2024. április 16., kedd

Törökök a spájzban

Törökország viszonylagos közelségét évszázadok óta érezhetjük, több-kevesebb intenzitással ezen a tájon. Amikor pedig azt halljuk, hogy a régió országai közül Szerbia jegyzi a legjobb eredményeket az utóbbi időben, Törökország ezen a régión kívül reked. Pedig a török gazdaság azon ritka kivételek közé tartozik, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány hatásait. A 2020-as évet tekintve Törökország gazdasági mutatói felülmúlták minden feltörekvő országét és a G20-csoport tagjaiét is – Kínát kivéve. Vannak ott azonban egyéb gondok. Például, hogy az éves összevetésű infláció 15 százalékra szökött fel. Az ország devizatartalékai a 2019. december végi 78 milliárd dollárról 48,5 milliárd dollárra csökkentek 2020 végére. A korábban is ingatag török líra pedig mintegy 20 százalékkal gyengült egy év alatt.

A török gazdaság teljesítménye tavaly csak a második negyedévben esett vissza. Elemzők most arra számítanak, hogy az idén 5 százalékkal bővülhet a török gazdaság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban azt jósolta, hogy akár a 6 százalékot is elérheti a GDP-növekedés üteme. Mint ismeretes, a most érvényben lévő IMF-jóslat Szerbiára vonatkozólag is 6 százalékos GDP-növekedést vár.

REGIONÁLIS NAGYHATALOMNAK SZÁMÍT

Törökország regionális nagyhatalom, és geopolitikai szempontból is fontos szereplő. Európai uniós csatlakozását már évek óta tárgyalják, többször szerepelt már a tanács és a bizottság napirendi pontjain. Már korábban is komoly politikai viták alakultak ki a kérdést illetően, és ezek még súlyosabbak lehetnek a jövőben.

A geopolitikai, stratégiai, és kulturális kapcsolatok számos előnnyel kecsegtetnek, de számos aggály is felvetődik. Törökországnak van egy kétségbevonhatatlan előnye is: NATO-tagország, ami közismerten közös nevezőnek számít az Európai Unió tagállamainak jelentős részével.

Törökország már 1999 óta van tagjelölti státuszban, de csak 2005-ben kezdte meg az érdemi csatlakozási tárgyalásokat. Európa is erősen megosztott a török kérdésben. Vannak olyan tagállamok, amelyek ellenzik a törökök csatlakozását. Például Franciaország már kezdettől fogva ellenezte az ország csatlakozását. Egyelőre beláthatatlan, mikor fog újabb állam csatlakozni az Unióhoz, és érdekes lesz például Szerbiával párhuzamot vonva azt figyelni a jövőben, hogy melyik ország hogyan kerülhet közelebb vagy távolabb a teljes jogú tagsághoz, illetve melyik ország lesz előbb tagja az EU-nak. De vannak olyan vélemények is, hogy valójában ez csak politikai huzavona és előbb fog az EU felbomlani, mint hogy Szerbia vagy Törökország tagja legyen. Törökország egyfajta „nagykaput” képez Ázsia és Európa között, ezért semmiképp sem lehet megkerülni vagy figyelmen kívül hagyni az országot.

A KORRUPCIÓ, MINT TÖRÖK ÁTOK

Erdogan két hónap alatt a jegybank héttagú vezetőségének négy tagját cserélte le. Ez arról tanúskodik, hogy a viszonylag jó gazdasági eredmények ellenére vannak ott is gondok. A török exportnak csaknem a fele irányul az Európai Unióba. Legfontosabb kereskedelmi partnerei Németország, Nagy-Britannia, Kína, USA, Irak, Oroszország, Svájc és Spanyolország.

Törökország egyik ékes bizonyítéka annak, hogy a súlyos gazdasági válságban lévő országok helyzete nem mindig reménytelen. Az ezredfordulón Törökország még komoly gazdasági gondokkal küszködött, egész történelmének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Az állam csőd közeli állapotban lavírozgatott, a befektetők pánikszerűen menekítették ki a pénzüket. Az államadósság elérte a GDP 80 százalékát, a költségvetési deficit pedig – GDP-arányosan – 20 százalék közelében járt. Több bank is csődöt jelentett, 2001-ben a GDP 6 százalékos csökkenést mutatott, a török lírát le kellett értékelni. Az infláció 68 százalékra ugrott, ami még szerbiai szemmel is különös jelenség. Ilyen startpozícióból a pénzügyi és a szerkezeti reformokat követően Törökország a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságává vált. Dinamikusan fejlődő gazdasága egy sajátos keveréke a modern kereskedelemnek és iparnak, a keleti és nyugati hagyományoknak, valamint a mezőgazdaságnak, mely ágazat még 2001-ben is a lakosság 40 százalékának adott munkalehetőséget. Az ország legfontosabb iparága a textilipar, mely a legnagyobb exportteljesítményt is jegyzi, és szerkezetileg szinte teljes egészében a magántulajdonon alapszik. Az állam viszont megtartotta döntő befolyását pl. a közlekedésben, a telekommunikációban és a pénzügyek terén.

Földrajzi fekvéséből adódóan Törökország politikai és gazdasági szempontból is fontos stratégiai csomópontnak számít.

Amikor az egyik korábbi török miniszterelnököt megkérdezték, mi a titka országa gazdasági sikerének, röviden azt válaszolta, ilyen eredményekkel jár, ha sikerül felszámolni a korrupciót! Ha a recept valóban ilyen egyszerű, lehet, hogy a mi helyzetünk sem kilátástalan. Bizonyos vélemények szerint a korrupció ma is divatos formáinak meggyökeresedése a Balkánon még a török időkre vezethető vissza. Lehet, hogy a török példa hozzájárul majd a felszámolásához is.