2021. július 25., vasárnap

Az alkotmány módosításáról a parlamentben

Pásztor Bálint: A nemzeti kisebbségek helyzetét sarkalatos törvényben lenne indokolt szabályozni

Megkezdődött a szerbiai képviselőház rendkívüli ülése, amelynek napirendjén az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat szerepel. Ana Brnabić miniszterelnök a felhatalmazott javaslattevő nevében szólt a képviselőkhöz, mondván: az alkotmány módosítása egyike a szerb kormány három prioritásának.
Az ülésen dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője is felszólalt, arról biztosítván a képviselőházat, hogy a képviselői csoport támogatja az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot, valamint kifejezte reményét, hogy a későbbiekben a parlament olyan megoldásokat vitathat meg, amelyek hozzájárulnak a hatályos alkotmány jobbá tételéhez.
Ezt megelőzően a képviselő felidézte Szerbia alkotmányos történelmének legfontosabb állomásait, majd ismertette Szerbia eddigi alkotmányait, illetve alkotmányos aktusait. Ezekből, a jelenlegivel egyetemben, eddig 16 volt. Pásztor Bálint az alkotmánymódosítás folyamatának részleteire is emlékeztetett, továbbá rámutatott arra, hogy a parlament jelenleg nem az alkotmánymódosítási javaslatokról, nem kész módosítási szövegről szavaz, hanem arról, hogy módosítja-e az alkotmányt. Mint hozzátette, amennyiben a parlament kétharmados többséggel megszavazza a köztársasági kormánynak az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatát, a képviselőház illetékes testülete, azaz az Alkotmányügyi és Jogalkotási Bizottság megkezdheti a módosítás szövegének kidolgozását. Erről a parlament újfent véleményt alkot, majd amennyiben kétharmados többséggel megszavazza, a polgárok népszavazáson döntenek a javaslatról, magyarázta a képviselő, valamint hozzátette, hogy a módosítás folyamata akkor fejeződik be, ha a népszavazás sikeres lesz.

Pásztor Bálint felszólalásában arra is rámutatott, hogy az alkotmány módosítására a felhatalmazottak egyike tett javaslatot, ebben az esetben a szerb kormány. Arra szintén emlékeztetett, hogy az alkotmány módosítását a kormány, továbbá az államfő, a parlamenti képviselők legalább egyharmada, vagy 150 ezer szavazópolgár javasolhatja.

Pásztor Bálint: A VMSZ álláspontja az, hogy a nemzeti kisebbségek alkotmányos helyzetéhez, az ország terü- leti berendezéséhez, illetve egyéb politikai jellegű témákhoz hasonló rendelkezések esetében is indokolt lenne az előrelépés
Pásztor Bálint: A VMSZ álláspontja az, hogy a nemzeti kisebbségek alkotmányos helyzetéhez, az ország terü- leti berendezéséhez, illetve egyéb politikai jellegű témákhoz hasonló rendelkezések esetében is indokolt lenne az előrelépés

– A szerbiai képviselőház nemcsak törvényhozó és a szerbiai polgárok népképviseleti szerve, hanem alkotmányozó szerv is. Az alkotmány módosításának előírt folyamatát teljes mértékben tiszteletben tartották. Ezzel szeretném elutasítani azokat az állításokat, hogy a módosítás nem legitim és nem ad teret a közvitának. Eddig 7 közmeghallgatást szerveztek ebben a témában Szerbia-szerte. De amint azt már kiemeltem, az igazi munka csak most kezdődik. Azt is hiszem, hogy ha adott esetben az illetékes bizottság felhatalmazást kap a módosítási javaslat, illetve javaslatok kidolgozására, és azok elkészülnek, ismét közmeghallgatásokat, illetve közvitát szerveznek, majd ezt követően a parlament, végül pedig a polgárok, döntenek a módosításról. A népszavazás azért fontos, mert ezzel sikerül biztosítani az alkotmányos folytonosságot, ez pedig kizárólag a demokratikus berendezkedésű államokban lehetséges. A jelenleg hatályos alkotmány értelmében a szuverenitás hordozói a polgárok, ezt népkezdeményezés, vagy népszavazás, vagy szabadon megválasztott képviselőik által gyakorolják. A parlament törvényhozó és alkotmányozó szerv, ám a hatályos alkotmány előírja, hogy ezeknek a fontos kérdéseknek a tekintetében a polgároknak is véleményt kell alkotniuk – taglalta Pásztor Bálint.

MÁS KÉRDÉSEKKEL IS INDOKOLT LENNE FOGLALKOZNI
Mint az Pásztor Bálint felszólalásából kiderült, a szerb kormány vonatkozó javaslata szerint annyit tudni, hogy a módosítások az alkotmány következő szakaszait, illetve a következő területeket érintenék: az alkotmány 4. szakaszát (ez foglalkozik a hatalommegosztás kérdésével), továbbá a szerbiai képviselőház hatásköreit és döntéshozatali eljárását szabályozó szakaszokat, az igazságügyre vonatkozó szakaszokat, és a Szerbiai Alkotmánybíróság összetételét, bíráinak a megválasztását és kinevezését szabályozó szakaszt.
– A parlament mozgástere korlátozott, azaz az alkotmány módosítása során a szerb kormány által javasolt területekre kell összpontosítania. A VMSZ egyetért azzal kapcsolatban, hogy az említett rendelkezések módosítása indokolt, ám sajnáljuk, hogy a lehetőség nem kerül kihasználásra és az alkotmány bizonyos másik rendelkezései nem módosulnak. Ilyen vonatkozásban elsősorban a különböző nyelvi és rendszerbeli logikátlanságokra, illetve következetlenségekre gondolok. Persze az is tény, hogy a VMSZ álláspontja az, hogy például a nemzeti kisebbségek alkotmányos helyzetéhez, az ország területi berendezéséhez, illetve egyéb politikai jellegű témákhoz hasonló rendelkezések esetében is indokolt lenne az előrelépés. Vajdaságot jelenleg csupán százalékokban határozza meg az alkotmány, ezt indokolt lenne megváltoztatni. Az elmúlt 15 évben számos alkalommal felhívtuk már erre a figyelmet, de arra is, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét sarkalatos törvénnyel kellene szabályozni, mivel ez jelenthetne megoldást a különböző vonatkozó, ágazati törvények közötti eltérésekből fakadó problémákra. Másrészt azt is megértjük, hogy ezek a kérdések jelenleg nem szerepelhetnek napirenden az alkotmánymódosítással összefüggésben – fogalmazott Pásztor Bálint.
AZ ÁLLAMFŐ ELÉGEDETT A FOLYAMATTAL
A közvita az alkotmány módosításáról 18 hónapon át történt, közölte ezt megelőzően Ana Brnabić miniszterelnök. Mint hozzátette, reméli, hogy a szerbiai parlament is hasonló konszenzusra törekszik és ennek gyümölcséről döntenek majd a polgárok a népszavazáson.

Ana Brnabić: Szerbia bizonyította, hogy mennyire magas mércék vezérlik az alkotmány módosításának tekintetében (Fotó: Beta)
Ana Brnabić: Szerbia bizonyította, hogy mennyire magas mércék vezérlik az alkotmány módosításának tekintetében (Fotó: Beta)

– Szerbia bizonyította, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest mennyire más ország, illetve mennyire magas mércék vezérlik az alkotmány módosításának tekintetében. Eddig soha nem voltak közviták, egyesek zárt ajtók mögött dolgoztak az alkotmány módosításán, majd a polgárok a referendumon úgy szavaztak, hogy pontosan nem is tudták, miről kell véleményt alkotniuk. Akárki is kerül hatalomra a jövőben, ennél alább nem adhatja, azaz a széleskörű társadalmi vita, valamint a Velencei Bizottság egyetértése elengedhetetlen lesz – fejtette ki Ana Brnabić.
A felszólaló képviselők többsége frakciójuk támogatásáról biztosította a javaslattevőt, illetve a parlamentet, valamint abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy a módosítás az alapja a jogállamiság és a joguralom erősítésének, ezzel összefüggésben pedig az ország európai integrációja előbbre vitelének. Többen is kifejtették, hogy a bírák és az ügyészek megválasztását értékelésük szerint számos visszásság jellemzi, ezért a módosítást sürgetik. Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – SDA Sandžak képviselői csoport vezetője azon véleményének adott hangot, hogy az alkotmány egészét módosítani kellene, azaz ideális esetben teljesen új alkotmányt elfogadni.
Valamivel korábban Ivica Dačić házelnök elmondta, hogy ha 2022 tavaszán előrehozott parlamenti választásokat is tartanak, a népszavazást az alkotmánymódosításról a parlament feloszlatását megelőzően kell megejteni, így megtörténhet, hogy a referendumot az idén ősszel szervezik meg.