2024. március 28., csütörtök

Havi 1200 euró munka nélkül

Németország is vizsgálja a feltétel nélküli alapjövedelem folyósításának hatását

Németország három évig tartó kísérlet keretében teszteli a feltétel nélküli alapjövedelem gazdasági és társadalmi következményeit. Erre a célra összesen 1500 személyt választottak ki, közülük 120 német polgár kap havi 1200 eurót három éven keresztül, majd az ő viselkedésüket hasonlítják össze azzal az 1380 személlyel, akik nem részesülnek ilyen jövedelemben – írja a Deutsche Welle. A kísérlet pénzügyi forrása mintegy 150 000 magánszemélytől származik, vagyis nem az állam finanszírozza a projektumot. Az 1200 eurós összeg épp a német szegénységi küszöb felett van, vagyis a kérdés az lesz, hogyan változtatja meg az emberek viselkedését, ha mindössze a megélhetéshez szükséges összeget kapják meg minden hónapban. A kísérletben részt vevőknek rendszeres beszámolót kell készíteniük, kérdőivet kitölteniük az életükről, a munkájukról és az érzelmi állapotukról, így az alapjövedelem számos hatásait képesek majd vizsgálni. A kísérletet kezdeményező berlini nonprofit szervezet munkatársai bizonyosak abban, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése a mai társadalom számos problémáját megoldaná. Úgy vélik, hogy az emberek szabadabbak, kreatívabbak és boldogabbak, ha megszabadulnak attól a nyomástól, hogy pénzt kell szerezniük a túléléshez.

– Azt teszteljük, hogy mihez kezdenek a polgárok, ha három évig pénzügyileg stabilak. Elköltik-e a pénzt vagy takarékoskodnak? Vajon az alapjövedelem elkényelmesít vagy lehetőséget teremt a kreativitás kibontakozására, a vállalkozások alapítására és az életkörülmények javítására? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ – magyarázta a kísérlet vezetője.

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése évek óta vita tárgya. A lényeges kérdés: Mit csinálnak az emberek, ha nem kell dolgozniuk. Az ellenzői utópiaként tekintenek az ötletre, szerintük drága lenne, és a munka elutasítására ösztönözne. A támogatói szerint pedig ennek bevezetése hozzájárulna világszerte a jövedelmi egyenlőtlengések csökkenéséhez, valamint javítaná a szegények jólétét. Ezenkívül úgy vélik, hogy az emberek bátrabbak lennének munkelyet változtatni vagy saját vállalkozást beindítani. A szervezet munkatársai elismerik, hogy aggódnak a kísérlet végeredménye miatt, hiszen lehet, hogy nem lesz akkora hatása, mint amekkorára számítanak. Vannak kérdések, amelyekre a kísérlet nem ad választ, például hogyan alakulnának az árak, ha mindenki alapjövedelemben részesülne, és mennyi lenne az adó, hogy mindezt finanszírozzák. A kulcsfontosságú kérdés azonban az, hogy mit tesz a pénz az emberekkel, ezt azonban még sehol nem vizsgálták meg tudományosan. Eddig is voltak próbálkozások az alapjövedelem hatásainak figyelésére. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálat 2017-ben Finnországban zajlott, de nem végződött pozítiv tapasztalatokkal, a kutatók ugyanis nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az alapjövedelem növelné a foglalkoztatottságot. Kanadában is a politikusok egyelőre leállították a kísérletet, pénzügyi okokra hivatkozva. Az alapjövedelem bevezetésének Németországban sincs politikai támogatottsága, ugyanis egy párt sem kötelezte el magát ilyesmire. A három évig tartó kísérlet után még kettőt indítanak el, amelyek során tudományosan vizsgálják majd a finanszírozás lehetőségét.