2024. április 25., csütörtök
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

A felemelkedés évszázadába lépve

Trianon 101. évfordulójára emlékezett pénteken a magyarság a nemzeti összetartozás napján Magyarország-szerte és a határokon túl.

A központi programok Budapesten délelőtt kezdődtek, az Országháznál, az összetartozás emlékhelyénél kültéri fotókiállítás nyílt. A központi programok részeként Sátoraljaújhelyen megnyílt a megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont. A Nemzeti Színházban az esti órákban kezdődött az emléknap alkalmából tartott díszelőadás.
Az összetartozás napi rendezvényeknek se szeri, se száma nem volt, e helyt közülük csak a tudjuk megemlíteni, amelyekhez avatások is kapcsolódtak: Nyíregyházán például az ottani Hősök terén a Nemzeti Összetartozás Emlékművét avatták fel, a Veszprém megyei Kemeneshőgyészen Trianon-emlékművet adtak át, Zalaegerszegen székelykaput avattak, Budakeszin úgyszintén, Csepelen pedig egy Trianon-kiállítással átadták rendeltetésének az Összetartozás házát.
Az Országházban nyílt napot tartottak, 10 és 17 óra között díjmentesen megtekinthették a védettségi igazolvánnyal rendelkezők a Szent Koronát. Budapesten és a világ számos más városában 20.21-kor az idén is fellobbant az „összetartozásunk tüze". A kezdeményezés honlapján található térkép tanúsága szerint a Délvidékről harminchét településen gyulladt fel a magyarok egybetartozását jelképező láng.

MIÉRT ÍTÉLNÉNK MAGUNKAT VERESÉGTUDATRA?

Szokásos pénteki interjújában a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök is reagált az emléknapra.
„A magyar nemzet megmaradt, azok, akiket elszakítottak tőlünk fizikai valójukban, lélekben mindig is velünk maradtak" – nyilatkozta.
A kormányfő kijelentette, van egy nagy nemzet, amely messze túlnyúlik az országhatárokon. És ennek a lelki közösségnek a megőrzése – az elmúlt nehéz száz év ellenére – mégis csak sikerült.
A miniszterelnök szerint a nemzeti összetartozás gondolata erős, erősebb, mint a korábbi évtizedekben bármikor is volt.
„Miközben nem fogjuk elfelejteni mindazt, ami történt, nem akarjuk örökre vereségre ítélt népnek tekinteni magunkat. Erősek, sikeresek akarunk lenni, részben azok is vagyunk. Miért ítélnénk magunkat vereségtudatra?" – fogalmazott a miniszterelnök.
Kiderült – folytatta –, hogy a szomszédaink is, akikkel Trianon okán van is számos vitánk az ott élő magyarok jogait illetően, az erőt és a sikert respektálják. Amióta sikerült megerősödnünk, azóta javítottuk a szomszédainkkal a viszonyt. Egyre több szomszédunkkal egyre jobb kapcsolatban vagyunk, nem ellenfeleket gyűjtünk, hanem barátokat – jelentette ki Orbán Viktor.

MAGYAR SZEMMEL LÁTVA
Péntek délelőtt megnyílt a Magyar szemmel című fotókiállítás Budapesten a Kossuth téren. Az Összetartozás Emlékhelyénél látható kültéri tárlat a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága pályázatának győztes fotóit mutatja be, a Trianontól eltelt évek száma szerint 101 alkotásból ad válogatást.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta: szimbolikus üzenete van annak, hogy az Összetartozás Emlékhelye mellett állítják ki a Kárpát-medence és a világ magyarságának alkotásait. Kiemelte: az emlékművön ma is létező települések szerepelnek 1913-ból, egy-egy pont a Kárpát-medencéből, amelynek jelentős részén a fotók tanúsága szerint ma is élnek magyarok.
„Nem kevesebbet mondanak el ezek a képek, mint hogy a magyarság 101 esztendővel Trianon után is jelen van a Kárpát-medence minden régiójában, diaszpóraközösségei révén pedig világnemzetté vált" – fogalmazott.
„Az elmúlt 11 évben újjáépítettük a magyar nemzetet, és a sok évtizedes szétszakítottság után újra egységes magyar nemzetet, Magyarországot hoztunk létre" – emelte ki, hozzáfűzve: a külhoni magyarok immáron a mindennapokban is megtapasztalhatják, hogy nincs különbség magyar és magyar között.
„A Trianon utáni első száz év az újjáépítésről szólt, szóljon a következő száz év a felemelkedésről" – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa Győrben a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésén tartott beszédet. Hangsúlyozta: Magyarország olyan országgá vált 2021-re, amely képes az itt élők mellett a határon túl élő magyarok támogatására is; ezt bizonyítják a 2010 óta folyó programok, pályázatok, az aktívan működő intézményes fórumok. Példaként az általános és középiskolásoknak szóló „Határtalanul" programot említette.
A miniszteri biztos kiemelte, tovább erősödik a kormányzat külhoni és a diaszpórában élő képviselőkkel folytatott aktív és eredményes párbeszéde, amelynek hatására a magukra hagyott magyar közösségek újra bizalmat szavaztak az anyaországnak. Így ma már gazdasági, oktatási és kulturális értelemben is egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk, egységes nemzet tagjaiként élhetünk – hangoztatta.

FELELŐSSÉG A HATÁRON TÚLIAKÉRT
Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen a nemzeti összetartozás napján.
Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontja átadásán és a mellette épülő sportkomplexum alapkőletételén arról szólt, hogy ez a veszteség kevés nemzet számára lett volna túlélhető. És mégis, több mint egy évszázad múltával itt vagyunk, és képesek vagyunk olyan közösségeket létrehozni, amelyek határokra való tekintett nélkül ápolják a magyarság közös nemzeti örökségét, és bár tudjuk, hogy az országhatárok elválaszthatnak bennünket, de a legerősebb kötelék nem az államé, hanem a nemzeté – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
A harminc évvel ezelőtti rendszerváltás az új kezdett esélyét hordozta magával, a magyar állam részéről világos cél volt az, hogy az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért, ugyanakkor az elmúlt harminc évben is voltak nehezebb időszakok, méltatlan pillanatok is – tette hozzá, utalva 2004. december 5-ei népszavazásra a kettős állampolgárságról.
Ugyanakkor egymillió új magyar állampolgár bízhat Magyarország védelmében és számíthat szolidaritására. Választójogot kaptak mindazok, akik a magyar államhoz tartoznak, az elmúlt évtized lehetővé tette, hogy amikor az ország fejlesztésén gondolkodunk, akkor a határokon túl is gondolkodjunk – fogalmazott, hozzátéve: azon van az ország, hogy a határokon túl élő magyarságnak is legyen jövője, ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke közölte, hogy az átadott intézmény a magyar kormány anyagi támogatásával újult meg. A létesítmény ötszáz diákot fogathat egy turnusban.