A közel kétmillió lakosú magyar főváros, amelyet a Duna szel ketté, három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő (június 27.) házigazdája lesz. A magyar válogatott a nemzeti stadionjában fogadja a címvédő portugál (június 15.) és a világbajnok francia csapatot (június 19.), amelyek egymással is összecsapnak Budapesten (június 23.). A nettó 150 milliárd forintból megvalósult Puskás Aréna a kontinensviadal „legfiatalabb” stadionja, ugyanis 2017-ben kezdték építeni, majd 2019 novemberében adták át. Az azóta eltelt rövid időben azonban már otthont adott tavaly az Európai Szuperkupáért kiírt mérkőzésnek (Bayern–Sevilla 1:1, h. u. 2:1), 2023-ban pedig az Európa-liga fináléjának házigazdája lesz.
A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Az avatómérkőzését és az új aréna első válogatott-labdarúgómeccsét 2019. november 15-én rendezték a világsztárokkal fellépő Uruguay ellen (1:2). Az első hivatalos tétmérkőzést a kispesti Honvéd és a Mezőkövesd játszotta itt, ezt a találkozót a Honvéd nyerte 2:1-re. A Puskás Aréna elődje a Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) volt, amelynél a labdarúgópályán milliméterre pontosan ugyanott volt a kezdőkör kialakítva, ahol az új játéktérnek a kezdőköre. Az 1950-es évek elején épült Népstadion betonszerkezetét elbontották és ledarálták, a régi betonkatlan anyagát pedig beépítették az új stadion falaiba. A stadion gyepszőnyege a legmodernebb hibridtechnológiával készült műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb, mint a sportpályák hagyományos fűszőnyege. A stadionok értékelésével foglalkozó stadiumdb.com portál 2019-ben az Év Stadionja címmel tüntette ki a Puskás Arénát.
A stadion tervezője, építésze Skardelli György. A létesítmény beépített alapterületes 60 703 négyzetméter, összalapterülete több mint 208 ezer négyzetméter. A Puskás Aréna legmagasabb pontja 50,70 méter, legnagyobb szélessége 261,30 méter, legnagyobb hosszúsága 316,50 méter. A stadion háromszintes lelátóval rendelkezik, összesen 276 kerekesszékes nézőnek és 276 kísérőnek biztosított a helye. A zavartalan szórakozás érdekében négy óriáskivetítőt helyeztek el a stadionban, 480 kisebb képernyőt, a közlekedés megkönnyítéséért pedig 27 felvonó szolgál. A stadionban összesen 26 öltöző található, ebből 11 a sportolóknak, 15 pedig a személyzetnek. A sky boxok, azaz a legszebb kilátással rendelkező luxuslakosztályok száma a Puskás Arénában 80. A stadion szerkezetét 38 darab, 40 méter magas pilon adja, amihez közel 1600 cölöpöt kellett felállítani. Az építkezés során naponta több mint 1000 fő dolgozott, ebből mintegy 600-an csak a szerkezetépítéssel foglalkoztak. A biztonságos és gyors bejutást a nézőtérre a stadion körül kialakított 556 parkoló könnyíti meg.
Budapest egyedüli Eb-rendezőként vállalta a telt házas mérkőzéseket, de a kilátogató szurkolóknak védettségi igazolvánnyal kell rendelkezniük. A stadion „góllövőlistáját” Szalai Ádám és Sallai Roland vezeti holtversenyben 2-2 góllal. Csak remélni tudjuk, hogy a nemzeti tizenegy többi tagja felzárkózik az említett futballistákhoz, a mostani listavezetők pedig minden erejükkel azon lesznek, hogy növeljék góljaik számát, mert ez egyben azt is jelentené, hogy Magyarország méltóképpen helytáll a kontinensviadal legerősebb csoportjában a legjobbak ellen.
Puskás Aréna:
Befogadóképesség: 67 215 néző
Hivatalos átadás: 2019 novembere
Kihasználtság: 100 százalék
