2024. március 29., péntek

A fekete lyuk vonzereje

Tartsanak akármikor és akárhány szinten 2022-ben választásokat, az már most egyértelmű, hogy a kampány rendkívül mozgalmas, politikai csalafintaságokban és feltehetőleg övön aluli ütésekben egyaránt gazdag lesz. A minden kreativitást mellőző, néhány kilométerenként megnyitott útszakaszokra alapozó elő-kampány napjaiban a levágott fejekről és az emberhúsból készült csevapról szóló, az áldozatok iránti kegyeletet és hozzátartozóik érzéseit sértő államvezetői nyilatkozatoknál a kedélyeket talán csak az Aleksandar Šapić vezette Szerb Patrióta Szövetség, azaz a Spas és a Szerb Haladó Párt közötti egyesülés híre borzolta fel erőteljesebben.

A HATALOM GYÓGYÍR MINDEN FÁJDALOMRA

A körülmények ismerői és az elmúlt évek, valamint hónapok történéseit elemzők szerint ennek a manővernek nem kellene a meglepetés erejével bírnia, hiszen legkésőbb a tavalyi parlamenti és helyhatósági választásokat követően egyértelművé vált Šapić és pártja az SZHP iránti közeledése – bár a Danas napilap bennfentesei szerint még az SZHP elnökségének a tagjai is meghökkentek a bejelentés hallatán. A Spas tavaly részévé vált a köztársasági kormánykoalíciónak, míg az SZHP képviselői támogatták szavazatukkal Šapićnak az újbelgrádi városi község polgármesterré való megválasztását. Mindemellett az SZHP eddig is a fekete lyuk szerepét töltötte be a politikai színtéren, szelekció nélkül befogadta a más pártokból átigazolókat, vagy elnyelte az önálló politikai tömörüléseket. Utóbbiak vagy formálisan egyesültek az SZHP-vel, vagy a választási nagykoalíciókban való részvételt követően – illetve annak okán – adták fel politikai autonómiájukat és veszítették el önazonosságukat.

Ha felidézzük Šapić korábbi nyilatkozatait, óhatatlanul arra a megállapításra jutunk, hogy Aleksandar Vučićtyal nemcsak névrokonok és nem csupán a tánc iránti vonzalmuk köti össze őket – Vučić a Plesom do snova, míg Šapić a Ples sa zvezdama zenés szórakoztató műsorban szerepelt –, hanem a politikai és ideológiai pálfordulás gyakorlata is. „A kampány olyan volt, hogy még a politikusoknak is felfordult tőle a gyomra. Az ehhez hasonló magatartással nemcsak a politikát, hanem az egyént és a társadalmat is megmérgezik. Semmi közös nincsen bennünk azokkal a szervezetekkel, amelyek erre a magatartásra építenek, ilyen tekintetben elsősorban az SZHP-re és az Elég volt! mozgalomra gondolok. Ezekkel semmilyen szinten nem tudok azonosulni. Nincsen az a tisztség, vagy az a közérdek, amelynek okán képes lennék ezekkel együttműködni” – nyilatkozta Šapić 2018. február 28-án az N1 tv-nek. Ugyanebben az időszakban, a belgrádi választásokat megelőzően, a Vreme hetilapnak a következőket mondta: „Az elmúlt hónapokban történtek következtében 1 százalék esély sincsen arra, hogy bármilyen megállapodás szülessen az SZHP-vel a város irányításáról. Lehetek akár Szent Péter is, de polgármester nem.”

Idén május elején Šapić már önmaga és pártja a közjó érdekében való feláldozási hajlandóságáról, valamint a Spas és az SZHP közötti értékrendbeli közelségről biztosította a közvéleményt: „A Spas nem azért jött létre, hogy saját céljaimat megvalósítsam, hanem azért, hogy az emberek érdekében tevékenykedjen. Kiderült, hogy az SZHP-vel ugyanazokat az értékeket képviseljük. Lehet, hogy az egyesülés nem szolgál a Spas javára, ezt a lépést a nép érdekében tesszük meg.”

Egyik április eleji televíziós interjújában Šapić azt is elismerte, hogy egyszerűbb hatalomból politizálni, egyebek mellett azért, mert olyan médiaházak műsoraiban is szerepelhet, amelyekben korábban nem. Az említett interjú folytatása szintén sokat elárul a Spas elnökének a pártpolitikai tevékenységhez való hozzáállásáról: „Legyünk tisztában a tényekkel. A Spas egyedül nekem, nevemnek és tekintélyemnek köszönhetően lépte át a választási küszöböt köztársasági szinten. A Spas nem olyan tömörülés, amelyik a szervezettségnek és a kiváló terepi munkának köszönhetően került be a köztársasági parlamentbe.”

Ami Vučić álláspontját illeti, legutóbbi interjújában kifejtette: azért szorgalmazza az egyesülést a Spas-szal, mert Belgrádban az SZHP-nak az abszolút többség a célja, míg köztársasági szinten a minősített többség. Az államfő három és fél évvel ezelőtt még kevésbé adózott tisztelettel Šapić politikai értékének, képességeinek és erényeinek: „Šapić és Đilas között szinte semmi különbség nincsen, azzal, hogy Đilas Šapićnál jóval sikeresebb, komolyabb és tanultabb. Šapić Đilas megbízásából embereket vert össze.”

HÁROM AZ EGYBEN

Mladen Mrdalj politológus szerint két oka lehet annak, hogy Šapić beleegyezett a pártegyesülésbe. Vagy azért, mert úgy mérte fel, hogy az SZHP támogatottsága Belgrádban túlságosan nagy, vagy azért, mert igazak az állítások, hogy 2018 óta a haladók veszítettek támogatottságukból a fővárosban. Utóbbi esetben a pártegyeülés felfoghatatlan, és megtörténhet, hogy zsarolás, vagy politikai üzérkedés áll a dolog hátterében, véli a politológus, aki ezzel összefüggésben megjegyezte: „éppen nemrégiben láttak napvilágot a sajtóban az állítások, hogy Šapić illegálisan épített ingatlanok tulajdonosa Belgrádban”.

Ha Šapić politikai értékét szavazatszámokban mérjük, a következőket érdemes kiemelni: a Spas 2018-ban a belgrádi helyhatósági választáson a szavazatok 9,01 százalékát szerezte meg – az SZHP 44,96 százalékát –, míg a tavalyi újbelgrádi községi választáson a szavazatok 43 százalékát – a haladók 42 százalékot szereztek. A parlamenti választásokon a Spas a leadott szavazatoknak a 3,83 százalékát szerezte meg – 123 374 voksot.

Olyan értékelések is elhangzottak, hogy a pártegyeülés hátterében nem kizárólag és nem elsősorban a belgrádi helyhatósági választásokat kell keresni, hanem Vučić abbéli igyekezetét, hogy megújítsa az SZHP belgrádi városi szervezetének a vezetését. Megtörténhet, hogy az SZHP elnöke így próbálja megfosztani elnöki tisztségétől a városi szervezetben Nebojša Stefanovićot – a hétvége folyamán elhangzó nyilatkozatok értelmében az ezt a feltételezést alátámasztó folyamatok már meg is kezdődtek –, de az sem kizárt, hogy Vučić ekképpen kezdi meg hivatalosan jobbközép pártját a politikai spektrum jobb oldalának a valamelyest szélsőségesebb szegletébe terelni, „azaz szakítani a nyugattal való kommunikáció okán fenntartott liberális internacionalizmus látszatával”, véli Vujo Ilić politológus, aki nem ért egyet azokkal a meglátásokkal, hogy ezzel a lépéssel a haladók a belgrádi ellenzéket szándékozzák gyengíteni. Ez a történet nem az ellenzékről, hanem az SZHP-ről szól, véli.

Zoran Panović újságíró szerint Šapić „három az egyben termék”: hozzájárul az SZHP jó választási eredményéhez Belgrádban, továbbá az SZHP városi szervezete vezetőségének a leváltásához, valamint Goran Vesić eltávolításához a városvezetésből.

Azzal kapcsolatban, hogy Šapićnak köszönhetően az SZHP jól szerepel majd a tavasszal esedékes belgrádi választáson, azzal is érdemes számolni, hogy megtörténhet, nem kevesen lesznek azok a szavazók, akik egyébként Šapićot támogatták volna, ám a pártegyesülést követően elvi és ideológiai okokból kifolyólag ezt nem teszik meg. Boško Ničić, aki az általa vezetett polgári csoportosulással 2017-ben nem sokkal a zaječari helyhatósági választások megnyerését követően igazolt át az SZHP-be – ezzel semmibe véve szavazói akaratát –, a következő választáson 2 ezerrel kevesebb szavazatot kapott. Ehhez a gondolatmenethez fűződik Jelena Trivan, a Demokrata Párt volt tagjának az értékelése: a pártegyesüléssel elsősorban nem a Spas, hanem az SZHP szavazóit célozzák meg, hiszen az SZHP ekképpen ismét bizonyítja vonzerejét és megújulási képességét. Más elemzők a témához kapcsolódóan az ellenzéket is megpróbálták megszólítani, azt tanácsolván utóbbi, a programok és célkitűzések szempontjából rokonlelkű tömörüléseinek, hogy kövessék az SZHP példáját, és ahelyett, hogy megannyi mini-csoportosulásra oszlanak, próbáljanak meg egy szervezet ernyője alá tömörülni.