2021. szeptember 22., szerda

Megújulva a közös úton

Befejeződött a zsinat a Nagybecskereki Egyházmegyében

A Nagybecskereki Egyházmegyében 2017 és 2020 között első alkalommal tartottak egyházmegyei zsinatot. A „Jó nekünk itt!" mottóval megtartott hároméves folyamat tegnap hálaadó szentmisével zárult. A nagybecskereki székesegyházban magas rangú egyházi és világi személyek jelenlétében Német László megyéspüspöknek átadták a háromnapos Zsinati Napokon elfogadott záródokumentumot, amely útmutatóul szolgál majd az egyház és a hívek közös útján. Az eseményen jelen volt Erdő Péter bíboros, aki a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való előkészületekről tájékoztatta a zsinat résztvevőit.

Fotó: Ótos András
Fotó: Ótos András


– Az idén a járvány nehezíti a készületeinket, de azt hiszem, hogy a gondviselés itt is a segítségünkre siet. Egy évet ugyan halasztanunk kellett, de most már olyanok az előírások, hogy különböző forgatókönyveket is ki tudtunk dolgozni. A záró szentmisét, a statio orbist, mégpedig Ferenc pápa vezetésével, meg a nagy körmenetet a Hősök terére és az Andrássy-útra tervezzük, tehát a szabad ég alá. A Kongresszus hetében pedig a Hungexpo területén lesznek megfelelő helyiségek az ünneplésre és a konferenciákra. Azt hiszem, hogy a közös imádságnak és a készületnek nagyon fontos része volt az, hogy körbehordoztuk a missziós keresztet. Nagy öröm a számomra, hogy ez a kereszt ma itt lehet Nagybecskereken, a székesegyházban. Ebben a keresztben ott vannak a magyar szentek és boldogok ereklyéi. Tehát fontos az, hogy egy imádság kísérje az előkészületet. Kérjük, hogy Ők is járjanak közben értünk, hogy ez a Kongresszus valóban egy lelki megújulást hozzon. Krisztus a középpont, mindig hozzá kell visszatérnünk, az a megújulásnak a záloga. A kereszténység Krisztusra vonatkozik, Ő a forrás, hozzá kell visszatérni – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, metropolita.

A zsinati folyamat beleszólási lehetőséget kínált a híveknek az egyház dolgaiba, megkérdezve őket, mi az, ami foglalkoztatja őket mindennapjaikban, hogyan élik meg vallásosságukat, szerintük mivel kellene többet foglalkoznia az egyháznak. A zsinat megpezsdíti a vallási életet, de a folyamatokba megpróbálja bekapcsolni a világiakat is.
A zsinati folyamatokat a Nagybecskereki Egyházmegyében Csiszár Klára pasztorálteológus, a linzi (Ausztria) Katolikus Egyetem professzora követte.
– Egy átdolgozott, átimádkozott időszak volt, amikor az egész egyházmegyét a jövő foglalkoztatta. Kiindulva mindabból, ami a krisztusi tanítás. Megnézni, hogy mit jelent a krisztusi tanítás a mai kontextusban, itt, ahol mi élünk. És ehhez minden hívő hozzászólhatott az egyházmegyében. Ami részükről bejött visszajelzésként, azt a tegnapi nap folyamán feldolgoztuk, megvitattuk, megtárgyaltuk, és ma átadjuk az eredményt a püspök úrnak. Megmutatkozott, hogy nagyon sok erő van a Bánátban élő közösségben. Nagyon fontos számukra a hit. Főként egy kapaszkodó, egy vigasztalás a hit. És szeretnének ebből a hitből táplálkozva nyitni, kimozdulni, a szeretetszolgálatban jelen lenni, a társadalom számára is megtalálni a peremvidéken élőket, a nehézségekkel küzdőket, és nem feledve mindeközben azt, hogy a mi forrásunk, ahonnan táplálkozunk nap, mint nap a liturgikus cselekményeken keresztül, Jézus Krisztus. És ezt az örömet aztán továbbadni az egész világnak – mondta Csíszár Klára.
Mons. Gyuris László pasztorális helynök mondott homíliát a Zsinati Napokon.
– Isten arra hív e zsinat által, hogy egy megújult keresztény élettel induljunk tovább, vagyis, hogy állandóan megújuljunk, mert az életben nem úgy van, hogy egyszer elhatározok valamit és akkor mindig úgy lesz. Naponta sokszor el kell határozzuk, hogy a jót válasszuk és nem a rosszat. Öt évet ívelt át az egész folyamat, és tíz dokumentumban megpróbáltunk a keresztény életnek és az egyházmegyénk életének a legfontosabb területére új, vagyis megújult utakat találni – mondta Gyuris László atya.
A szinódusnak tanácsadó szerepe van, a püspök az, aki főpásztorként kimondja majd a végszót a zsinati záródokumentumról és kijelöli az egyházmegye útját az elkövetkező évtizedekre. A 2011-es népszámláláskor Bánságban mintegy hatvanezren vallották magukat katolikusnak. Becslések szerint ma ötvenezren lehetnek.