2024. április 20., szombat

Összekovácsolta a családokat a virtuális óvoda

Az óbecsei Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény munkatársai nehéz, de tanulságos és hasznos időszakként értékelik a tavalyi online oktatást

A gyermekközpontú óvodai nevelésnél a gyermeki személyiség kibontakozásában az óvodapedagógus személyisége meghatározó, de a tavaly március óta tartó járványidőszak komoly kihívások elé állította mind az óvónőket, mind a szülőket. Óbecse község területén több mint ezer óvodás jár a Labud Pejović Iskoláskor Előtti Intézmény óvodáiba – az elmúlt időszak tapasztalatairól Tatjana Mitić igazgatónővel, Snežana Vugrin óvónővel és Tadić Enikő pedagógussal beszélgettünk.

Tatjana Mitić (Fotó: Fehér Rózsa)

Tatjana Mitić (Fotó: Fehér Rózsa)

– A rendkívül helyzet feloldása után, május 11-én az oktatási minisztérium és az egészségügyi minisztérium útmutatásai és ajánlásai szerint kezdtünk el dolgozni, egészen szeptember elsejéig, amikortól a községi válságstáb határozata lett iránymutató a számunkra. Ezek a higiéniai és esetkezelési ajánlások javarészt megegyeztek a korábbi intézkedésekkel. Mindezek fényében jelentősen át kellett szerveznünk a munkánkat, és az óvónők és egészségügyi dolgozók mellett prevenciós munkatársakat, továbbá egyéb szak- és adminisztrációs munkatársakat is be kellett vonnunk a gyerekek reggeli átvételébe és délutáni kiadásába. A Dél-bácskai körzet azon ritka óvodáinak egyike vagyunk, amelyek szeptembertől minden félnapos ellátásban részesülő gyereket befogadtak, egész napos ellátásra pedig azokat, akiknek a szülei dolgoznak. A fertőtlenítések miatt a gyerekek érkeztetését is szigorúbban kellett megoldanunk, ami sok esetben kényelmetlenséget okoz a nyolcra munkába járó és iskoláskorú gyerekeket is nevelő szülőknek. Nemrégiben az önkormányzathoz fordultunk, hogy megnézzük, tudunk-e enyhíteni az eddigi intézkedéseken, egyelőre várjuk a válaszukat – mondta el Tatjana Mitić igazgatónő.

Decemberben az intézmény több munkatársa is megbetegedett vagy karanténba kényszerült, emiatt is több munka hárult az egészséges kollégákra, majd márciusban egy újabb hasonló hullám sújtotta az óvodát: novembertől 46 alkalmazott lett fertőzött, 22-en voltak karanténban, míg a szülők értesítése szerint a gyerekek közül ketten voltak pozitívak, 198-an pedig izolációban.

– A gyerekekkel nem volt nehéz dolgunk a szigorítások miatt, hiszen ők épp ebben a korban tanulnak a személyes és környezeti higiéniáról. A változás az ő számukban lényegében annyi volt, hogy gyakrabban mostak kezet, és kicsit többet tanultak a szokásosnál a vírusokról is. A gyerekeknek inkább az volt a nehéz, hogy most nem barátkozhatnak, nem járhatnak össze úgy más csoportokkal, mint azelőtt, de összességében ők könnyebben alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, mint a felnőttek – tette hozzá az igazgatónő.

Snežana Vugrin (Fotó: Fehér Rózsa)

Snežana Vugrin (Fotó: Fehér Rózsa)

Egy olyan időszakban, amikor az óvodapedagógusnak nincs lehetősége közvetlen személyes kapcsolatot fenntartani a gyermekekkel, más együttműködési formában kell érvényesítenie a nevelésben az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás gyermekhez, családhoz illesztett megoldásait. Tavaly március 16-ától május 11-éig minden gyermekkel online dolgoztak az óvónők, de ez nem jelentett hátrányt a nagycsoportosok iskolára való felkészítésében – jelentette ki Snežana Vugrin óvónő.

– A gyerekek érzelmi, pszichofizikai és finommotorikai készségei fokozatosan fejlődnek ki. Mi az elejétől fogva az iskolára készítjük föl az óvodásokat, az iskolafelkészítő program ennek a munkának csak a végét jelenti: mire eddig eljutunk, ők már elég önállóak, és a szülők segítségével meg tudták oldani az online feladatokat is. Folyamatosan kaptuk a visszajelzéseket tőlük, bármikor számíthattak ránk a szülők, és ők ezért nagyon hálásak is voltak. Hétfőn küldtük el a szülőknek a heti feladatokat, és a megoldásokat, miután teljesítették, e-mailben, videóban kaptuk vissza. Hozzánk fejlődési rendellenességgel élő és különleges igényű gyerekek is járnak, nekik is igyekeztünk segíteni, hiszen számukra különösen fontos a szocializáció. Nem volt gond az iskolai beilleszkedéssel, de keményen megdolgoztunk ezért. Egy óvodás akkor felkészült az iskolára, ha érzelmileg megérett rá, tudja, hogy vannak kötelezettségei, kellően önálló, fel tudja venni az új életritmust, be tud illeszkedni a rendszerbe, ismeri az eszközök használatát, tud koncentrálni, és el tudja fogadni a társait. Minél több időt tölt el a gyerek az óvodában, annál nyitottabb lesz, és annál könnyebben veszi ezeket az akadályokat az iskolában – tudtuk meg az óvónőtől.

Az intézmény egy kétnyelvű online kérdőívet is kiküldött a szülőknek, ebben az online munkaformával való elégedettségüket mérték fel.

Tadić Enikő (Fotó: Fehér Rózsa)

Tadić Enikő (Fotó: Fehér Rózsa)

– Meglepően sokan jeleztek vissza, 220 szülő vette a fáradságot, hogy ki töltse a kérdőívet. Mennyire vették ki aktívan a részüket az online oktatásban? Milyen tartalmak tetszettek nekik? Mennyire voltak megelégedve a kommunikációval? A gyerekek hogyan fogadták ezt a munkaformát? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. A szülőknek közel a 90 százaléka nagyon meg volt elégedve a munkánkkal, és a gyerekek különösen a zenés, kreatív feladatokat várták. Szerettük volna azt is megtudni, hogy mennyire látták értelmét az online óvodai oktatásnak: a szülőknek több mint a fele nagyon hasznosnak találta, mert megmaradt a folyamatosság és a kommunikáció, míg a válaszadóknak nagyjából a harmada szerint nem is annyira a feladatok és a tartalmak, hanem elsősorban a kapcsolattartás miatt volt jó az online platform. Voltak olyanok is, akik elárulták: most döbbentek csak rá, hogy mennyi munkája van egy óvónőnek a gyerekekkel való foglalkozásokban, hiszen ők korábban csak a végeredményt látták, a befektetett munkáról fogalmuk sem volt. A szülők most tapasztalták meg igazán, hogy odaadóan és professzionálisan dolgozunk – ismertette a kérdőív eredményét Tadić Enikő pedagógus.

– A családok is jobban összekovácsolódtak az online időszakban, hiszen ez a helyzet nagyobb együttműködésre kényszerítette a szülőket és a gyerekeket. A szülők megtanulták meghallani a gyerekek szavát, többet figyeltek rájuk, jobban megértették az érzéseiket. Ha nincs ilyen szoros együttműködés közöttük, a szülők jobbára csak feltételezésekre hagyatkoznak a gyermekeikkel kapcsolatosan. Mivel a gyerekek sokat voltak együtt a szüleikkel, jobban megnyíltak a számukra, megeredt a nyelvük, és beengedték a saját kis világukba a felnőtteket maguk körül – szögezte le az igazgatónő.