2024. április 19., péntek

Okosvárossá válhat Újvidék is

A skandináv országok és az újvidéki önkormányzat őszre közös konferenciát szerveznek a körforgásos gazdaságról.
Miloš Vučević, Újvidék polgármestere tegnap a városházán fogadta Kimmo Lähdevirtát, Finnország belgrádi nagykövetét. A diplomata és a polgármester találkozóján a fő téma a környezetvédelem volt, a két fél megbeszélést folytatott arról, hogy milyen lépéseket tehetne Újvidék annak érdekében, hogy növelje az energiahatékonyságot, valamint mi minden szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon az Okosváros elképzelés. Finnország nagykövete hangsúlyozta, hogy országa elég nagy kompetenciával rendelkezik az okosvárosok tekintetében, és természetesen készek megosztani a tapasztalataikat az újvidéki önkormányzattal, amely már megtette az első lépéseket a fenntartható és környezetbarát infrastruktúra kialakítása terén.

A találkozón a felsoroltakon kívül szó esett a tartományi székváros befektetési légköréről, lehetőségeiről, amely az utóbbi években nagyon sok világhírű vállalatot vonzott ide. Újvidék hajlandó kedvezményeket adni a finn vállalatoknak abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy itt szeretnének beruházni. A finn nagykövet és a polgármester érintették a levegő minőségének a témáját is, arról folytattak eszmecserét, hogyan lehet városi környezetben csökkenteni a légszennyezettséget.
A két fél egyetértett abban, hogy Finnország és Szerbia kapcsolatai hagyományosan jók, és remélhetőleg hamarosan csökken a koronavírus-járvány intenzitása, aminek köszönhetően a két állam tovább fejlesztheti együttműködését.

Lähdevirta és Vučević bejelentették, hogy őszre a skandináv országok és az újvidéki önkormányzat nagyon fontos, közös konferenciát szervez a tartományi székvárosban a körforgásos gazdaságról.

Mi a körforgásos gazdaság?
A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években vált az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik fontosabb célkitűzésévé. A lineáris gazdasági modellben – amely szerint ma még a gazdasági folyamatok többsége működik – a természeti erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő a termékeket, amelyek a használatot követően hulladékká válnak, és a bennük lévő anyag és energia örökre elveszik, kikerül a rendszerből, ennek következtében folyamatosan csökken a rendelkezésünkre álló – nem megújuló – természeti erőforrások mennyisége.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag zárt körben kering. A modellnek nagyon fontos része a környezetbarát terméktervezés (ökodizájn), amely során a termékeket már az életciklusuk további szakaszait szem előtt tartva úgy tervezik meg, hogy minél tartósabbak, javíthatók,újrahasználhatók, illetve hulladékká válásukat követően hasznosíthatók legyenek. A körforgásos gazdaság megvalósításában rendkívül fontos szerepe van a lakosságnak is, mert tartós termékek vásárlása, javíttatás, újrahasználat, illetve újrahasználatra történő átadás révén ők tudják biztosítani a termékek lehető legjobb kihasználását, hogy ezek minél később váljanak hulladékká, a termékek hulladékká válását követően pedig a szelektív hulladékgyűjtés révén elsősorban ők teszik lehetővé a hulladék újrafeldolgozását (anyagában történő hasznosítását). Forrás: hosz.org