2021. augusztus 2., hétfő

„Amikor eljön az Igazság Lelke”

Szenvedése előtt Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem, amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek.” Jn 15,26-27; 16, 12-15

Kedves Testvéreim!
Mindannyian tudjuk, hogy pünkösd napján a Szentlélek kiáradását ünnepeljük. De mit tudhatunk a Szentlélekről? S mi az Ő szerepe az ember, az emberiség életében? Ha röviden akarunk válaszolni a kérdésre, akkor azt kell mondanunk, hogy a világ, és benne az ember „megszentelése”, a megszentelés következtében létének beteljesülése, Isten felé haladása, az Istennel való egyesülése. Mindezek az emberben csak a Szentlélek segítségével valósíthatóak meg. Ha dogmatikailag akarjuk meghatározni a Szentlelket, akkor a Szentlélek a harmadik isteni személy, aki az Atyával és a Fiúval egylényegű, és az Atya és a Fiú szeretetkapcsolatából származik. Maga az Atya és a Fiú szeretetkapcsolata egy kölcsönös viszony, az örök szeretet adása és kapása. Milyen csodálatos ez a szeretetkapcsolat, amelybe bennünket is bevont a teremtő azáltal, hogy elküldte egyszülött Fiát közénk. Jézus által tárult fel számunkra a Szentháromság, akinek az életében mi is részesülünk. Ez egy kimeríthetetlen titok számunkra. Emberi értelemmel fel nem fogható a Szentháromság titka. Ha meg akarnánk érteni, akkor ahhoz az emberhez hasonlítanánk, akit Szent Ágoston említ a vallomások című művében, aki a tenger vizét cseppenként akarta kimeríteni. Ez a titok kimeríthetetlen, és értelemmel felfoghatatlan. Isten titkait egyedül a Lélek tudja.

A lélek, amelyet nekünk is elküldött az Atya, mint vigasztalót. Aki kiáradt az apostolokra pünkösdkor lángnyelvek formájában, hogy bátorságot adjon nekik, és erőt a tanúságtételhez. Igen, a Szentlélek megnyilvánulásai a vigasztalás, amely bátorságot és erőt ad az Isten akaratának megtételére. Nélküle még imádkozni sem tudunk. Pál apostol a következőket írja erről a Rómaiakhoz írt levélben: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közbe értünk, szavakba nem önthető sóhajtásokkal.” Pál utal itt az imádság természetfeletti voltára, és a nyelveken való imára, ami a Szentlélek ajándékai közé tartozik, és azt is megemlíti még, hogy a nyelveken való szólás a közösségben magyarázást igényel, mert ez az adomány csak így válhat a közösség javára. Ha nincs, aki magyarázza a nyelveken való szólást, akkor inkább hallgassunk, mondja Pál apostol. Mert Isten Lelke nem a káosz Lelke, hanem a rendnek a Lelke. Kifejti még ugyanebben a levelében a Szentlélek többi ajándékát is: a bölcsesség, a hitnek, a tanítás, a prófétálás, a gyógyítás, valamint a csodatévő hatalom adománya. És nyomatékosan hozzáteszi, hogy mindezen adományok ugyanattól a Lélektől valók, és tetszés szerint osztja a Lélek ezeket az adományokat azzal a céllal, hogy a testvérem és a közösségem javát szolgáljam vele. De felmerül a kérdés, hogy a mai korban hogyan működnek ezek az ajándékok?

A válasz igen egyszerű. Jézus Krisztus ugyanaz tegnap és ma, úgy Isten Lelke is ugyanaz tegnap és ma. Kétezer évvel ezelőtt is, és ugyanazok voltak a Lélek ajándékai is. Ma is ugyanúgy tevékenykedik a világban, ahogyan az apostolok cselekedetében le van írva, amikor a Lélek erejével elindultak a világba, és hirdették a feltámadt Jézust, és a nevében ördögöket űztek, betegeket gyógyítottak, halottakat támasztottak fel, jeleket és csodákat művelt általuk Isten, hiszen már Jézus is megmondta nekik, hogy aki hisz a nevében, az ugyanazokat a dolgokat fogja cselekedni, mint Ő, sőt, még nagyobbakat. Gondolom egyes embereknek még hívő keresztényként is ez hihetetlenül hangzik, hogy hogyan lehetséges mindez a mai korban. Vannak, akik azt mondják, hogy csak az ősegyházra volt ez jellemző, mert az örömhírnek gyorsan el kellett terjednie az egész világon, és hogy ma már ez nem így működik. Ezek az emberek azt gondolják, hogy a Szentlélek adományai csupán a mi földi képességeink, amiket ki kell használni az embertársaink javára. De ez ettől sokkal több, ezek természetfölötti ajándékok, amit a bérmáláskor a lelkünkben megkapunk, mint egy csomagot, az olajjal való megkenés és az imádság, valamint a püspök kézrátétele által. Ez egy szentség, amely pecsétként van rajta a lelken, amely küldetést ad. Nekünk a keresztény életünk útján használnunk kell a Szentlélek ajándékait, és élni vele, szolgálva Istent és embertársainkat, mivel nem csak a magunk javára kaptuk azokat. Miért akadályoznánk meg Isten lelkének működését bennünk és másokban kicsinyhitűségünkkel, ha Ő ugyanaz tegnap és ma, és ugyanúgy működik, mint kétezer évvel ezelőtt? Az Atya nem változik, a Fiú sem, és a Szentlélek sem. Mi szükséges ahhoz, hogy higgyünk, és hogy a mi életünkbe is valósággá váljon a Szentlélek munkája? Jézus János evangéliumában a következőket mondja Nikodémusnak: „Bizony, bizony mondom neked: aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami testből születik az test, ami Lélekből születik az lélek. Ne csodálkozz, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek.” A Lélekben való megújulásról beszél itt Jézus. Más szóval fogalmazva a Szentlélekben való megkeresztelkedésről, arról, amikor az Isten lelke betölti az embert, és általa cselekszik.

Krisztusban Kedves Testvéreim!
A Lélek kiáradása nemcsak valamilyen kiváltságos személyekre érvényes, nemcsak a könyvekben leírt szentekre, hanem mindenkire. Egyetlenegy feltétele van ennek, mégpedig az, hogy bizalommal, kitartással kell kérni. Kérjük hát gyermeki szívvel a Szentlélek kiáradását mind magunkra, és testvéreinkre minden nap egyszerű szavakkal, imádsággal: „Jöjj, Szentlélek, töltsd be híveid szívét, és gyullaszd fel bennük szereteted tüzét!” Ámen.
(A szerző a szabadkai Székesegyház káplánja.)