2021. július 24., szombat
ZOMBOR KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA

Szakemberhiány minden irányban

A város 2021 és 2025 közti kulturális stratégiájának dokumentuma szemléletesen mutatja, hogy a közszférában alkalmazhatók létszámát korlátozó törvény alkalmazása után a művelődési intézmények közös szolgálatok nélkül maradtak, az adminisztratív ügyeiket különböző ügynökségek, vagy az önkormányzat szakszolgálata intézi. Ezen túlmenően szinte mindegyik intézményben munkaerőhiánnyal küzdenek.

A Népszínháznak például 48 alkalmazottja van, 37 állandó, 11 meghatározott idejű alkalmazásban, közülük mindössze 14 színész. Egy, a zomborihoz hasonló színház normális működéséhez a szakemberek szerint bár 20 színészre van szükség. Az intézménynek mellettük maszkmesterre és műszaki személyzetre van szüksége. Ezeknek az alkalmazottaknak speciális feladatokat kell ellátniuk, amelyhez nem elegendő az alapképzés, hanem tanfolyamokat kell végezniük, majd a gyakorlatban bizonyítaniuk, ami akár több évet is tarthat.

Az ésszerűsítései törvény hatályba lépése után a Népkönyvtárból küldték el a legtöbb alkalmazottat, ami annak idején heves sajtóvisszhangot keltett, ugyanis a kirúgottak zöme falusi, és magyar volt. Jelenleg 30 állandó, és 2 ideiglenes alkalmazottal dolgozik. A városban két épületben szolgálják ki az olvasóközönséget, ezen kívül 14 falusi fiókkönyvtárban látják el a feladatukat, emellett digitalizálják a könyvtári állományt, és ellenőrzés alatt tartják Nyugat-Bácska összes könyvtárának működését. Leginkább könyvtárosokra lenne szükség, ugyanis az ő feladatuk a fiókkönyvtárak működtetése is, de jól jönne egy konzervátor is.

A Városi Múzeumban 12 alkalmazott van állandó munkaviszonyban és kettő meghatározott idejű alkalmazásban. Mrákovits Péter igazgató szerint mindannyian megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek, ám mellettük még szükség lenne digitalizációs szakemberre, tárlatvezetőkre, jogászra, műszaki dolgozókra és kurátorokra.

A mindössze hat alkalmazottal működő Milan Konjović Galéria örömmel alkalmazna művészettörténészt, idegen nyelvű tárlatvezetőt, dokumentátort és művészetpedagógust.

A Történelmi Levéltárban is szükség lenne munkaerőre. A mostani 12 alkalmazott mellett latin, német és magyar nyelvet ismerő levéltárosra, konzervátorra, digitalizációs szakemberekre.

A Laza Kostić Művelődési Központban hatan dolgoznak állandó munkaviszonyban. Mivel ez az intézmény felelős a falusi kultúréletért is, ügynökségen keresztül hat személyt foglalkoztat, ezek mindegyike két-két település művelődési életét koordinálja. A városi kultúrstratégia szerzői ezeket a foglalkoztatottakat nem találták kellően kreatívnak, és azt is leszögezték, hogy a falusi közönség nem fogadta be ezeket a művelődésszervezőket, az idő múlásával nem hogy közelednének, hanem még inkább eltávolodnak egymástól. Más megoldást kell találni, szögezi le Zombor város középtávú kulturális stratégiája.