2024. március 28., csütörtök

Jobb infrastruktúrát Észak-Bánátban

Pék Zoltán: Mezőútra hasonlít a Feketetó és Oroszlámos közötti út

A határközlekedés megkönnyítése és felgyorsítása érdekében 2019-ben a szerb–magyar határvonalon megnyílt a Rábé–Kübekháza határátkelőhely, ám a Nagykikindától Rábéig, Feketetón és Oroszlámoson keresztül vezető út rendkívül rossz állapotban van – mutatott rá pénteki felszólalásában Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, aki a köztársasági képviselőház ülésén az építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszterhez intézett kérdést. Arra szeretett volna választ kapni, van-e lehetőség arra, hogy még az idén újjáépítsék ezt az útszakaszt.

Pék rámutatott, Észak-Bánátban ugyan működik a Törökkanizsához közeli Gyála–Tiszasziget határátkelőhely, mégis azok számára, akik például Nagykikindáról szeretnének Szegedre vagy Csongrád-, illetve Békés-megye más településére utazni, vagy akik a magyarországi autópálya-hálózatra szeretnének rákapcsolódni, 30 kilométerrel lerövidítenék az utat, ha Rábénál lépnék át a határt.
– Jelenleg az egyedüli problémát a rábéi határátkelőhöz vezető út jelenti, amelynek az állapota nem megfelelő Feketetó és Oroszlámos között. Enyhe kifejezés a nem megfelelő állapot, ugyanis az út mezőútra hasonlít – hangsúlyozta.
Mint hozzátette, az állami költségvetésben jelentős összegeket különítettek el ebben az évben új autóutak megépítésére, de egyben a regionális, községközi, helyi utak felújítására is. Éppen ezért a minisztériumhoz intézett kérdésében arra kért választ, hogy az idei infrastrukturális tervek felölelik-e ezt a 17 kilométeres útszakaszt is. A munkálatok megkezdéséhez szükséges dokumentációk elkészítése ugyanis a végső fázisban van.

A képviselők éltek a jogukkal, hogy a végrehajtó szervekhez intézzenek kérdéseket. Ezúttal is számos témát érintettek, a rábéi határátkelőhelyhez vezető út felújítása mellett szó esett a méhészetről is, mégpedig annak kapcsán, hogy a méhészek évek óta mézvisszaeséssel küzdenek, így nagyobb állami támogatásra lenne szükségük. Felmerült az is, hogy május 9-én, a győzelem napján, amikor Szerbia a második világháborúban a németek felett aratott diadalról és az európai háború végéről emlékezik meg, az ünnepségen Dimitrije Ljotić, fasiszta ideológiát valló szerb politikus indulói hangzottak el.

A kérdések feltevése után folytatták a kedden megkezdett ülést, melyen az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácsának tagjairól folytattak vitát. A képviselők elsősorban a közszolgálati televízió kapcsán szólaltak fel, és rámutattak arra, hogy nemcsak informatív és szórakoztató műsorokra, hanem más tartalmakra is szükség lenne, a köztársasági frekvenciával rendelkező televíziók vonatkozásában pedig rávilágítottak a valóságshow-k negatív hatásaira.
Ezt követően a képviselők megvitatták a diszkriminációellenes törvényt, valamint a nemek egyenjogúságával foglalkozó törvényre benyújtott módosítási indítványokat is. Gordana Čomić, emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter arra mutatott rá, hogy mindkét törvény azt szolgálja, hogy mindenki jól érezze magát Szerbiában, egyenlő eséllyel érvényesüljön, és ne érje megkülönböztetés. Rámutatott, egy olyan baráti környezet kiépítésére sarkallja a társadalmunkat, amelyben a polgárok biztonságban érzik magukat, és a családalapításra is bátrabban vállalkoznak a párok.