Szerbiában csak a lakosok két százaléka kötött önkéntes egészségügyi biztosítást. Az utóbbi időben azonban mind többen érdeklődnek a közismertebben „privát egészségügyi biztosításként” emlegetett lehetőségek iránt. Az Osiguranik portál adatai szerint az elmúlt négy évben évente 25 százalékkal emelkedett azoknak a száma, akik egészségük megóvása érdekében szerződtek le a biztosítótársaságokkal. A koronavírus-járvány megjelenése óta pedig rohamosan nő az önkéntesen megkötött szerződések száma, hisz az állami egészségügyi intézmények szinte teljes kapacitásukat a Covid–19-cel fertőzött betegek ellátására fordítják – erősítette meg az érdeklődést a B92-nek Zoran Ćirić, a Szerbiai Biztosítók Egyesületének szóvivője. Kiemelte, hogy a lakosok és a vállalatvezetők egyre inkább belátják a magán egészségbiztosítás előnyeit.
Legsűrűbben az alapcsomagra szerződnek le az érdeklődők, amely évente legfeljebb 1000–3000 euró értékű biztosítási összeget irányoz elő alkalmazottanként. Ez a legtöbb esetben fedezi a különböző szakorvosi vizsgálatok, a kórmeghatározás, a laboratóriumi analízisek és a szisztematikus vizsgálatok költségeit, de kitérhet az állapotos nők egészségének védelmére, a járóbetegek esetében alkalmazott kisebb beavatkozásokra, illetve a fizikoterápia egyes formáira is – állítják az Osiguranik portál szakmunkatársai. Hozzáteszik: biztosítótársaságoktól függően az alapcsomagok általában minden olyan egészségügyi ellátás költségét fedezik, amelyek nem feltételeznek kórházi kezelést.
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS VÁLLALATI BÓNUSZKÉNT
Az Osiguranik portál adataiból az is kiderül, hogy az önkéntes egészségügyi biztosítások jelentős részét vállalatok kötötték meg. A legtöbb cég vezetősége ugyanis felismerte a munkások egészségének fontosságát. Térségünkben először a külföldi cégek kezdték szorgalmazni a magán egészségbiztosítást: az első vállalatszintű szerződéseket a pénzintézetek, a gyógyszergyárak és nagykövetségek kötötték meg, de az elmúlt öt évben a legtöbb IT-cég is bónuszként biztosítja a dolgozóinak az önkéntes alapon megkötött egészségbiztosítási szerződést.
A Nano Interactive vállalat is azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek 23 alkalmazott után fizetik az önkéntes egészségügyi biztosítást – tudta meg a B92 portál Dušan Terzićtől, a cég káderosztályának igazgatójától.
– A cégvezetés döntésének értelmében ezzel a bónusszal méltányoljuk a nálunk dolgozó programozók munkáját. Éves szinten egyszer újítjuk a biztosítótársasággal megkötött szerződéseket. Munkásonként havonta átlag 47,53 eurót fizetünk, ami a szerbiai törvények szerint a maximálisan megköthető adómentes összeg. Ennek keretében a biztosított életkorától és az általános egészségügyi állapotától függően évente legfeljebb 10.000 eurós költségtérítést kaphat. Alkalmazottainknak csaknem fele a megkötött biztosítást kiterjesztette a családtagokra is. Ebben az esetben a biztosítottra vonatkozó kötvényekhez újabbakat kötnek, de ezeket már az alkalmazott fizeti. A vállalatszintű megállapodás azonban lehetővé teszi, hogy a családtagok is sokkal kedvezményesebben jussanak az önkéntes egészségügyi biztosításhoz, mintha magánszemélyként kötöttek volna szerződést – hangsúlyozta Terzić.
A vállalat által megkötött szerződések előnye ugyanis az, hogy minél több alkalmazottra köti meg a cégvezetés a szerződést, annál olcsóbb a személyenként fizetett összeg. Egy 500 munkást alkalmazó vállalat esetében például munkásonként havi 7 euróra is csökkenhet a kórházi kezelést nem igénylő egészségügyi ellátásra vonatkozó alapcsomag költsége. A legtöbb esetben szükséges vizsgálatokat tartalmazó csomag viszont havi 20 euró körül mozog dolgozónként – írja a B92.
TILTÓLISTÁN A KORONAVÍRUS
A cégek a járvány megjelenésével egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkások egészségének védelmére. Érdekük ugyanis, hogy megbetegedés esetén az alkalmazott gyors és hatékony kezelésben részesüljön. Ezt pedig leginkább a magánklinikák és -szakorvosok végzik: a dolgozók ugyanis a magántulajdonban levő egészségügyi intézményekben az általuk kiválasztott időpontban jegyeztethetik fel magukat vizsgálatokra, nem szükséges kimaradniuk a munkahelyről, hogy órákig sorban álljanak, és hónapokat sem kell várakozniuk egyes kivizsgálásokra. Így a munkaadó és az alkalmazott is jól jár – vonta le a következtetést a hírportál újságírója.
Ugyanakkor kiemelte, hogy az országban működő biztosítótársaságok egyike sem vállalja a koronavírusos megbetegedés kezelési költségeinek fedezését. Az önkéntes alapon megkötött biztosítási csomag fedezi az első orvosi és laboratóriumi vizsgálatot, illetve a tüdőröntgen költségeit, de attól a pillanatban kezdve, hogy megállapítást nyer a Covid–19-cel való fertőzöttség, a biztosítók már nem térítik meg a kezeléssel járó költségeket. A biztosítási csomagok kizárják a tesztelés költségeinek megtérítését is – tudta meg a B92.
A legtöbb biztosítótársaság azonban elkezdte bevezetni az úgynevezett poszt-Covid általános vizsgálatok költségeinek megtérítését. Amennyiben a dolgozó nevére megkötött csomagban szerepelnek ilyen kitételek, a koronavírusos megbetegedésen átesettek igényelhetik azoknak az utólagos szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatoknak a megtérítését, amelyek a fertőzés következményeinek enyhítését célozzák meg.
Az önkéntes egészségügyi biztosítás szerződésben szavatolt megtérítéseit minden olyan esetben érvényesíthetik a biztosítottak, amikor veszélyeztetve van az általános egészségi állapotuk – írja az Osiguranik portál. Ugyanitt kiemelik, hogy megelőző céllal általában csak évente egy orvosi vizsgálatot térítenek meg a biztosítók. Figyelmeztetnek arra is, hogy krónikus betegek esetében egyes társaságok teljes egészében megtérítik a szakorvosi kezeléseket, a kórmeghatározást és az ellenőrző vizsgálatokat, mások viszont csak a költségek bizonyos részét ismerik el, vagy egyáltalán nem kötnek biztosítást a már diagnosztizált betegekkel.
