A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Csütörtök esték – másképp című rendezvényének vendége volt csütörtökön dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke. Az Így látom én – vajdasági magyar valóság nevet viselő beszélgetős műsor házigazdája ezúttal Máriás Endre rádiós újságíró, a VMÚE elnöke, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese volt, aki vendégével a nemzeti kisebbségek kérdésköreiről társalgott. A műsort megelőzően dr. Szili Katalin megbeszéléseket folytatott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Fejsztámer Róberttel, a Szekeres László Alapítvány elnökével, Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével és Jerasz Anikóval, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökével. A megbeszéléseket követően dr. Szili Katalin egy sajtótájékoztató keretében a médiának nyilatkozva elmondta, hogy Magyarország a napokban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságánakelnökségét a következő fél évre, az elnökség idejére pedig öt prioritást határozott meg a magyar kormány, ami a magyarság számára a legfontosabb feladatokat öleli fel. Ezek a nemzeti kisebbségek kérdése, a vallásközi párbeszéd, az ifjúsági kérdések, a technológiai fejlődés és a fenntartható fejlődés kérdésköre.
– Mindegyik olyan kérdés, amely szerintem a XXI. századi kihívásokra történő válaszadásban fontos felkészülést jelenthet, ugyanakkor a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése különösen fontos. Ez nemcsak magyar ügy. Az Európai Unióban 50 millió kisebbségi sorban élő személy él, a földrajzi Európában viszont minden hetedik polgár valamely nemzeti kisebbség tagja. Fontosnak tartjuk azt, hogy meglegyenek azok a keretszabályok, amelyek ezen személyek életében, sorsában megadják a szülőföldön maradás, a boldogulás esélyeit – mondta a miniszterelnöki megbízott.
Dr. Szili Katalin
Dr. Szili Katalin kiemelte, hogy meg kell különböztetni az őshonos nemzeti kisebbségeket azoktól, akik most bevándorlóként jönnek Európába, mert az európai szabályozás ezeket jelenleg összemossa.
– Számukra az sem világos, hogy nekünk miért fontos az identitás védelme és az arra való jog. Június 4-e előestéjén fontos kiemelni, hogy a nemzeti identitás olyan, mint egy háromlábú szék. A nyelv, a kultúra és a hagyomány az, amelyek meghatározzák. Ha ezekből bármelyik hiányzik, vagy ha nem kapunk esélyt a gyakorlásukra, akkor a nemzeti identitás stabilitása sérülni fog. Éppen ezért a következő fél évben a nemzeti kisebbségvédelem témájára az Európai Tanács keretében négy konferenciát fogunk szervezni. Remélem, hogy ezek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy azon párbeszéd keretében, ami ma folyik Európa megújításáról, az asztalra kerülhessenek, illetve hogy maga az Unió, azaz Brüsszel is szembesül majd azzal, hogy ezen a területen teendői vannak a jövőben – emelte ki a miniszterelnöki megbízott.
A nemzetpolitika megújulása, beleértve az állampolgárság kérdését, a választójog megadását, egy új lendületet adott a nemzeti összetartozásnak, fogalmazott dr. Szili Katalin, majd hozzátette, hogy véleménye szerint Vajdaság az egyik legsikeresebb régió az anyaországon kívüli magyar közösségek tekintetében.
– Itt megvalósult egy olyan kulturális vagy adminisztratív autonómia, amelyben az MNT a maga stratégiái vonatkozásában kulturális, oktatási, médiaügyi és finanszírozásiönállósággal rendelkezik. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Magyarország mellett a szomszédos országok közül Szerbia az egyetlen, ahol alaptörvényében a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. Ezt fontos kiemelni, hisz ez biztosítja, hogy egyenlő jogokat kapjanak a népcsoportok – hangsúlyozta dr. Szili Katalin.
A miniszterelnöki megbízott kiválónak nevezte az MNT azon tevékenységét, amit a távoktatás területén tett a járvány ideje alatt.
– Nemcsak a határon túli közösségeknek adnak jó példát és eszközöket, hanem a diaszpórában élő magyarságnak is. A tankönyv, amit összeállítottak a kicsiknek a magyar nyelv oktatásához, használható Londonban, Kanadában vagy Ausztráliában, minden olyan magyar közösségben, ahol a fiatalok meg szeretnék tanulni és tovább vinni a nagyszüleik nyelvét. Úgy gondolom, hogy kihasználták a gazdasági és oktatási támogatások nyújtotta lehetőségeket is. Olyan közösségi tereket tudnak biztosítani, ami alapján elmondhatjuk, hogy eggyé vált ez a nemzet. Bárhol él is egy magyar a világon, érezheti annak a biztonságát, hogy egy közösséghez tartozik – fogalmazott dr. Szili Katalin.
