Száztíz évvel ezelőtt három görög személyt ítélt el a szabadkai királyi törvényszék. A hellének ugyanis 1910 karácsonyán bankrablást kíséreltek meg városunkban. Erről Az Újság című fővárosi napilap 1910. december 28-ai száma a következőképpen számolt be olvasóinak:
„Karácsony éjszakáján betörők garázdálkodtak egy szabadkai pénzintézet helyiségeiben. A város főterén, a Szent István-téren van a Szabadkai központi bank- és váltóüzlet részvénytársaság. Az intézet egyik hivatalnoka vasárnap délelőtt [december 25] bement a bankba, hogy a leveleit megnézze. A mint az ajtókat felnyitotta, rémülten látta, hogy az éjjel betörők jártak a bankban. A pénztári terem mennyezete ki volt fűrészelve, a Wertheim-szekrény vasajtaja megfúrva, az asztalokon különféle betörőszerszámok hevertek. A hivatalnok azonnal telefonált a rendőrségnek, a mely megállapította aztán, hogy a betörők az egyik mellékajtón este belopóztak a banképületbe, felmásztak a padlásra, kifürészelték a bank helyisége felett a mennyezetet és egy vadonatúj kötélen – melyet aztán ott is hagytak – lemásztak a pénztár helyiségbe. A Wertheim-szekrény első falát 12 czentiméter szélességben és 20 czentiméter hosszúságban megfúrták és a belső trezor fúrását is megkezdték, de be nem fejezhették. Valószínű, hogy ekkor az éjféli mise után szokásos lövöldözésektől megijedtek és elmenekültek. A Wertheim-szekrényben hatezer korona készpénz és 140 ezer korona értékű értékpapír volt, de ezt a betörők ijedtükben már nem kaparithatták meg. A nyomozás kiderítette, hogy karácsony előtt négy nappal Szabadkára érkezett négy görög ember: Jean Constantin, Szokraci Emidi, Teodor Jovavov és Brazion Joanov. Ismert nemzetközi kasszafurók, akik a nem sikerült szabadkai betörés után hajnali öt órakor a Brassó felé induló vonatra szálltak fel. A rendőrség sürgönyzött a közbeeső összes állomásokra és tegnap este sürgöny érkezett a tövisi állomásfőnökségtől, hogy a betörőket a tövisi állomáson letartóztatták és csendőrökkel Szabadkára kisérik."
Emellett az üggyel kapcsolatban Brassóban egy bolgár állampolgárt is letartóztattak, akiről bár kiderült, hogy a szabadkai bankrabláshoz nem volt köze, egy régóta keresett bűnöző volt. Az Újság 1911. január 11-ei száma így tudósított erről:
„[...] a brassói rendőrség súlyos gyanúokok alapján letartóztatta Jean Ledopulosz bolgár alattvalót, a ki valószínűleg feje volt annak a bankrablási kísérletnek, a melyet karácsony éjjelén követtek el egy szabadkai bank ellen. A betörő banda három tagját, a kik Románia felé menekültek, Tövisnél elfogták, a banda vezére azonban elmenekült. Brassóban a letartóztatott Ledopulosz váltig tagadta, hogy része lenne a bűncselekményben. A szabadkai rendőrség nem ismerte fel a letartóztatott bolgár kalandorban a banda vezérét és így, bár a rendőrség leánykereskedésért is szemmel tartotta, konkrét bizonyítékok híján csaknem kisiklott a büntető igazságszolgáltatás kezei közül. Ma azonban fordulat állott be ez ügyben. A brassói rendőrség kérésére ugyanis a bukaresti rendőrség megküldte egy régóta körözött Stefan Dimitrcsku nevű nemzetközi kasszabetörő fényképét és ekkor kiderült, hogy Jean Ledopulosz azonos Stefan Dimitreskuval. A veszedelmes ember már hetek óta bujkált Brassóban és innen indult ki társaival együtt egy-egy betörésre vagy rablásra. Érdekes, hogy Ledopulosz, ki mindössze 34 éves, már kétszer volt büntetve, hatszor kasszafurásért, egyszer lopásért. Összesen husz évet töltött fegyházban."
A Délmagyarország szegedi napilap 1911. május 10-ei számából kiderül, hogy a bankrablással kapcsolatban végül „Jean Constantinit, Szokraci Emidit, Teodor Jovavovot" ítélték el. A szabadkai királyi törvényszék mind a három kasszafúróra két és fél évi fegyházbüntetést szabott ki.
„A görögök sokalták ezt a hosszú időre való távolmaradást szép hazájuktól. Elég volt a trójai háborúban a tiz esztendős várakozás, ők hát mind a hároman fölebbezést jelentettek be. A szegedi királyi tábla azonban helybenhagyta a szabadkai ítéletet" – olvasható a Délmagyarországban.
