2021. június 22., kedd

Vajdaságnak még egy orvosi karra lenne szüksége

Fontos, hogy a foglalkoztatási stratégiákat és akcióterveket önkormányzati szinten dolgozzák ki, hiszen minden önkormányzatnak vannak sajátosságai, ezáltal sokkal célratörőbbek lehetnek, mint a központosított stratégiák, emelte ki Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a foglalkoztatási törvény módosítása kapcsán, amely egyike azon törvényeknek, amelyek a köztársasági képviselőház napirendjén szerepelnek ezen a héten.
A képviselő rámutatott, nagyon fontos a munkaerőpiac követése, a hosszú távú tervezés, a minisztériumok közös munkája, ugyanakkor az oktatási rendszer és a munkaerőpiac összehangolása is, hiszen – mint mondta – jelenleg a hatvan éven felüliek után azok a fiatalok foglalkoztatása a legnehezebb, akik első munkahelyükre pályáznak.
Úri Emese tegnapi felszólalása során elmondta, a munkaerőpiac, a fizetések magassága és a szakma elismertsége határozza meg, ki hol vállal munkát. Éppen e kritériumok miatt kényszerülnek sokan arra, hogy szülőhelyükön kívül keressenek megélhetési lehetőséget. Példaként az egészségügyet emelte ki. Elmondta, növelni kellene az Újvidéki Orvostudományi Kar hallgatóinak létszámát, vagy még egy tartományi orvosi kar megnyitásán kellene elgondolkodni, hogy az orvosi ellátás jelenlegi szintje fenntartható legyen. Közölte, szűkebb Szerbia a hárommillió lakosra három orvosi karral rendelkezik, Vajdaság viszont a csaknem kétmillió lakosával csupán eggyel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben hiány van a felsőoktatási végzettségű szaknővérekből, egészségügyi technikusokból. Őket egyelőre az egészségügyi rendszer nem ismeri fel, annak ellenére, hogy évek óta folyik a képzés, és az egészségügyi intézmények hiánykáderként tekintenek rájuk. Számos szakmát emelt ki, amelyek vesztettek népszerűségükből, majd elmondta, a gyerekek számának csökkenése ellenére a tanítók túlterheltek, így éppen a számuk növelésén kellene elgondolkodni.

Darija Kisić Tepavčević foglalkoztatási, munkaügyi és szociális védelmi miniszter terjesztette elő a parlamentben a foglalkoztatási törvény módosítását. Mint kiemelte, a törvénymódosítások a foglalkoztatási politika fejlesztéséhez járulnak hozzá. Emlékeztette a képviselőket arra, hogy a kormány ez év februárjában és márciusában már elfogadta a 2021–2026 időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégiát, valamint a 2021–2023-ra vonatkozó akciótervet, amelyek alapvető célja a nők, a fiatalok, a fogyatékossággal élők, a szociális támogatásra jogosultak, a romák és más érzékeny kategóriák foglalkoztatásának javítása. Az aktív foglalkoztatási politika e tervek szerint az idén 18 ezer, jövőre 20 ezer, 2023-ben pedig további 21 ezer személyt szándékozik munkába állítani.
A foglalkoztatási törvény mellett a képviselők további 11 másik napirendről vitáztak, többek között a termékek műszaki, biztonsági követelményeiről is. Ennek kapcsán Kovács Elvira, a VMSZ képviselője, a képviselőház eurointegrációs bizottságának elnöke elmondta, a jelenlegi törvény csak részlegesen volt összehangolva az EU előírásaival, és a gyakorlatban számos hiba merült fel, ezért a műszaki jogszabályokra egy teljesen új törvényt kellett kidolgozni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat az üzleti feltételek javítását és a gazdasági fejlődést segíti majd elő, hiszen az EU-tagállamainak a legjobb gyakorlati tapasztalatait vette figyelembe. A törvényjavaslat a közérdekekre vonatkozik, ebből kifolyólag az egészségvédelem, a fogyasztóvédelmi intézkedések, a tulajdonvédelem, valamint a környezetvédelem, a munkavédelem is javulhat.
Beszélt a vasúti szállításról és annak uniós joganyaggal való összehangolásáról is, ami mindenekelőtt az utasok jogait javítja.

A vasúti szállítást szabályozó új törvény értelmében az utasoknak joga lesz kártérítésre is, ha késnek a vonatok. A jegy árának teljes, vagy részleges térítését kérhetik – tájékoztatott Gyivánovity Dániel (Fotó: képernyőfelvétel)
A vasúti szállítást szabályozó új törvény értelmében az utasoknak joga lesz kártérítésre is, ha késnek a vonatok. A jegy árának teljes, vagy részleges térítését kérhetik – tájékoztatott Gyivánovity Dániel (Fotó: képernyőfelvétel)

Ebben a témában Gyivánovity Dániel, szintén a VMSZ képviselője értekezett bővebben. Elmondta, a vasúti infrastruktúra korszerűsítésével az utasok kártérítésre jogosulnak, amennyiben késnek a vonatok. Az utazási vállalatot késés esetén vagy a jegy árának teljes, vagy részleges térítésére kötelezi a törvény, vagy alternatív szállítás megszervezésére. A mozgáskorlátozott személyek is nagyobb figyelmet kapnak, ugyanis számukra is elérhetővé kell tenni a vasúti szolgáltatásokat.
A képviselő ezektől a beruházásoktól a vasúti közlekedés népszerűségére számít, ami környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen az utasszállítás terén ez a legkörnyezetkímélőbb megoldás.
Kitért a VMSZ számára kiemelt jelentőségű vasúti projektumokra is, köztük a Belgrád–Budapest gyorsvasút építését, a Szabadka–Szeged vasútvonal korszerűsítését említette, amely elsősorban a határ mentén élők és dolgozók számára jelentős, ám regionális jelentőségű is.
Napirenden szerepel még az állami és más szervek pecsétjével foglalkozó törvény módosítása, miszerint a digitalizálás terén egy újabb lépés történik majd.
A népirtás áldozatai múzeumának létrehozásáról szóló törvény módosításáról is vitát folytattak, továbbá több államközi megállapodás is napirenden van.