Több szempontból is igazságtalannak tartják a szakemberek a szavatolt nyugdíj bevezetését. A segélynek minősíthető járandóság Milan Krkobabić vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint hozzávetőleg 12 ezer dinár lenne, és azok kapnák meg, akik nem rendelkeznek sem tulajdonnal, sem bevétellel, és más szociális juttatásokra sem tarthatnak igényt.
Az előzetes felmérések szerint mintegy 200 ezer olyan, 65 évnél idősebb polgár tengődik Szerbiában, akiknek nincs vagyonuk, sem elegendő bejelentett munkaévük ahhoz, hogy igényelhessék a nyugdíjat. Ha az állam úgy dönt, hogy számukra szavatolt nyugdíjként 100 eurónak megfelelő összeget biztosít havonta, akkor erkölcsileg és anyagilag is megkárosítja azokat a földműveseket, akik évekig fizették a járulékokat azért, hogy öregségükre egyesek alig 5 ezer dináros nyugdíjban részesüljenek – hívták fel a figyelmet a problémára a szakemberek.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 3000 földműves kap 5000 dináros nyugdíjat, és 1500 körül van azoknak a száma, akik 5000 és 7000 dinár közötti összeget kapnak nyugdíjként. Ezek az emberek legkevesebb 15 évig fizették a járulékokat, hogy 100 euró alatti nyugdíjban részesüljenek – mutatott rá az igazságtalanságra többek között Jovan Tamburić, a nyugdíjazott hivatásos katonák szakszervezeteinek elnöke. Hozzátette: a szakszervezetek egyesülete nem a szavatolt nyugdíjat ellenzi, sokkal inkább a földművesek nyugdíjának növelését szorgalmazza.
A szakemberek közül többen rámutattak a szavatolt nyugdíj érvényesítésének jogi buktatóira is: a nyugdíjra való jogosultság alapvető feltétele ugyanis az, hogy a kérelmező a bejelentett szolgálati évek ideje alatt rendszeresen fizette az adókat és a járulékokat. A munkaügyi minisztérium szakemberei szerint a nyugdíj-elszámolásokra vonatkozó jelenlegi minimális standardok teljesen összhangban vannak az országban tapasztalható életszínvonallal és szükségletekkel. Az érvényben levő nyugdíjbiztosítási rendszerben azok kapják a legkevesebb juttatást, akik a szolgálati évek folyamán a legkevesebb járulékot fizették. Emellett a rendszer külön gondoskodik azokról, akiknek a szolgálati éveik alapján elszámolt járandóság a létminimumot sem éri el: ezekre a havi juttatásokra automatikusan vonatkoztatják a legalacsonyabb összegre való emelést. Akik pedig nem tudták biztosítani a nyugdíj igénylésének minimális feltételeit sem, azok szociális segélyt igényelhetnek.
A vidékfejlesztési miniszter a szavatolt nyugdíjat egyébként macedón és horvát példára vezetné be Szerbiában. Ez azt jelentené, hogy a kifizetésekhez szükséges eszközöket az állami büdzséből biztosítanák, nem pedig a nyugdíjalapból – állítják a szociális segélyként minősíthető nyugdíj pártolói.
