2021. július 28., szerda

Az üzleti titok érték

Az az információ részesül védelemben, amely a vállalkozás számára előnyt jelent a konkurenciával szemben

Az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a Szerbiai Képviselőház szerdai ülése. Különösen fontos törvény javaslatáról van szó, hiszen megteremti a gazdasági létesítmények beruházásai védelmének és fejlődésének alapfeltételét – emelte ki a beterjesztő képviseletében Anđelka Atanasković gazdasági miniszter, rámutatva arra, hogy az említett módosítás egyebek mellett Szerbia európai integrációs törekvése során is fontos. Ezt az egyik illetékes parlamenti testület, az Európai Integrációs Bizottság képviseletében Kovács Elvira bizottsági elnök is megerősítette, kiemelvén, hogy a beterjesztett törvényjavaslattal sikerül összehangolni a szerbiai törvénykezést az európai uniós határozatokkal, amelyek közül a legfontosabb a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 irányelv, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelv.

Az üzleti titok védelmével valójában a beruházásokat védelmezi az állam, a tudás és a tapasztalat megszerzésének, fejlesztésének, valamint alkalmazásának tekintetében – emelte ki Kovács Elvira. Mint hozzátette, azok az információk részesülnek védelemben, amelyek az adott gazdasági társaság számára előnyt jelentenek a konkurenciával szemben. A teljesen új törvény javaslatában a javaslattevő pontosan meghatározta az üzleti titok fogalmát, pontosított azzal kapcsolatban, hogy milyen információk milyen feltételek mellett élveznek védelmet, de az is egyértelművé válik, hogy ezeknek az információknak a megszerzése, hasznosítása és felfedése mikor törvényes, illetve mikor nem – magyarázta Kovács Elvira.

A Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjének elmondása szerint a törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy ha az üzleti titoktartást gazdasági társaság vagy annak felelős személye szegi meg, akkor gazdasági vétségről beszélhetünk, ha pedig vállalkozó, illetve magánszemély hozható összefüggésbe vele, akkor szabálysértésről. Az Európai Integrációs Bizottság ülésén is elhangzott, hogy habár 2011-ben Szerbiában meghozták a vonatkozó törvényt, az említett uniós határozatokkal való összehangolás indokoltságának okán új törvényre van szükség – emelte ki Kovács Elvira.
– Előirányzásra került, hogy a tudás és a tapasztalat, valamint a nem nyilvános üzleti információk bizalmasnak, azaz titoknak minősülnek. A legkülönbözőbb információk élveznek védelmet. Kiemelném, hogy a különböző teszteredmények és felmérések eredményei szintén titkos adatnak minősülnek. A kreatív alkotások, amelyek a szellemi tulajdonjog elveivel összhangban élveznek védelmet, szintén hordozhatnak magukban üzleti titkot, amelynek gazdasági értéke van, így védelem tárgyának kell lenniük a nem lojális konkurenciával szemben. Az üzleti titok védelmének egyik lényege a megfelelő büntetéspolitika – fogalmazott Kovács Elvira.
Korábban az ülésen Anđelka Atanasković kiemelte, hogy számos információ üzleti titoknak minősülhet, egyebek mellett a termelési eljárás, az üzleti és pénzügyi tervek, a hirdetési stratégia, a piacfelmérések, az együttműködő partnerek és beszállítók listája, valamint az építészeti tervek. Olyan információkról van szó, amelyek az adott gazdasági létesítmény számára előnyt jelentenek a piaci versengés során, így egyértelmű, hogy ezek védelme mennyire meghatározó – tette hozzá a gazdasági tárca vezetője.
– Napjainkban, amikor mind nagyobb teret hódítanak az információs és kommunikációs technológiai vívmányok, valamint erősödik a határokon átívelő gazdasági tevékenység, és növekszik a munkaerő mobilitása, az üzleti titoktartás megsértésének a veszélye is egyre nagyobb méreteket ölt. Ahhoz, hogy az üzleti titok védelme hatékony legyen, először is pontosan meg kell határozni, hogy mi minősül üzleti titoknak – taglalta Anđelka Atanasković.
A miniszter indoklása értelmében a törvényjavaslatban azt is meghatározták, hogy mikor nem minősül az üzleti titok megsértésének bizonyos, egyébként üzleti titoknak számító adatok felfedése. Egyebek mellett akkor, ha az üzleti titkot újságíró fedi fel, azzal a feltétellel, hogy az újságíró ezt közérdekű információ, a társadalommal való megosztásának a céljával teszi. Ezzel a megoldással az oknyomozó újságírók munkájának zavartalanságát és informátoraik védelmét szerették volna szavatolni – mutatott rá Anđelka Atanasković, mondván, hogy hasonló szabályozás érvényes a közérdek védelmének okán visszaéléseket bejelentő polgárokra is.