2024. április 23., kedd

Jogásznak lenni életbiztosítás

Pásztor Bálint: Az élet számos területén érvényesülhet az, aki a jogász szakmát választja

Szerdán meghirdetett jogászösztöndíj-pályázatával a Magyar Nemzeti Tanács tíz olyan jogi szakmát választó fiatalnak – vagy kevésbé fiatalnak – biztosítana ösztöndíjat, aki a Szerbia területén megvalósuló, akkreditált jogászképzés első évfolyamán létesít aktív hallgatói jogviszonyt. Az ösztöndíjasok 2021 októberétől kezdődően tanévenként 10 hónapon keresztül havi nettó 100 ezer forint dinár ellenértékének megfelelő támogatásban részesülhetnek. A programot Magyarország Kormányának Igazságügyi Minisztériuma támogatja.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője, aki 2018 novemberétől közjogi, valamint jogelméleti tudományterületen egyetemi docens az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karán – korábban pedig tanársegédként adott elő ebben az intézményben –, már az elmúlt években is gyakran hangsúlyozta a jogászutánpótlás fontosságát, most a Magyar Szónak ennek a miértjeiről, valamint az új ösztöndíjprogram előzményeiről, illetve jelentőségéről nyilatkozott.

Pásztor Bálint: Hogy miért éri meg jogásznak lenni? Ennek most van egy aktuális, anyagi vonzata, de van egy eszmei vonzata is (Ótos András felvétele)

Pásztor Bálint: Hogy miért éri meg jogásznak lenni? Ennek most van egy aktuális, anyagi vonzata, de van egy eszmei vonzata is (Ótos András felvétele)

Az ösztöndíjprogram meghirdetését követően Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy megéri joghallgatónak lenni Vajdaságban? Miért? És miért jó jogásznak lenni, illetve miért jó az új ösztöndíjprogram?
– Évek óta azzal a problémával szembesülünk, hogy mind az igazságügyből, mind a közigazgatásból vagy a vállalati szférából hiányoznak a magyar ajkú jogászok. Ennek számos oka van. A témával kapcsolatban arra is fontos emlékeztetni, hogy az elmúlt években a jogalkotás folyamatában sikerült olyan jogszabályi hátteret biztosítani, amelynek köszönhetően realitássá vált a részarányos foglalkoztatás. Ennek ellenére, amikor oda jutottunk, hogy a közigazgatásban vagy az igazságügyben azon gondolkodhatunk, hogy kiket lehetne alkalmazni, nincsenek magyar jogászok. Éppen ezért kezdtünk tárgyalásokat Magyarország Kormányának Igazságügyi Minisztériumával. A tárgyalások a múlt év végén és az idei év elején váltak intenzívebbé, ennek eredményeképpen az MNT, a program lebonyolítója, meghirdethette a pályázatot. Hogy miért éri meg jogásznak lenni? Ennek most van egy aktuális, anyagi vonzata, de van egy eszmei vonzata is. Az aktuális anyagi vonzat az, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően a majdani elsőéves joghallgatók, függetlenül attól, hogy hány évesen nyertek felvételt valamelyik jogi karra, éves szinten egymillió forint támogatásban részesülhetnek. Azáltal, hogy valaki beiratkozik valamelyik akkreditált egyetem jogász alapképzésére, négy év leforgása alatt, egy diploma mellett, nagyjából 12 ezer eurót szerezhet. Ezzel arra szeretnénk ösztönözni a fiatalokat, hogy maradjanak itthon és válasszák a jogász szakmát. Jó lenne, ha a jövőben ezt a programot más hiányszakmákra is ki lehetne terjeszteni, például az orvosira. A joghallgatói lét másik előnyének szemléltetéséhez a Keresztapa című film harmadik részéből idéznék. Al Pacino Szicílián beszélget operaénekes fiával, és arra kéri, hogy fejezze be a jogi kart. Művészi beállítottságú fia ellenkezni kezd vele. Al Pacino azzal válaszol, hogy „jogásznak lenni életbiztosítás". Ez azért van így, mert jogi végzettséggel sokféle munkát lehet végezni, mindemellett a jogi képzés széles körű műveltséggel és széles látókörrel is felvértezi az embert.
Milyen ágazatokban lehet elhelyezkedni jogi végzettséggel?
– Ha megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy az élet legkülönbözőbb területein rendelkeznek az emberek jogi végzettséggel, még művészek vagy újságírók és egyéb közismert személyek is. Ebből levonhatjuk a következtetést, hogy azon kívül, hogy a jogászból lehet bíró, ügyész, ügyvéd vagy közjegyző, lehet például vállalati jogász, dolgozhat a közigazgatásban is, de az életnek számos egyéb olyan területe van, amelyiken az ember otthonosabban mozog, ha jogi végzettséggel rendelkezik. Nem a diploma miatt, hanem az a tudás miatt, amelyet tanulmányai során megszerez.
Sokan a szerb nyelv hiányos ismerete miatt ódzkodnak ettől a szakiránytól. Ilyen vonatkozásban mennyire nehéz magyarként Szerbiában joghallgatónak lenni?
– Az elmúlt években sokat tettünk a szerb nyelv oktatása megreformálásának érdekében, ennek köszönhetően például lecserélődtek azok a több évtizeddel ezelőtt kidolgozott tantervek, amelyek nyomán elméleti esély sem volt a szerb nyelv elsajátítására. A szerb nyelvtől nem kellene félni. Számos idősebb kolléga beszélt már arról, nyilvánosan is, hogy amikor a múlt század hetvenes éveiben beiratkoztak az egyetemre, az első évet szótárazva csinálták végig. A jogászösztöndíj-programnak az anyagi mellett egy másik oszlopa is van, ez a szerb nyelv oktatása. A szerb nyelvi képzést szintén az MNT szervezi meg azoknak a joghallgatóknak, akik elnyerik az ösztöndíjat.
Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara nem nevezhető népszerűnek a magyar fiatalok, de mások körében sem. Milyen lehetőségei vannak azoknak, akiket érdekelne a jogász szakma, de „nincsen erejük" az említett intézményhez?
– Három lehetősége van annak, aki a jogász szakmában gondolkodik. Felvételizni lehet a belgrádi Jogtudományi Karra, ahol például én fejeztem tanulmányaimat, vagy az újvidéki Jogtudományi Karra. Utóbbi az elmúlt tíz évben nem kisebbségbarát gyakorlatáról híresült el, hiszen az egyetlen az újvidéki karok közül, amely jogerős bírósági ítélet ellenére sem hajlandó megszervezni a magyar nyelvű felvételit. Emellett Vajdaságban is működnek magánalapítású jogi karok. Fontos kiemelni, hogy az ösztöndíjprogram minden akkreditált jogtudományi karra kiterjed Szerbiában. Az elmúlt hét évben az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karán szereztem előadói tapasztalatot. Ez az egyetem Szabadkán akkreditált kihelyezett tagozattal rendelkezik, az egyik legszebb szabadkai utcában, a Radity fivérek utcában. Ebben az intézményben vagyunk néhányan tanárok és tanársegédek, akik magyar nyelven is kommunikálni tudunk a hallgatókkal, azaz magyar nyelven is tudunk előadásokat tartani, illetve akiknél magyar nyelven is lehet kollokviumozni vagy vizsgázni. Ennek az egyetemnek tavaly óta együttműködési megállapodása van a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával. Ennek eredményeképpen a járványhelyzet megszűnését követően vendégelőadók szabadkai látogatása lehet esedékes. Ilyenre korábban is volt példa, a megállapodás aláírása után. Hosszú távon hallgatói és tanárcsereprogramok vannak tervben. Ezen a jogi karon minden évben van néhány magyar ajkú hallgató, bízom benne, hogy számuk a következő tanévben többszöröződik. A magyar ajkú hallgatókkal nagyon szívesen foglalkoznék külön összejövetelek keretében. Remélem, hogy a magyar kollégákkal sikerül létrehozni egy magyar szemináriumot vagy csoportot, amelynek keretében személyre szabott mentorprogrammal is segíteni lehetne a magyar ajkú hallgatókat.
Ez most itt a reklám helye?
– Ez két szempontból nem reklám. Egyrészt felvázoltam a rendelkezésre álló összes lehetőséget, egyet sem elhallgatva, másrészt pedig azért nem, mert meggyőződésem, hogy ez az egyetem olyan komparatív előnyökkel rendelkezik, amelyek tekintetében egy másik egyetem sem tett pozitív példáról tanúbizonyságot, sőt. Értékelésem szerint fontos, hogy az újvidéki Európa Kollégiumban jellemző gyakorlathoz hasonlóan kialakulhasson az oktatók és a hallgatók közötti közeli személyes kapcsolat. Hiszem, hogy meg lehet találni annak a módját, hogy a hallgatók ne csak elvégezzék a jogi kart, hanem jó jogász is váljon belőlük.