése kapcsán

Az óvodákban, iskolákban vége felé jár az iratkozási időszak és persze az iskolába induló gyermekek iskolai felkészültségének a felmérése is. Hatvan körül van azoknak a száma, akikkel alkalmam volt együtt „rajzolni, játszani és beszélgetni”, ahogyan mondani szoktam, mert felméréskor ezt tesszük, és mert szinte nincs olyan kisgyerek, aki ne szeretné ezeket a dolgokat.

Sajnos, az idén is aránylag kevés volt azoknak a száma, akik teljes mértékben felkészültek az iskolai életbe való belépésre. Az előző évekhez képest kevesebb az olyan nebuló, akiknek gondjuk van a beszéddel, a hangok képzésével, amit a környezetemben tevékenykedő logopédusoknak, gyógypedagógusoknak köszönhetünk. Sok esetben a szülők maguk kérték a segítséget gyerekük számára a helyes kiejtés és beszéd elsajátításához. Óvodás- és kisiskoláskorban a logopédiai és gyógypedagógiai szűrésnek és fejlesztésnek könnyen elérhetőnek és ingyenesnek kellene lennie. Újvidéken és környékén nemcsak a magyar, hanem a szerb nyelvű logopédiai fejlesztés is nehézkes, mert kevés az intézményekben dolgozó szakember.

Továbbra is nagy számban jelentkezhet az iskolába indulóknál a helytelen ceruzafogás. A ceruzafogás pedig az írás egyik alapeleme, az iskolai siker fontos része. A helyes ceruzafogás megkönnyíti az írás elsajátítását, és nagymértékben hat az iskolai előmenetelre is. Kialakulásához a kezet (sőt az egész testet is) ügyesíteni kell. Ezt nem az iskolába indulás előtt kell kezdeni, hanem sokkal korábban. Igyekezni kell a gyerekeknek olyan játékokat adni a kezükbe, amivel manipulálni tudnak. Olyan játékok ezek, amelyekre a gyerek a kezével (néha a mezítlábas lábával is) hatást gyakorol, irányít, szabályoz, például fog, elenged, markol, nyom, forgat, csippent, pöcköl, turkál. Érdekes komplex tevékenység a különböző anyagokban való turkálás. A kéz ügyesítése mellett a különböző érzékletek megtapasztalása is történik, emellett pedig nagyon fontos a testséma fejlesztése is, amikor testünk határait, részeit tanuljuk meg pontosan érzékelni. Miért fontos ez? Azért, mert ha a gyerek nem érzi a testének határait, részeit és ennek mozgását, akkor nem tudja őket pontosan és jól koordinálni, azok mozgását összehangolni. Ugyanúgy gyakorolni kell a karok és kezek együtt és külön mozgása mellett az ujjak szétválasztását és külön mozgatását is, mert ezek is elengedhetetlenek a ceruza helyes tartásához, valamint nagyon sok más eszköz, munkaeszköz használatához is. A kéz és az ujjak ügyesítésével nemcsak az iskolára, az írásra, hanem a jövőbeli munkák elvégzésére is felkészítjük őket.

A motorika fejlesztése a játékok mellett mondókák segítségével is történhet, amit csecsemőkortól alkalmazhatunk. A mondókák, kiszámolók komplex fejlesztést végeznek, hisz ezekkel a hallás, a beszéd, sőt a gondolkodás is fejlődik.

A megfigyelhető hiányosságok közé tartozik a nagymozgások, a dobás, rúgás, ugrálás fejletlensége is. A felmért gyerekek zöme ügyetlenül dobja el, rúg bele a labdába, amikor erre utasítjuk őket. Hasonló a helyzet az egy és páros lábon ugrálással, sánta-, ill. ugróiskolázással vagy éppen a labdapattogtatással. A mozgás az egyik legfontosabb eszközünk, amivel hatni lehet az idegrendszerre, a gyermek mozgástapasztalatait pedig rendszeresen bővíteni kell mind a szülők, mind az óvoda, majd az iskola részéről is. Amit biztosítani kell a gyerekeknek, az a rendszeresen végzett szabad mozgás, a mozgásos játékok, a csúszás, kúszás, mászás, futás, ugrálás, lépcsőn járás, függés, egyensúlyozás, dobás. A rendszeres mozgás azért is fontos, mert a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést segíti, fejleszti az alkalmazkodás képességét, előkészíti a vizuális, matematikai, zenei és a környezeti nevelés kapcsolódó feladatait. Nem szabad elfelejtenünk azt a fontos tényt sem, hogy a mozgás az értelmi fejlődés alapja, sokszor a tanulási zavarok hátterében a megfelelő mozgásfejlődés hiánya áll.

Tot Hunor: A jövő teherautója (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka)
Tot Hunor: A jövő teherautója (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka)

A szakemberek megállapították, hogy a rendszeres mozgás hatással van az agy működésére, segíti a koncentrációt, a tartós figyelem fenntartását, javítja a tanulási képességet, emellett segíti a nyugodt és pihentető alvást, növeli a munkakedvet és hatékonyságot is. Rendszeres mozgással megelőzhető a depresszió, ugyanakkor a már kialakult depresszió megszüntetésében is fontos. Mindemellett stressz- és szorongásoldó hatása is van. A testmozgás közben termelődő hormonok boldogságérzetet váltanak ki, javítják a hangulatot, általános közérzetet, ezáltal a személy önértékelése javul, önbizalma növekedésnek indul. Ezért, aki csak teheti, rendszeresen mozogjon: ha mást nem, sétáljon, táncoljon…