2021. július 25., vasárnap

Emlékmű „Szabadka államférfiának”

Ma délben leplezik le Bíró Károly egész alakos szobrát a Főtéren

Ma, a Nemzeti Összetartozás Napján, 12 órakor leplezik le Bíró Károly (1864–1952) egykori szabadkai polgármester egész alakos szobrát városunk Főterén. Az emlékmű a Városháza mellett, a városközpont domborműve előtt kapott helyet. Bíró Károly szobrának felállítását a Vajdasági Magyar Szövetség által alapított Bíró Károly Alapítvány kezdeményezte. Bíró Károly 1902 és 1918 között állt a város élén. Neki köszönhető a mai Városháza felépülése és a szecessziós városkép kialakulása.
A szabadkai városi képviselő-testület az előző év május 28-ai ülésén szavazta meg azt a határozatot, mely szerint a városban három új köztéri szobrot állítanak fel, I. Petar Karađorđević szerb királynak a Jadran épületénél, Ivan Antunović katolikus püspöknek a Szent Teréz-székesegyház mellett, és Bíró Károlynak a Városháza előtt. A határozatot a képviselők egyhangúlag támogatták.
Ivan Antunović szobrát már az előző év októberében leleplezték, Bíró Károly szobra pedig ezen a héten került a helyére. Az egykori polgármester emlékművének felállítását a VMSZ által 2015-ben alapított Bíró Károly Alapítvány kezdeményezte, és a szoborállítás költségeit is az alapítvány állta.
Maga a szobor Lantos Györgyi és Máté István magyarországi szobrászművészek alkotása, és a szabadkai Antal Mihály öntödéjében öntötték formába. Bíró Károly szoboralakja mellett egy régi stílusú plakátoszlop is helyet kapott, amelyen Bíró Károly Szabadkáért tett érdemei olvashatóak, magyar, szerb, horvát és angol nyelven. A leleplezésre ma délben kerül sor.


Bíró Károly 1864-ben született Szabadkán. A szabadkai gimnáziumban végezte el középiskolai tanulmányait, majd jogi pályára lépett. 1887 novemberében jogi doktorátust szerzett. Az 1901 októberében megtartott országgyűlési választásokon Bíró Károly az I. választókerületben megmérettette magát a képviselőségért, de alulmaradt Vojnich Sándorral szemben. 1902 tavaszán Széll Kálmán miniszterelnök korrupciós vádak miatt menesztette az akkori polgármestert, Mamusich Lázárt, aki tizennyolc évig állt a város élén. Utódját a városi közgyűlés 1902. december 2-ai ülésén választotta meg Bíró Károly személyében. Bíró tizenhat évig volt városunk első embere. Nevét azzal írta be örökre szülővárosa történetébe, hogy Szabadkának egy fejlődő nagyvároshoz méltó városházát építtetett. Az építkezési munkálatok 1908 őszén kezdődtek meg, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Az épület átadóünnepségére 1912. szeptember 15-én került sor. De aznap nemcsak a Városházát adták át rendeltetésének, hanem a Palicsi-tó partján elkészült épületeket is, a Vigadót, a Női Strandot és Palics jelképét: a Víztornyot. Bíró Károly polgármestersége alatt ugyanis nemcsak Szabadka fejlődött rohamosan, hanem Palics is, amely ebben az időben vált igazi turistacsalogató fürdőhellyé. Emellett ebben az időszakban épült városunkban többek között a Városi Bérpalota, a Takarékpénztár épülete, vagy éppen a Hajós Alfréd tervezte Magyar Általános Hitelbank palotája is. A nagy építkezéseknek és a fejlődésnek az I. világháború vetett véget, a háborús összeomlás pedig Bíró polgármesterségének. 1918. október 31-én, Budapesten Károlyi Mihály vezetésével győzött az őszirózsás forradalom. Ugyanaznap Szabadkán a forradalom helyi hívei is megkezdték a hatalomátvételt a városban. Bíró Károly nem várta meg, hogy eltávolítsák hivatalából, hanem november 7-én maga nyújtotta be lemondását. A lemondásának ügyét november 11-én a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésén vitatták meg. A közgyűlés tagjainak túlnyomó többsége ekkor már ellenzékiekből állt, akik elfogadták a lemondást, de Bíró Károly nyugdíjigény-jogosultságát elutasították, ahogy azt is, hogy jegyzőkönyvi dicséretben részesítsék. Két nappal később, november 13-án este, szerb csapatok vonultak be Szabadkára. Bíró Károly menesztése után visszavonult a közélettől. Utolsó éveiben nyomorgott házának (Radić fivérek utca 7.) emeletén. Az egykori polgármester gyakran éhezett, télen nagykabátban járt-kelt a lakásában, mert nem volt tűzrevalója. 1952 februárjában agyvérzés következtében hunyt el. Sírja a bajai úti temetőben található. Lányi Géza Viktor a Városházavatás című írásában, amely a Városháza felavatásának ünnepére című, 1912-ben megjelent kiadványban olvasható, a következő szavakkal méltatta a polgármestert:
„Az új városháza homokból fog épülni, de nem homokon. Szabadka történelme fel kell, hogy jegyezze Bíró Károly polgármesternek ezt a nagy perspektívákat nyitó mondását. Ő, aki a szabadkai termőföld soha nem sejtett jövedelmi aknáiból bányászta ki annak idején a városház-alapot, az építés biztos anyagi bázisát, – joggal írhatná egész közéleti működésének zászlajára a jeligét: homokból, de nem homokon. Benne megvan a bátorság: semmiből teremteni s a bölcsesség: semmit sem kockáztatni. Épen ezért az az ember ő, akire az uj, a fejlődő Szabadkánk szüksége van: Szabadka államférfia.”